Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 6. szám - Észrevételek a polgári perrendtartás tárgyában közzétett előadói javaslatra [1. r.] - A biróküldés kérdéséhez bünügyekben

— 70 — részben megegyeznek — e tárgyban már többször elmondottuk, és ugyancsak mai számunkban egy önálló csikkben is ujabban kifejtettük és igy hangsúlyoznunk sem kell, hogy E. ur javaslatát egyáltalán nem pártoljuk, mert azt sem boui sajátságos viszonyainknak, sem a mai codificatio igényeinek megfelelőnek nem tartjuk. Szerk.) A „Neue r fr e i e r L1 o y d" ismételten sürgeti a codifieáló államtanács felállítását, javaslatát a már e helyütt többször ismertetett érveléssel támogatván. (A szóban] ezikk ujat nem tartalmazván, mi is egyszerűen utalhatunk az e tárgyban részünkről ismételve elmondottakra. Szerk.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. a) Semmittiszéki határozatok. — A gyámtárs Erdélyben csak akkor képviselheti a kiskorút önállólag, ha a vagyonkezeléssel meg van bízva. (8774. sz. 1870. évi september 22.) — Örökösödési eljárásban a birói illetőséget nem a személy, hanem a hagyatéki vagyon minősége szabályozza elannyira, hogy a mennyiben ingatlan is tartozik a hagyatékhoz, a hagyatéki eljárást még az esetben is ha a kiskorú örökösök városi gyámhatóság alá tartoznak, csakis a dologi bíróság eszközölheti. (11592. sz. 1870. évi deczember 21.) — Erdélyben máig is érvényben fenntartatván az 1852-ki osztrák ügyvédrendtartás, ott ügyvédsegédek ügyvédfőnökeik helyetteseiként polgári perekben el nem járhatnak. (12882. szám 1870. évi deczember 21.) — A hibásan kitett keresztnévvel jelzett keresetlevél kézbesítése nem tekinthető törvényes megidézésnek. (12642. sz. 1870. évi decz. 28.) — Egyetemleges marasztalás esetében a végrehajtás egyenesen a készfizető kezes ellen intézhető, anélkül, hogy előbb a tőadósnál a kielégittetés megkísértendő lenne. 97. sz. 1871. évi jan. 13.) b) Li'jföhb tiéttmfki határozatok. — Házasságtörésből származó gyermekek atjuk után egyáltalán nem birnak törvényes örökösödési joggal, még akkor sem ha azok későbbi házasság által törvényesíttetni szándékoltatnak, mert ezek későbbi házasság által sem törvényesithetők. (5320. sz. 1871. évi jan. 12.) Egyleti közlemények. * (A marosvásárhelyi jogászegylet) mult hó 23-án tartotta első rendes havi ülését; b. Apor Károly elnök megnyitó beszédjében üdvözölve a megjelenteket előadta, hogy az első rendes ülés ily késői egybehivásának oka egyedül a tagok egy részének részvétlenségében leli megfejtését, mert a tagok nagy része kötelezettségük teljesítésében késlekedett és az igazgató válalasztmány által a szakosztályok megalakítása czéljából kibocsátott bejegyzési iveket a felhívottak meg nem jelenése miatt köröztetni kellett; reméli azonban, hogy ez csak a kezdet nehézsége folytán történt és hogy sikerülni fog az egyletnek rövid tartamot jóslók ellenében annak életképességét bebizouyitani. E gyűlésen foganatba vétetett a szakosztályok megalakítása, s ez iránt a vidéki tagok is megkerestettek. A debreczeni ügyvédegylet észrevételei az úrbéri és rokon birtokviszonyok rendezését tárgyazó törvényjavaslatokra az 1-ső szakosztályhoz áttétettek. A birói szervezés kérdését illetőleg utasitatott a 2-dik és 4-dik szakosztály véleményt beterjeszteni. * (A marosvásárhelyi jogászegylet) két választmányi ülést tartott már; az elsőben : megnyittattak a szakosztályi aláírási ivek, egyleti közlönyül a „Székely Hírlap" választatott, az alapszabályok és az alakító közgyűlés jegyzőkönyvének szétküldése rendeltetett el a tagok számára, végre ideiglenes heyiségül a tulajdonos ingyegyenes ajánlatára köszönettel a Teleki könyvtár óívasó terme fogadtatott el. A második választmányi ülésben bemutatatott az egyleti tagok névsora: a közgyűlés azon feliratára, melyben a törvénykezési kihirdetések kiadási jogát, a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla területére vonatkozólag, az egylet közlönye számára kérte, az igazságügyi minister ur tagadólag válaszolván : minthogy az emiitett hirdetésekre nézve szerződések állnak fen: a választmány elhatározta, hogy a miniszter ur egy ujabb feliratban kéressék meg az egylet kérelmének' előjegyeztetésére s az akadályok megszüntetése után teljesítésére. