Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 2. szám - A bekeblezett hozomány előjoga a csődben - Az országházból

— 10 — 4) Az önkormányzat joga szintén a társadalmi jog természetében fekszik, mert ha joga van a társulatnak arra, hogy magát mint egy önjogú egészet tekintse, hogy saját czéljaiuak fedezésére a szükséges eszközöket megszerezhesse, — akkor jogának kell lenni arra is, hogy saját eszközeivel saját belátása és tetszése szerint rendelkezzék, Ügyeit és vagyonát maga intézze el. vagy mint Fröbel mondja: „Ueher die eigeuen Mittel far die eigeneu Zwecke gebieten." Politik. I. 165. lap. Mind ezen társadalmi jogok az egyéni jogok biztosítása éa kifejtése végett szükségesek és ezeknek korlátozása bármi tekintetben maga az egyéni jognak korlátozásával egyértelmű lenne. Az egyes társulatok épen mert az egyének jogait foglalják össze azon jog-és hatáskörre nézve, mely őket megilleti, ugy tekintendők, mintha egyes személyek volnának, — innét fejlődött ki azon jogi fogalom is, hogy a társulatok jogi vagy erkölcsi személyek. Meg keli még jegyeznünk. hogy a társulati jog átalános és mindenkire kiterjed, de senkinek nem nyújthat olyan előjogokat, mely másoknak hasonló jogait sértené, más társulatok vagy egyének fejlődését gátolná. Kiváltságos és rendi előnyök azaz rendek csak is akkor részesülhetnének különös jogokban és kiváltságokban, ha ezeknek megfelelöleg külön terhesebb kötelezettségeket teljesítenének, — de az átalános és egyenlő kötelezettségeknek csak egy átalános rend felelhet meg — az állampolgárság *). J e g y z e t. Az egyéni és társadalmi jognak fejlődését kiválólag az uj kornak köszönjük. Az ó-korban az egyéni jog fejlődése lehetlen volt, mert annak alapfeltétele, az ember önjogu személyisége elismerve nem volt. A görögöknél megvolt ugyan a szabadságérzet, de az embernek, mint önjogu személynek, eyyenlöségét és egyenjogúságát még képzelni sem tudták. (Pplyt. köv.) A bekeblezett hozomány előjoga a csődben. Dr. B r ó de Lip <í t ügyvéd UTtól Azon veszélyre, hogy a szépnem előtt rosz hirbe jövök, ezen tárgy feletti véleményemet megvitatás végett a jogászközönség elé terjesztem. Az 1840 évi XVI. t. cz. azt határozza : „Ha a kereskedő akkor midőn czimét az illeiö ha tóságnál bejegyeztette, házas, felesége hozotná nyának, hitbérének és jegyajándékátlak ineuynyiségét mindjárt a bejegyzés alkalmával. — ha később házasodnék meg, hat hóra az egybekelés után, — azon hozományokra nézve pedig, melyek a házasság után jöttek kezéhez, a z o n n al (!) bejelenteni és bejegyeztetéseért folyamodni köteles." Az ideiglenes törvénykezési szabályok is a IV. fej 20 §-ban, épeuúgy mint az 1840. évi XXII. t. cz. 85 §. a bekeblezett „hozomány"-t előjoggal ruházzák fel a harmadik osztályba sorozott csödhitelezők váltókövetelesei irányában és ezen előjogot csak egy feltétel és egy korláthoz kötik. A feltétel abban áll, hogy a hozomáuy csak annyiban bir előjoggal: amennyiben annakvalóságasaférj kezéhez lett jutása bebizonyitatik. A korlátozás pedig, hogy a hozomány csak azon egyéb harmadik osztálybeli követeléseket előzi meg, melyek a bejelentés (azazbejegyzés)utániidöből erednek. Ennyit mond a hazai törvényhozás. Ha honi törvényeink ezen határozatait a hozzánk legközelebb levő külföldi, nevezetesen pedig az *) Held. Staat und Gesellschaft. II. köt. 47. lap. ausztriai törvények erre vonatkozó ) atározmányai val Összehasonlítjuk, azt' látjuk, hogy habár a részletes határozatok némileg különböznek is egymástól, de lényegileg ott is fontos előjogokkal rnbáztatik fel bejegyzett hozomány. A kereskedelmi törvényt életbeléptető renj deleinek 1(3 § a (1862 és decz. 17-ről kelt törvény, az 1863 évi Reichsgesetzblatt első számában) azt rendeli, hogy a bejegyzett kereskedő nejének vagyoni jogai, hogy érvénynyel bírjanak a kereskedelmi hitelezők ellenében a bejegyzés tárgyát képezik, tekintet nélklll arra, váljon a házasági szerződés a kereski