Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 5. szám - Alakítsunk országos ügyvédi nyugdíjintézetet

5. szám. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok és megrendelések bérmentve akiadó-tulajdonoshoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. Előfizetési árak: helyben házhozhordással, vagy vidéken bérnientes szétküldéssel: negyed évre . . 2 frt. fél évre .... 4 frt. egész évre ... 8 frt. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Kiadó-hivatal': kalap-utcza 6 sz. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: ür. SlEGS-jM"TJTN"r> VILMOS. A „Magyar Themis" jövő évi folyamára az előfizetési felhívást jelen számunkhoz — melyet egyúttal mutatványszámként is szétküldünk, — csatolva, t. elvbarátainkat bizalomteljesen kérjük, hogy lapunkat továbbra is anyagi és szellemi támogatásukban részesíteni és ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek. Előfizetési árak: negyedévre 2 frt. félévre 4 „ egész évre 8 „ A t. gyűjtőknek minden 8 előfizető után egy tiszteletpéldány nyal kedveskedünk. Százalék a könyvárusi uton történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján a „Magyar Themis" kiadóhivatalának (Pest, kalap-utcza 6. sz. a.) kéretnek beküldetni. Pest, deczember 3-án. Nem volt még nemzet, mely előtt ily óriási feladat állott volna az állami közrend csak egyetlen ágának rendezése körül is, mint jelenleg nálunk az igazságszolgáltatás ügyénél. Mindent de mindent át kell idomitanunk vagy épen újból teremtenünk, intézményeket s törvényeket. Törvényeink és igazságszolgáltatásunk minden zugából a középkor kandikál ki, fonnyadt beesett arczával megváltásért esdve! E megváltás csak megfeszített munka árán eszközölhető.Egyénenként s testületileg közre kell működnünk, hogy czélt érjünk, és felemeljük jogi intézményeinket a mai nap szükségei, s a müveit világ tudomány megállapította elvek niveaujára. A munka tere nagy és sokoldalú; jut belőle mindenkinek, ki hivatással bir. A vezérszerep kétségtelenül a kormányt, tekintve igazságügyministeriumot illeti meg; s őszinte elismeréssel fogadunk s egész erőnkkel támogatni fogunk minden jót, mi innen jő; örömmel követendjük azon zászlót, melyen e büszke jelige leend olvasható: „öntudatoshaladás." De mert a tudomány terén nem ismerünk párttekintetet azért mindazt, mi a korszellemnek, saját viszonyainknak, vagy a tudomány által megállapított elveknek meg nem felel —, mi a maradás vagy ép viszszaesés szinét viselné magán: kíméletlenül bírálni, támadni, a logika s — ha kell — a gúny fegyverével is ostromolni fogjuk, bárhol tapasztalandjuk is. Jogügyi politikánknak nagyszabásúnak, rendszeresnek kell lennie; erőnket oly foltozgatásokra, melyek csak mától holnapig szolgáljanak, fecsérelnünk nem szabad ; egy általános jogrendszer felállítása, s az egyes részmunkáknak ehez alkalmazása nélkül jogi törvényhozásunk soha sem lesz öszhangzatos; ha pedig ezt elérni nem tudjuk: akkor kár időért, fáradságért. Azt hisszük viszonyaink közt s azon feladattal szemben, melyet meg kell oldanunk, kicsinyes eszközökkel, filléres takarékossággal czélt nem fogunk érni; de addig, mig az egész nemzet az igazságszolgáltatás gyökeres és mindent átölelő reformjának szükségéről meg nem győződik, — mig mindenki azt, hogy anyagi jólétének állandósítása és egységes s jó igazságszolgáltatás közt causalis nexus van, be nem látja; mind addig nincs kilátás ahoz, miszerint a törvényhozás s kormány akép kezdjenek e feladat megoldásához, hogy már a megkezdés módja biztosítsa a sikerteljes befejezést! S mi a hivatása e részben szakközönségünknek, mely az országban külterjedtségre nézve mérkőzik bármely más míveltebb nemzet szakközönségével? az: hogy önmaga is gondoskodjék magáról. Ne tekintse az ügyet oly szemmel, mintha mindennek magától kellene jönnie, — mintha a kormánynak