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Csávossy Béla) tiszteletbeli segédfogalmazóvá a belügyminisztériumhoz. * (Angyal Gyul a) gr. Zichy Géza és Iukey Béla végzett jogászok a vallás és közoktatási rainisteriumhoz tiszt, fogalmazósegédekké. Vegyes közlemények. Igen szomorú s leverő tényt registrálunk akkor, midőn lapunkban egy nemesik Ilonunkat, de az egész mivelt Kurópát megrendítő veszteségnek adunk kilejozésl. midőn ezen néhány de nagyjelentőségű szavakat írjuk : liáró ICöivö* ./ihsrf Magyarország vallás- és közoktatásügyi ministero meghalt. Szándékosan irtuk, hogy az egész mivolt Európát megrendítő veszteséget szenvedtünk, mert b. Eötvös irodalmi müvei nemcsak az ország határain belül olvastattak lelkesedéssel és elragadtatással, de bámult müvek voltak azok a continens összes müveit nemzeteinél is. Fennkelt szelleme mely oly mesterileg és vonzón tudta egyesíteni az észtaz érzelemmel, a képzeletet a valóval s mely müveiben oly hiven vissza tükrödzik, mind kiterjedés mind mélység által tündöklik. Eötvösben az élet embere egyesült a legmélyebb gondolkodóval és legtisztább érzelművel, az európai legmagasb színvonalon álló műveltség a legerősebb hazafisággal, melyuek lantja, szónoklatai és iratai mindig a legékesebben szóló hirdetői maradnak, és melynek hü tükre volt egész politikai tevékenysége is. — Az elhunyt életrajzi udadait röviden állítjuk össze az ujabbkori ismeretek tára nyomán: Eötvös József báró született Budán 1813-ban szept. 3-án. Neveltését szülei házánál nyerte részint Ercsiben, részint Budán. Az utóbbi helyen végezte alsóbb iskoláit. Bölcseleti és törvénytudományi leczkéket hallgatott a pesti egyetemen 1820-tól 1831-ig.Jelen volt a következő országgyűlésen, s azalatt Pozsonyban 1833-ban adott ügyvédi vizsgálatot. Majd aljegyző lett Fehérmegyében, 1835-ben pedig a magyar udvari kanczelláriához ment, hol következő évben fogalmazónak neveztetett ki, 1837-ben végre az eperjesi kerületi tábla közbirája lett. A szónok és iró kiképezésére világirodalmi műveltségén kívül sokat tőnek többszöri utazásai a bel- és külföldön; 1836—37-ben különösen beutazá Németországot, Svájczot, Németalföldet s Franczia- és Angol országot. Ez utazása előtt már 1835-ben levelező tagjául választá a tudós társaság. Ekkor már lefordította Göthétől Götz von Berlichingent. 1831-ben a „Kritikusok" czimü vígjátékot irta, 1832-ben pedig a „Boszu" öt felvonásos szomorujátékot. 1832-től fogva egyszersmind több költeménye s értekezése is kezdett megjelenni zsebkönyvekben folyóiratokban és lapokban. 1833-bau ismét egy uj vígjátéka jelent meg „Házasulok" czim alatt; 1835-ben pedig Angelót forditá Hugó Viktortól. Nagyobbszerü föllépése azonban az irodalomban és közéletben emiitett nagy utazása utáu veszi kezdetét. „Vélemény a fogház javítás ügyében" és „Karthauzi'' czimíi munkái által felragadta az irói köröket. 1840-ben két jeles politikai értekezés jelet meg tőle a „Budapesti Szemlében" ; „Szegénység Irlandban" és „A zsidók emanczipácziója." 1841-ben Kossuth védelmére Eötvös József irta a legszebb röpiratot: „Kelet népe és Pesti Hirlap" czim alatt. Eötvös az országgyűlésen 1840-beu jelent meg először, mint felsőházi tag; a 43-iki országgyűlésre ismét megjelent s ekkor már egyik országos tekintélye volt a magyar ellenzéknek, Batthyányi Lajos ő és valának a főrendi ellenzék vezetői. 1844-ben, midőn a „Pesti Hirlap" az úgynevezett központosítási iskola közlényévé vált, Szalay Lászlónak Eötvös József lett egyik legmunkásabb, legtekintélyesebb dolgozótársa. 