delmi czégnek bejegyzése előtt vagy után köttetett; továbbá, hogy ezen jogok az emiitett (tehát a kereskedelmi) hitelezők ellenében azon naptól fogva érvényesek, a melyen a házassági bejegyzés eszközölteI tett; végre, hogy csőd esetében a nőnek ímlitett jogai a kereskedelmi hitelezőknek a bejegyzés napja előtt keletkezett igazolt követeléseit meg nem előzik; fhogy tehát a nő vagyoni jogai n férj kereskedelmi hitelezőinek későbbi igazolt köv- telései ellenében előjoggal birnak ) Ha már most még az említett életbeléptető I rendelet 17. szakaszát idézem, melynek értei- I méhen a házassági szerződés csak akkor jegyezhető be, ha az közjegyzőileg vagy bíróilag hitelesített okmányon vagy jogérvényes határoza ton alapul, — s]ha még kiemelem, hogy az osztráktörvényhozás ez irányban alakilag még tovább ment. midőn az 1871. nov. 1 -én életbe lépett közjegyzői rendtartásban a házassági szerződés érvényét közjegyzői okmánytól tevé függővé, akkor fenebbi áthágom: hogy a hazai és az osztrák törvények idevágó rendelkezései a részletekig nézve ugyan különböznek, de lényegben megegyeznek, igazoltnak tűnik fel. A külömbségek következők: 1-ször. A ni törvényeink bizonyos határidőket állapítottak meg, melyeken belől a hozomáuy bejegyezhető, illetve bejegyzendő, raig az osztrák törvény ily határidőket nem ismer. És valóban ha meggondoljuk, hogy az előjog | csak későbbi hitelezők irányában érvényesíthető, teljes alaptalannak és jogilag tarthatlan- i nak tűnik fel a határidő megállapítás. A határidő megállapítás inkább bizonyos előérzetnek, j hogy visszaélések történhetnek, mint alapos j jognézetuek látszik kifolyása lenni. 2 or A mi törvényeink a bejegyzett hozoj mánynak előjogot adnak minden későbbi váltó • hitelező ellenében és miután a könyvkivonati és egyéb hitelezők ínég későbbi osztályozás alá esnek, a bejegyzett hozomány előjoga, minden, J nem az első és második osztályba sorozandó hi telezők ellenében fenáll. Az osztrák törvény mindentltt csak keresi; e d e 1 m i hitelezőkről szól és miután egy kereskedő csődjénél uem kereskedő hitelezők is létezhetnék, ennélfogva a bejegyzett hozománynak a hitelezők utóbbi neméhez való viszonya szabályozottnak nem látszik; a törvénymagyarázat helyes szabályai alapján tehát fel kell tételeznem hogy a bejegyzett hozomány a nem kereskedő hitelezők ellenében előjoggal nem bir. Ámbár én egyátalán határozott ellene vagyok a bejegyzett hozomány elöjogosultságának, és ámbár ezen elő jog az osztrák törvényben inkább meg vau szorítva mint nálunk, tagadhatlan mégis, hogy ezen fogalom : „k e r e s k e d c 1 in i h i t e 1 e z ö ku annyira határozatlan, hogy a kereskedelmi és nem kereskedelmi hitelezők közti különbség alig bir gyakorlati jelentőséggel. — A mi gyakorlatunk a hozomány előjogát figyelmetlenség által még inkább kiterjeszti, mint azt a törvény szándékolta és pedig egyrészről azáhal, hogy némely perUgyclö ur az osztályozási jaI vaslat készítésénél arról megfeledkezik, hogy a bejegyzett hozomány csak későbbi váltó hitelezők ellenében bir előjoggal, másrészről az által, hogy a házassági szerződés nem egész tartalmára nézve vétetik pontos vizsgálat alá. Legujabban egy bejegyzett házassági szerződés volt kezemben, mélyben a férj világosan kijelenti és kötelezi magát, hogy a megkapott hozományt üzletébe sohasem fogja befektetni és annak érdekében értékesíteni. Ilyen házassági szerződés pedig nemcsak váltótszékileg lett bejegyezve, hanem az abban meghatározott hozomány a csőd alkalmával előjogban is részesitetett. Ily anomáliák pedig nem ritkák. Ezen hosszú bevezetés után már most azon kérdéshez jutok, váljon a hozomány csőd esetébeni előjogának jogilag vau-e alapja vagy csak méltányos is? Részemről e kérdésre határozott „néniméi kell felelnem. Hogy a nő hozománya alapján férjénei; egyátalán hitelezője, azt elismerem. Hasztalan keresek azonban alapos indokot a nőnek ezen előjogára nézve csőd esetében, tehát