Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 8. szám - Az austriai új közjegyzői törvény 4. [r.]

— 60 lokára a ennek a becsületre, polgári állásra és a vagyoni viszonyokra kiható káros következményei reá nézve mind beállhatnak. Különben a legfeketébb vétekkel terhelt egyén, mégis ember marad s mint ilyent emberi ős jogai, — habár mint vádlott áll a bíróság szine előtt — mégis megilletik; — ezeket pedig a törvényszék csak azon tény által ismeri el alakilag is a vagyontalan vádlottban, ha melléje hivatalból védő ügyvédet — u. n. „szegényvéd öt" rendel. A bíróságnak észjogszabta kötelmei közé tartozik tehát szegény sorsú vádlottak számára képviselőt rendelni. Ezen elv elismerést és kifejezést talált nemcsak Európa összes műveltebb államai fenyítő perrendtartásaiban, — hanem ugyanezt tartja szabályul a honi törvényes szokás és birói gyakorlat is a fenyitö eljárásban. Mindezzel csak régi ismereteket érintettünk; de ép ezért nem titkolhatják el esodálko zásunkat a pesti fenyitő törvényszéknek fent érintett mulasztása felett, a pedig annál inkább, mivel tudjuk, hogy nagyobb részt oly tagokból áll, kik még az osztrák fenyitö eljárás fenállása idejében bíráskodtak, — ezen törvény pedig a „szegéuyvédők" intézményét nemcsak ismeri, hanem jól szabályozva tartalmazza, — s mivel azt is tudjuk, hogy sok más esetben szegéuyvédöket alkalmazott. Nem kétkedünk, hogy a szóban levő esetben a védelem nélkül maradt egyéniségek ép oly igazságos Ítéletet nyerendnek, mind a védett vádlottak, hogy az Ítélet csak a bizonyítékok alapján és az összes súlyosító és enyhítő körülmények tekintetbe vétele mellett fog hozatni; — de elvről, — törvényes gyakorlatról lévén szó, — ennek alkalmazása nem függhet a bíróságok kénye-kedvétől, mert képzelhetők esetek, melyekben a „szegényvédői" intézmény figyelmen kivtil hagyása joggyilkosságokhoz (Justizmord) vezet. A szóba hozott esetből tehát — de lege ferenda — azt a tanulságot kell vonnunk, — hogy a törvényhozás egyik égető feladatát képezi, mielőbb fenyitö perrendtartást alkotni s életbeléptetni s hogy abban a „szegény védők" intézménye a jogtudomány mai állásához képest s a jelenkor huminitási igényeinek megfelelüleg szabályozva legyen. Addig pedig — mig az ez iránybani reményeink valósulnak, a magas igazságügyi ministerium és a felsőbb bíróságok nemes feladatai közé tartozik a felett őrködni, — hogy a „szegényvédök" szép intézménye az összes hazai első bíróságok által az eddigi honi törvényes gyakorlat értelmében, minden jelentékenyebb bűnesetben — különösen pedig főbenjáró perek tárgyát képező bűntényeknél kivétel nélkül pontosan.mindig alkalmaztassék. Ügyvédek hiányában Magyarországban — hála Istenek — nem vagyunk s mindegyiknek eskü szerinti kötelessége szegényeket ingyen védeni. Büntető igazságszolgáltatásunk. Engert Tivadar tiszti ügyész úrtól Pesten. y ni. C) A vizsgáló biró hatáskörét. A büntető igazságszolgáltatás gyorsasága és alapossága minden körülmények között a gyors, alapos és lelkiismeretes vizsgálattól függ; — e tekintetben azonban a fösuly nem azon biró egyéniségében keresendő, mely biró a viza gáló tisztét teljesiti, hanem leginkább attól függ, váljon mily hatáskörrel van a vizsgáló biró ellátva. Ha a vizsgáló biró cselekvési hatalma szűk korlátok közé van szorítva, úgy, hogy az ő cselekvése más személyén kívül eső tényezők hozzájárulásától tétettik függővé, akkor a vizsgáló biró eljárásától a kivánt üdvös eredményt ne várjak; innen van az, miszerint mi tekintve azt — miszerint hazánkban szokásá vált mindent személyesíteni — már a birói szervezet megvitatása alkalmával kifejezést adtunk azon nézetünknek, miszerint törvényszéki jegyzők a vizsgáló biró tisztével fel ne ruháztassanak, és ezen kifejtett nézetünknek kifolyása a budapesti ügyvédi egyletnek azon kimondott véleménye, miszerint a törvényszéki jegyzőkre csak kisebb bűnügyek megvizsgálása bizassék. Mert már akkoron szemünk előtt lebegett azon körülmény, ü0?y egy törvényszéki jegyzőt nem igen lesz bizalmunk oly hatalommal felruházni, mily ha talomnak a vizsgáló biró kezébeni öazpontoaitása