1844 közepétől írott vezérczikkei egy részben „Reform" czim alatt Lipcsében jelentek meg 1846-ban. Az irodalmat azonban politikai működése közben sem hagyta el 1846-ban jelent meg tőle a „Falu jegyzője" czimü irányregény; e nyolcz füzetes regényt csakhamar egy másik követte kilencz füzetben: „Magyarország 1514-ben." — Az 1847ben megnyitott pozsonyi országgyűlésre Eötvös mint, alsóházi tag, mint képviselő akart felmenni. Ő azonban hon maradt s csak a mart. 3-diki kerületi ülés eseményei után ment föl Pozsonyba, midőn a dolgok alakulását már előre látta. Az első magyar felelős ministerium megalakult, s az uj átalakulási forma apostolának a kultusz- és közoktatási ügy tárczája jutott. Nemes törekvései ekkor félreértettek. Magyarország körülményei mind inkább bonyolódtak s alig telt el egy hónap, midőn az első magyar ministerium megszűnt lenni; a dolgok mindinkább forradalmi szint kezdettek ölteni B Eötvös nem tudta többé magát föltalálni az események közt. Szept. 28-án családjához utazott, mely akkor Bécsben volt s onnan később Münchenbe ment. Ott folytatta irói munkásságát; a forradalmi sajtó azonban akkor nagy zajt ütött távozása miatt. Ekkor jelent meg röpirata: „a nemzetiségek egyi-njogn ágáról" - u vádak azonnal elhallgattak. Szereplése az ujabb politikai alakulásban mindenkielőtt ismereti-. f (Bodon Ábrahám) Gömörmegye másodalispánja és törvényszéki elnöke f. é. január 30-áu meghalt Rozsnyón. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél J. és M. Stern rövid áru kereskedő czég ellen, perQgyelő Morlin Imre bejelentési határidő april 20 töm.-ggotidnok váj lasztás február 10. — B1 a u József di-zmüárukereskedő ellen, perügyelő Dr. Friedmann Bernát, Weil Dávid ruhakereskedő ellen, perügyelő Eleőd Józsa, bejelentési határidő mindkét csődben april 26—28, tömeggondnok választás február 10. * (A Bécsben alapított „hitelezők egylete") igen szép eredményt mutathat fel. Mult évi áprilistól deczemberig 220 fizetésképtelenség fordult elő, melyek 1.138765 ftot képviseltek. Ebből december végéig 51 eset (588 780 ft) egyenlittetett ki, még pedig aránylag igen kedvező feltételek mellett, a mennyiben a tkiegyenlitések nagyobb része 50°/0-en felül történt. Tudvalevőleg Pesten is alakulóban van ily egylet melytől szintén a legjobb siker várható. • (Az osztrák sajtótörvénynek) szabadelvű irányban való módosítása általános óhajtás Lajtán tul. Az egyes testületeknek e tárgybani nyilatkozatai mindinkább sűrűbbé válnak. Nem rég a „Concordia" bécsi irói egylet határozta el, hogy kérvényt nyújt be e tárgyban a birodalmi tanácshoz. Most ismét a bécsi községi tanács készit feliratot a fennálló sajtótörvény szűkkeblű kezelése ellen. Legnagyobb az elégedetlenség azon ujabban szokásba jött eljárás irányában, hogy a sajtótörvény téves magyarázatánál fogva a szerkesztők nem az esküdtszék, hanem egyenesen a sajtóbiróság elé állíttatnak. A másik sérelmes pont a lapok szabad árulhatásának megtiltása. A bécsi községi tanács jogügyi bizottsága, mely a vonatkozó felirat elkészítésével megbízatott, már egy felirati tervezetet elvetett, mivel azt nagyon szelídnek tartotta és egy háromtagú bizottságot küldött ki egy erélyesb hangú felirat szerkesztésére. * (Pestváros-tanácsa a váltóvégrehajtások) tárgyában 1869. april S-kán kib. rendelet 31. és 32-ik §§-ait — a mint lapunkban már említettük az igazságügy ministerium által rendeletileg akként kérte magyaráztatni, hogy a városi tisztviselőknek csupán 300 ftot meghaladó évi fizetéseik vétethessenek foglalás alá, ellenben az ideiglenesen megszavazott lakbérátalány, lótartás, drágasági pótlék, gyógyítási és temetési költség végrehajtás alá vonhatók ne legyenek. Az igazságügyministerium erre tagadólag felelt, miután a törvények vagy törvényerejű rendeletek magyarázata és alkalmazása egyedül a bíróságokat illetheti. * (Az alkotandó uj perrendtartás tárgyában) kinevezett codificationalis albizottság jan. 30-án tartá első ülését, mely alkalommal mindenekelőtt a tárgyalások és munkafelosztás módja képezvén a vita alapját, határozatba ment, hogy a bizottság ne szorítkozzék egyedül a javaslatkészitő munkálatára, hanem saját kebeléből két referenst választva, kik a javaslat készítőjével folytatott tanácskozás után akár megegyező akár eltérő jelentést tegyenek; ezen két jelentés képezné azután a további tárgyalás alapját. Az általános elvek meghatározása után: a nagy bizottság elé terjesztetnék a munkálat, mely iránt az végleg határozna; s csak azután lenne a munkálat részletes vitatástárgy a melynek