ott, hol rendszerint a hitelezők követeléseik bizonyos hányadát vagy talán egész követeléseiket is ezen előjog miatt elvesztik. Nagyon jól fel tudom fogni és méltánylom, hogy a nő férje elhalálozásával a többi családtagok ellenében bizonyos előjogokban részeshetik, hogy például a közBzerzetnényi jogot igényelheti sat. sat. szóval, hogy családi körben előjoggal bir; hogy azonban a nő hitelezők ellenében is előjogokkal bírjon, sem nem igazságos sem-nem méltányos. Azon nő ki férje szerencséjében és kedvező anyagi viszonyaiban részt vesz, legyen részes egyszersmind annak szerencsétlenségében és kedvezőtlen anyagi viszonyaiban, legyen az utolsó és nem majdnem az első, ki csöd esetében kielégítést nyer. A ki a házasság anyagi előnyeit élvezte, a férjnek anyagi veszteségeiben is részes legyen; és én teljes igazoltnak látom a hitelezők keserűségét, kik nyugodtan kénytelenek eltűrni, hogy a hozomány a csődtömeget kimeríti s nem is csodálkozhatom azon, bogy e hitelezők a törvéay igazságtalansága felett panaszkodnak. A hol hitelezők jogairól van szó, ott a szépnem iránti lovagiasság kell, hogy határát lolje, pedig csak lovagias előzékenység az, ha egyes törvényhozások a nő ebbeli előjogát elismerik, hasonló azon előzékenységhez, meiylyel bármely személynek hann idik személyek rovására előjogok engedélyeztetnek. A bejegyzett hozomány és az ingatlanra betáblázott követelés közti hasonlatosság elméletileg talán helyes lehet de tryakorlatilag nem az. Én részemről nem ismerek senkit, ki két h asonértékü ingatlan között, arra inkább és t ö b b e t kölcsönözne, mely terhelve van, mint arra mely tehermentes Ellenben ismerek sokakat kik olyan kereskedőnek, ki gazdagon nősül, habár a hozomány bejegyeztetik is, szivesebben hiteleznek. mint ugyanazon kereskedőnek, ha szegényebb nőt vesz el, vagy egyátalán uem nősül. Pedig törvényeink szerint a bejegyzett hozomány elöjogos tétel csöd esetében, nincs tehát ok arra, hogy a hitelképesség megbirálásánál a kapott és bejegyzett hozomáuy előny képen latba vettessék. Igaz, hogy ha a csöd megnyílik, a hitelezők szemei is felnyílnak, — de későn. Azért törüljük el ezen semmi által sem igazolt előjogot. Tiszfelni. becsül ni és szeretni akarjuk a nőket és a család körében az őket megillető előjogokat megakarjuk adni. a hitelezők ellenében azonban minden előzékenységnek és gyöngédségnek a szépnem irányában megkell szűnni. A t. szerkesztőség engedelmével fentartom magamnak az Ausztriában az 1868 évi decz. 25röl kelt törvénynyel életbeléptetett, csődeljárást, és nevezetesen az ezáltal a most felvetett kérdésre vonatkozólag tett változtatásokat alkálin lag tágyalui.*) )C Az országházból. (F.) A képviselőház f. h. 3-áu újólag tárgyalta az úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló két, törvényjavaslat azon §§ ait, melyekre né^ve a mult ülésszak alatt a felsőházzal egyetértés nem jöhetett létre. Az igazsáíügymiuister ur a fennforgó különbözetekre nézve közvetítő javaslatot dolgozott ki, mely némi módosításokkal az osztályok es az ezekből alakult központi bizottság által elfogadtadott. Magában a házbau már csak különösen egy pont adott, alkalmat hosszabb vitára és ez a felsőház azon modositváuya, mely a 1í- §- második pontját, mely így hanglÜM »?a azonban a volt úrbéres ily megváltásul a földek egy harmadát ajánlaná fel, ezt a volt földesúr elfogadni köteles"' kihagyatni javasolja. A kormány és a központi bizottság magáévá tette emódositványt és azt a törvénynek minélelöbbi létrejöhetése tekintetéből elfogadásra ajánlá a háznak. A baloldal ellenzé ugyan a módositváuyt a többség azonban elfogadta azt, valamint a központi bizottság többi javaslatait is, és igy remélhető, hogy ezen Ugy régohajtott végleges rendezése nem sokára tényuyé fog válni.— A irtványókról szóló törvényjavaslatra nézve is kiegyen*) Nagyon szívesen és örömmel fogadjuk az Ígéretet és annak mihamarabbi teljesítését kérjük. Szerk.