a bűnügyi vizsgálatok sikeres keresztül vitelére szükséges. A közvélemény szereti párhuzamba vonni a hazai büntető igazságszolgáltatáa jelenlegi rosz állapotát más külországok e tekintetbeni állapotával, és ezen párhuzam s vonás folyománya az, miszerint a hazai büntető igazságszolgáltatásra kigyót békát kiált, — de ha azt mondjuk, miszerint ruházzátok fel a vizsgáló hirót azon hatalommal vagy hatáskörrel, melyre a vizsgálat sikeres keresztül vitelén: mulhatlaiiul szüksége van, akkor a válasz az lesz, miszerint egy ember kezébe oly nagy hatalmat öszpoutositaui annyit jelent, mint az önkénynek ajtót nyitni. Pedig hogy várhatunk eredményt valamely vizsgálattól, ha a vizsgáló bírónak levelezési joga sincs, ha a vizsgáló biró törvényszéki határozat nélkül házinotozást nem tarthat, a vádlottat le nem tartoztathatja, vagy az annak kiuyoraozására szükséges köröztetést nem teljesítheti ? íme É s z a k - A ra e r i k a és A n g 1 i a, hol az egyéni szabadság oly féltékenyen őriztetik, hogy még a vádlott feleletre sem késztethető, még is megengedi vizsgáló bírójának, miszerint az általa felismerendő szükség esetében vádlottat saját belátása szerint köröztesse, letartóztassa, és a szükséges házkutatásokat eszközlésbe vegye. F r a n c z i a o r a z á g b a n, a hol a vizsgáló biró (felszerelő biró) csak korlátolt hatalommal bir, a mennyiben hivatalos cselekményeit a kihallgatások kivételével az ügyész közbejötte mellett teljesiti, mégis fel van ruházva a vizsgálatok sikeres keresztül viteléhez szükségelt hatalommal; — a franczia vizsgáló biró már állására nézve is tekintélyes, a törvényszéki birák sorából válaszlatik és csak a Generál proeurator alatt áll; ö saját neve alatt működik (Co<le pénál §. 83. 84. 90.) vádlottat elő vezetteti, őrizet alá véteti, vagy letartóztatja, vizsgálati fogságba helyezi, (ugyan ott §. 61, 91, 94.) végre a házmotozást is elrendeli (ugyanott §. 87, 88, 89.) Ugyanezt moudhaijuk a vizsgáló biró ha talniáról Németországra vonatkozólag ia, ámbár több rendű büntető perrendtartások vannak érvényben, mégis e tekintetben ezen perrendtartások mindannyian egy értelemben intézkednek, még pedig olyannyira kiterjesztik a vizsgáló biró hatalmát, hogy p. o. Poroszországban a vizsgáló biró más törvényszékek területén ia eljárhat (Porosz büntető perrendtartás §. 72 ) — Hogy ez igy van, az a dolog természetéből folyik, minthogy ellenkező esetben a vizsgálat vagy házkutatás meg nem biúsitásáért, vagy pedig a vádlott meg nem szökéséért senki sem állhat jót. S e tekintetben nem látjuk át, hogy miért ne lehetne minálunk az uj büntető törvénykönyv behozatala előtt a vizsgáló birót a hivatásáh oz megfelelő hatáskörrel ellátni, annyival inkább, miután ez nem a közjó rovására — hanem inkább előmozdítására történnék. D) A végtárgyalást és annak nyilvánosságút. Magát a vég'árgyalást illetőleg ezúttal csak azon egy körülményre akarunk figyelmeztetni, miszerint szükséges, hogy a kormány annak czélszerü megtörtéuhetéséről gondoskodjék. A megítélendő igazság felderítésére a legroszabb befolyással van az, ha a végtárgyalásnál, annak megkezdésénél a vádlottak — bár hányan volnának — mind egyszerre a biróság elébe vezettetnek, és egyúttal minden hivatkozott és kihallgatandó tanú ugyan azon végtárgvalási helyiségben együttesen helyet foglal; mert hiszen az igazság felderítésére nem lehet jó befolyással azon körülmény, hogy vádlottak kölcsönös igazolásaikat meghallják, és a védelmi tanuk előre képesek megfontolni, hogy a vádlott előadott igazolásához mikép idomítsák és alkalmazzák saját vallomásaikat. A büntető igazságszolgáltatás ily hátrányos módoni gyakorlatáuak a kormány technicus intézkedések által könnyen veheti elejét, csakhogy az igazságszolgáltatás egyöntetűsége tekintetéből az ez iránti intézkedésnek oda kell irányulnia, hogy az egész országban egy alakú legyen. A tárgyalás nyilvánosságára nézve vau egy annál fontosabb megjegyzésünk, minél bizonyasabb, miszerint a tárgyalás nyilvánosságával járó — hogy ugy mondjam - kellemetlenség csak az esküdtszékek behozatala által szüntet hetö meg. Ugyan is