minden szükséget is mernie, minden teremtendőt már előre tudnia kellene, vagy mintha a mi feladatunk csak akkor állana elé, ha már egy kész müvet bírálni kell. Nem! ellenkezőleg járuljunk a középitkezés tervéhez saját elveinkkel, eszméinkkel is; ne bízzunk mások képességének emelkedettebbségébe; tekintsük valódi értéknek saját tudományunkat, a magunk tapasztalását is, s ez értéket emeljük egyik tényezővé a haza oltárán! Azon munkás, ki saját terén nem törekszik a kevésbé avatott közönségnek segélyt nyújtani, mikor ép az ö szakmájának tökéletesítéséről van szó: ne várja, miszerint lépést fog tarthatni gondosabb és gondolkodóbb s önön érdekét jobban felismerő versenytársával. Mint egyeseknél, ugy van ez egész osztályoknál. Tekintsünk végig a megoldandó feladatok felett, és csak általánosságban említsük meg az egyes szakokat Korszerű s a szükségnek csak távolról ís megfelelő anyagi polgári törvénykönyvünk nincs, mert a corpus jurist ma már ilyenül nem tekinthetjük. Vannak egyhelyütt némely jogelvek, másutt töredékes rendelkezések, ismét másutt jogszokások vagy szükségből idegen törvényekből áthozott tételek, melyek az anyagi törvénykönyvet helyettesitik, me lyeknek a hiányokat pótolniok kellene ; — peres eljárásunk keserves állapotban; egy már kezdetben elitélt törvénynyél lön szabályozva, s hogy ez mily jogállapotokat teremt, elég megemlíteni, hogy most 3 év után pláne már novelláris uton akarják átalakítani; — fenyítő eljárás' szintén nincs,vagy helyesebben: a hány ház, annyi szokás. Büntető co'dexünk hasonlagnincs s hogy ezen mikép segít a gyakorlat, mutatta ja mindennapi tapasztalat, midőn a bíróságok bűnügyi tanácsaiba, rendszerint a ^leggyengébb erők alkalmaztattak. Vjáltótörvényünket s eljárásunkat a kor szintén meghaladta — kereskedelmi törvényünk áll: némely oly töredékes intézkedésekből, melyek 24—30 év előtt haladás jelzői voltak, de ma ódonságok s lomtárba valók. így megy ez in infininitum. Kell tehát érdeklődés a jogi közönség részéről, kell a helyzet ismertetése, kell izgatás, kell küzdelem s mindenek felett kell készülődés és tanulmány, helyes elvek megállapítása s ezek részére érvényszerzési törekvés. Minden nap, mely a nélkül folyik le, hogy e részben szakférfiak valamit lendítenének — oly mulasztás, mely miatt bennünket a jövő nemzedék fog kárhoztatni. Magukban a viszonyokban rejlik felelősségünk súlya, mert ott, hol mindent újból kell teremteni, ott minden egyesnek munkaerejére van szükség, egyrészt hogy teremtsünk, másrészt hogy bíráljunk és hogy a döntő körök kedélyes tétlenségét önelégült nyugalmából felriasszuk. Ezért költőnk szavaiként, „Hass, alkoss, gyarapits — „S a haza fényre derül!" Búsbach Péter. . Alakítsunk országos ügyvédi nyugdíjintézetet. A mit egyes ember, egyes egyletek legjobb szándéka, de korlátolt ereje tenni nem képes, azt létre hozza a tömör egyesülés , az egyenérdeküek összeségének vállvetett tevékenysége, — csak akarni kell tehát és lesz országos ügyvédi nyugdíj intézetünk ! Ha valahol, úgy épen nálunk Magyarországon van szükség egy országos ügyvédi nyugdíjintézetre, mert aránylag sehol sincs annyi ügyvéd mint nálunk, s így a jövedelem melyet az ügyvédkedés nyújt, sehol sem oszlik annyifelé, sehol sem oszlik fel oly aránytalanul, sehol sem képez az ügyvéd keresetmódja saját és családjának jövőjére nézve ingatagabb támpontot — mint nálunk. Nem akarom ezúttal az indokokat kutatni, miért van ez igy; de hogy jgy van, azt sajnosán igazolja a mindennapi tapasztalás, igazolják az egyes ügyvédegyletekhez beérkező segélyezési kérvények és azon számtalan könyor-adomány-gyüjtések, melyekkel özvegyek és árvák férjeik és atyjuk kartársaihoz fordulni kénytelenek, — nemhogy tiszteségesen megélhessenek, hanem csak — hogy az éhhalál áldozatai ne leg} enek ! A legrendezettebb vagyoni viszonyok