a végtárgyaláson jeleu levő közönség törvényt nem ismervén, a vádlott ellen a tárgyaláskor hallottak alapján képez magáI nak Ítéletet és mennyiben a törvényszék Ítélete az ő Ítéletével meg nem egyezik, annak okát nem abban keresi, miszerint a törvényszéki bíró Ítéletét nem belső meggyőződésére alapítja, hanem azt a törvényes eljárási szabályokhoz alkalmazkodva mondja ki; H igy történik, miszerint a közönség eme tüneményt magának megmagyarázni nem tudván, az eljáró törvényszéket cgyizben túl szigorral — másizben részrehajlással kész vádolni, és a mennyiben a közönség sohasem az intézményt mint ilyent veszi tekintetbe, hanem rendesen az intézményt az azt képviselő egyéniségekkel ugyauazonositja, a törvényszék irányábani elégedetlenségét annak egyes tagjaira hárítja. Igy az esküdtszéki eljárás nélkülözése mellett a nyilvánosság mindég az igazságszolgáltatási közegek hitele rovására történik. Az előadott vázlatban iparkodtunk mindazon körülményeket röviden megemlítem, melyek azon aggodalmat gerjesztik bennünk, miszerint az életbe lépendő magy. kir. törvényszékek nem fognak nagyobb elismeréssel találkozni a közönség részéről, mint a mely elismerésben az autonóm törvénykezési közegek részesültek; egyéb leiadata jelen czikksorozatunknak nem lehetvén, végül nem marad egyéb hátra, mint azt kívánni, miszerint hazánk bünf'enyitö igazságszolgáltatásának regeueratióját, mely a tör • vénykezési hivatalnokok megváltoztatásával nem ugyanazonos, minél e'öbb üdvözölhessük. \ / Az austriai új közjegyzői törvény. ^ X ív. (F.) Az austriai közjegyzői rendtartás nem csak elfogadta a t a rí ff a felállításának elvét, (XI. Fejezet) de ismét visszatért az 1850 ik évi közjegyzői rendtartás azon intézkedéséhez, hogy a közjegyző minden hivatalos cselekvése árszabálynak vettetik alá és Uy elfogadja az időhöz mért díjazást. Azonban a törvény készítői figyelemmel voltak arra is. hogy némely esetekben méltánytalanság volna, ha a dijakra nézve a birodalom egész területén kivétel nélkül ugyan azon szabály állana. Ennélfogva az igazságügyminister fel van hatalmazva, hogy a közjegyzői kamara indítványára vagy annak kihallgatása mellett az árszabályzatot a helyi forgalom- és az árak viszonyaihoz képest felemelje vagy leszállítsa, de legfölebb a törvényben megállapított dijak 20%-ával. A tariffa felállítása lehetővé teszi a közjegyzői dijak feletti perlekedéseknek egyszerű és alkalmas módoni elintézését az által, hogy ezek a kamara székhelyén levő elsöfolyamodású törvényszékhez vannak utasítva, mely a két fél, és minden esetben a közjegyzői kamara kihallgatása után megállapítja a dijat. Ezen egyszerű elintézés tökéletesen megfelel az itt közönségesen előforduló csekély összegeknek, megfelel továbbá a fél érdekének és végül a közjegyzőének is, mivel a közjegyzőnek a törvényszék által megállapított dijai azon rendszabályok szerint hajtatnak be, melyek a törvényszékek hivatalos caelekvényeiért járó dijak iránt fennállanak. Kiadványokat, kivonatokat, másolatokat, bizonyítványokat és hitelesítéseket a közjegyző csak a dijak lefizetése után tartozik kiszolgáltatni. Csak akkor, ha oly ügyletekről van szó, melyek rendkívüli terjedelműek, különös nehézségekkel vagy felelősséggel járnak, nagy előkészületeket igényelnek vagy aránytalan időveszteséggel vannak összekötve, követelhet a közjegyző a tariffában megállapítottaknál magasabb dijakat, meljek a bárátságos egyezkedés eaetén kívül bíróilag állapitandók meg. A tariffa főbb pontjai itt következnek : A közjegyzői dijak : L Az ügyleti dij, vagy a tárgy értéke, vagy határozott öaazeg azerint; II. az idő azerinti dij; III. a távozási dij és az uti költség; IV. Az írási dij. I. Az érték azerinti ügyleti dij oly közjegyzői okmányok azámára, melyek tárgya határozott összegben van kifejezve vagy meglévő adatok azerint meghatározható, a következő oaztályok azerint állapíttat!k meg: L oaztály. Tulajdonátruházáaokért, munkabér-, bérlet-, haszonbér-, évijáradék-, társaságiéa ajándékozáaról szóló szerződésekért, alamint kétoldalú szerződésekért általában, és végakarati intézkedésekért rendesen: