Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 43. szám - Külföldi börtönök és fegyházak. A Bruchsali fegyház - A távirdai jog. 2. [r.]

— 484 mányt tartottak. A beteg, ki már alig birt beszélni, heves fájdalmakról panaszkodott a has és gyomor környékén. Az orvosok csóválták fejüket, de — csak újra cholera ellen rendelvényeztek. Az először hivott orvos utólag uzt mondá, hogy mérgezésnek sem külső, sem belső jele nem mutatkozott, mi ellen a nagyváradi főorvos azon véleményben volt, hogy ennek mindenesetre mutatkoznia kellé, mert egy lat mireny félreismerhetlen hatás nélkül nem maradhat. A vizsgálatból azonban kiderült, hogy Koller Anna egykor panaszkodott a patkányok elszaporodása miatt és patkányméreg után kérdezősködött. Kakády Linka szobalánya készséggel ajánlkozott, hogy Sólyomkőn lakó bátyjától hozni fog és hozott is, miután csakugyan azon véleményben volt, hogy az a patkányok kiirtására kell. Kollerné mind ezt tagadta és azt állitá, hogy Kakády Linka volna a mérgező. Egyik tanúnő azonban azt vállá, Koller Anna Rakády Linkát felszólitá, hogy vállalja el a tényt és ő kiszabadulása után „selyem és bársonyban" járatja. A házmotozásnál az ablakban egy dobozt találtak fehér porral, melyet az orvos kezéből Kollerné kirántott és a földre dönté ; bár vegyészi vizsgálat után kitűnt, hogy e por ártalmatlan szer, de mégis világos lett, hogy Kollerné a vizsgáló bíróságot félre akarja vezetni. Egy tanú azt vállá, hogy Kollerné neki egy levelet mutatott, melyben a főhadnagy felszólitá öt, hogy együtt lakjanak. Kakády Linka, amint a tett köztudomású lett, megszökött, de nem sokára ő is elfogatott. A szakácsné Hankó Zsuzsa szinte vizsgálat alá vonatott, mivel a tény felöl ő is tudott. A biharmegyei tszék Koller Annát busz évi súlyos börtönre ítélte, Hankó Zsuzsának büntetésül számitá be a nyolcz havi vizsgálati fogságot és Kakády Linkát bizonyitékok elégtelenségéből felmenté. A legfőbb ítélőszék az elsőbirósági ítéletet helybenhagyta. * (K e11 ős gy il ko s ság.) A 22 éves Czinege Mihály állítólag szerelmes volt egy fiatal leányba, kinél azonban egy versenytársa akadt Horváth Jánosban. 1870-ik év május elsején Horváth János épen e leánynál volt, midőn az ajtó egyszerre megnyilt, Czinege Mihály berohant s egyetlen késdöféssel kioltotta versenytársa életét. A kés egy hüvelyknél mélyebben behatolt Horváth szivébe. A gyilkos a tett elkövetése után az éj sötétében nyomtalanul eltűnt s az erdőben bolyongott. Nemsokára azonban iszonyú életjelt adott magáról. Gerbler György vasmegyei birtokos egy este szomszédjánál Mayer Andrásnál volt s beszélgetve nem is gondolta talán, mily közel áll végéhez. Az ajtó megnyilt, Czinege belépett s a kezében tartott pisztolylyal szíven lőtte Herblert s azután ismét elillant. A büntető igazság azonban most elérte és a vasmegyei törvényszék a gyilkost, ki bevallotta mindkét tettét, a nélkül azonban, hogy csak egyikre nézve is megmondta volna indokát, kötél általi halálra ítélte. A királyi tábla a gyilkos fiatalságát tekintve 20 évi börtönbüntetésre változtatta az ítéletet. A legfőbb ítélőszék pedig megerősítette az első biróság Ítéletet. * (Ö n c s o n k i t ó k.) Moszkvában e napokban a esküdtszék előtt a Skopcy-társaság ügye nyilvános ülésben tárgyaltatott. Ezen tárgyalás társadalmi szempontból véve az által vált emlékezetessé, hogy bár itt azok ügyéről volt szó, kik nemi geijedelmeik elfojtására megcsonkiták magukat, épen az úgynevezett „szép nem" soraiból került ki a figyelmes üallgatók legnagyobb illetéke. A mint a „Golosz" moszkvai levelezője közli, alig nyilt meg a tárgyalási terem első nap a közönség számára, azonnal főrangú és polgári osztályú hölgyek, nők és leányok — ez utóbbiak között feltűnt nem egy 15—16 éves szép kisasz9zony édes anyjának oldalán — sürü sorokban tódultak be az ajtókon, és sietve elfoglalva az első padokat, feszült figyelemmel hallgatták a vizsgálati irományok és főképen a reájuk nézve igen kényes orvosi látletek olvasását. Az elnök kímélni akarván a női szemérmet, figyelmeztette a hölgyeket, hogy az orvosi látletek olvasására kerül a sor, s hogy tehát a teremnek tetszés szerinti odahagyása czéljából az ülés 15 perezre felfüggesztetik. De a nők nem tágítottak, s mind végig ott maradtak. A vádlottak közt voltak 75 éves vénasszonyok, de fiatal leánykák is; egynehány igen kellemes külsejű, 16—17 éves. A vádlottak egy része felmentetett, nagyrésze pedig Szibériába számkivettetett. * (Emberölés.) Biharmegye Felső Tóthon két testvér lakott: Pópa Onus és Pópa Flóris A fiatalabb, Flóris, szerencsésebb volt bátyjánál, vagyonkára tett szert, és az öregebb Onus öcscsénél napszámban dolgozott. Egyszer valami mezei napszámra mentek ki ketten, és mivel cserjéket mentek irtani, Onus baltát is vitt magával. Útközben betértek egy korcsmába, ott iddogálás közben összeszólalkoztak valami felett és Flóris ráütött bátyjára. Ez nem akart verekedni, hanem kiment a korcsmából. Flóris oda is utánna szaladt, s az utczán öklével még háromszor fejbe ütötte bátyját. Ez a kezében levő fejszével visszaakarta riasztani öcscsét és hozzá vágott, do oly szerencsétlenül, bopy Flóris halántékán találva halva összerogyott. A biharmegyei törvényszék Pópa Onust ezen tényeért 3 évi, közmunkával sulyositott börtönre Ítélte, de a legfőbb Ítélőszék a számos enyhítő körülmény figyelembevételével egy évi fogságra szállította le a büntetést. *(A Schönf eld-féle rablógyilkosság) ügyében a legfőbb ítélőszék meghozta a végérvényes ítéletet. A tényállad k a szegedi delegált biróság előtt történt s a lapunkban kimerítően közölt tárgyalásokból eléggé ismeretes. A delegált első biróság Mészárost, Gyurtsák Katalint, a főbünösöket halálra, a többi bűntársakat több évi fogságra ítélte. A királyi tábla az ítéleteket mind helyben hagyta, csak a Gyurtsák Katalinra kiszabott halálbüntetést változtatta 16 évi börtönre. A legfőbb ítélőszék végre Gyurtsák Katalin büntetését 20 évi börtönben állapította meg, a többi ítéleteket pegig szintén helybenhagyta. Vegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Senimitöyzéki határozatok. — Ha a perben a költségek kölcsönös megmegszüntetése mondatott ki, ezen megszüntetés az eskületétel költségeire is kiterjed, mert e költségek a végrehajtást megelőző peres eljárás költségei közzé számitandók (9238. sz. september 6. 1871.) — A valóságos és tiszteletbeli szolgabíró és esküdt bírói hatáskörére nézve a törvényben különbség nincs felállítva. (10787. sz. september 13. 1871.) — Mezei rendőri ügyekben a másodbirósági ítéletek ellen is lehet fellebbezni, miután az előbbi mezei rendőri törvények csak anyagi tekintetben vannak fenntartva, alaki tekintetben a perrendtartás szabványai mérvadók. (10049. sz. sept, 21. 1871.) — Birói meghagyások teljesítésének elmulasztása esetében, igazolásnak nincs helye (8657. -sz. sept. 28. 1871.) — Az ügyvéd által visszatartott iratok viszszakivánása esetében, a törvényszékek perenkivüli fegyelmi uton hozott határozatai ellen emelt fellebbezésben, a kir. tábla határoz, tekintettel az átm. érintk. XIX. czikkére (8834 sz. oct, 4. 1871. ) — A bécsi es. k. orsz. törvényszék által az osztrák földhitel intézet részére magyarországi ingatlanra elrendelt árverést a hazai biróság fogatositani tartozik (11110. sz. oct. 5. 1871.) — Az 1868. 48. törvény életbe lépte előtt szentszékileg elválasztott s időközben áttért nem Katholikus házasfél magára nézve a vég elválási kereset eldöntését saját illetékes birósága előtt kívánhatja, miután a szentszék, mint alperes birósága a hozzá az 1868. 48. t. czikk alapján benyújtott végelválás iránti keretet — habár elutasitólag is — elintézte. (11275. sz. okt. 11. 1872. ) Egyleti közlemények. * (Az ügyvédi könyvvezetés) tárgyában beérkezett 22 pályamunka a biráló bizottság által tüzetesen megvizsgáltatván, csak öt munka találtatott olyannak, mely a kitűzött feltételeknek megközelítőleg megfelelt; ezen öt munka közül a viszonylagosan legjobb a bizottságnak f. hó 27-én d. u. 5 órakor tartandó zárülésében fog kijeleltetni. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Faur János) Krassómegye főispánja legfőbb itelőszéki rendes biróvá neveztetett ki. * (Goglia Antal) fiumei megyei telekkönyvi igazgató a fiumei e. f. kir. törvényszékhez segédhivatali igazgatóvá neveztetett ki. * (A szervezendő első f 0lyamodásu törvényszékekhez ügyészekké) és pedig : a budai törvényszékhez : T o m a s e k Béla jogtudor és budavárosi tiszti ügyész; a pesti törvényszékhez: Sztrokay Boldizsár pestvárosi tiszti főügyész : a pest-vidéki törvényszékhez: Tutschner Ágoston pest-kerületi sajtóügyi vizsgáló biró ; az alsó-kubinyi tőrvényszékhez: Florek Endre árvamegyei tiszti főügyész ; az aradi törvényszékhez : V e i s z Károly nyugalmazott törvényszéki tanácsos; az aranyosmaróthi törvényszékhez: Simonyi Géza barsmegyei tiszti főügyész; a békés-gyulai tőrvényszékhez: Janó Sándor békés-gyulai ügyvéd; a beregszászi törvényszékhez: Szeles Elekbereg. I megyei tiszti alügyész; a beszterczei törvényszékhez : L á n g Gusztáv ügyvéd; a beszterczebányai törvényszékhez: Turcsányi Ödön zólyommegyei főszolgabíró; a brassói törvényszékhez: Kenyeres Adolf brassói ügyvéd; a dévai tőrvényszékhez: Horváth Simon, naeyenyedi tőrvényszéki pótülnők; az egri tőrvényszékhez: Szarvasy József jogtudor és pestvárosi tiszti ügyész; az eperjesi tőrvényszékhez: H ó d o s y Ede sárosmegyei tiszti főügyész ; a I győri törvényszékhez: Némethy Ernő jogtudor j és győri ügyvéd; a gyulafehérvári törvényszékhez : Henter Gábor alsó-fehérmegyei törvényszéki főügyész; a hajdú-böszörményi törvényszékhez : Lengyel Imre hajdu-kerületi tőrvényszéki elnök; az ipolysági törvényszékhez: K e g u ly | János hontmegyei tiszti főügyész; a kaposvári I törvényszékhez: Kelemen Lajos kaposvári I ügyvéd; a kecskeméti törvényszékhez: Mada| rassy László kecskeméti ügyvéd: a kolozsvári (törvényszékhez: Sebestyén Mihály kolosme: gyei főügyész ; a komáromi törvényszékhez ; I Molnár Ádám komáromi váiosi tiszti "főügyész j i a liptó-szent-mikiósi törvényszékhez : B o b r o vj niczky László liptómegyei tiszti főügyész; a lugosi törvéyszékhez: Athanaszievits Sándor krassómegyei főügyész ; a magyar-óvári törvényszékhez: Z s i t v a y Leó mosonmegyei tiszti főügvész; a máramaros-szigeti törvényszékhez : Szilágyi János máramaros-megyei fő; ügyész; a maros-vásárhelyi törvényszékhez": S z iI lágyi Miklós aranyosszéki tőrvényszéki elnök; | a miskolczi törvényszékhez: Fekete Ödön mis! kolczi ügyvéd; a nagy-károlyi törvényszékhez : , Z a n a t h y Mihály szatmármegyei központi fo• szolgabíró ; a nagyszebeni törvényszékhez : A r z Albert nagy-szebeni pénzügyi ügyész; a nagyI szőllősi törvényszékhez: Jelenffy Kornél leg| főbb itélőszéki fogalmazó; a nagy-váradi törj vényszékhez: Sélley Sándor biharmegyei íenvitő ; törvényszéki helyettes elnök: a nyitrai törvény; székhez : C s e n k e y Géza nyitramegyei törvényI széki ülnök; a pozsonyi törvényszékhez: Schei dius Lajos pozsonyvárosi tiszteletbeli ügyész; a rimaszombati törvényszékhez: Ján János *öj mörmegyei törvényszéki helyettes elnök: a sáI torallya-újhelyi törvényszékhez: Liszy Ede j zemplénmegyei tiszti főügyész; a segesvári tör| vényszékhez : T h e i 1 István ügyvéd : a selmeczI bányai tőrvényszékhez; Z a 1 a y Ferencz selmeczi | ügyvéd; a sepsi-szent-györgyi törvényszékhez : : Nesztor József dicső-szent-mártoni ügyvéd; a soproni törvényszékhez; Bognár Géza soproni ügyvéd; a szabadkai törvényszékhez : Gyárfás István jász-kun-kerületi törvényszéki ülnök ; a szamosujvári törvényszékhez : Papp László j jogtudor s igazságügy ministeri fogalmazó ; a szat| már-németi törvényszékhez : Vajai Károly ! szatmárvárosi főbíró; a szegedi törvényszékhez; M u s k ó Sándor csatádi kincstári uradalmi ügyész; a szegzárdi törvényszékhez : P a p Lajos tolnamegyei tiszti főügyész; a székely-udvarhelyi törvényszékhez : S z ő t s Márton udvarhelyszéki törvényszéki főügyész ; a szombathelyi törvényszékhez: A i k a s Károly szombathelyi ügyvéd ; a temesvári törvényszékhez: Mály István temesmegyei tiszti főügyész; a tordai törvényszékhez: Lénárd Imre tordamegyei törvényszéki ülnök; az újvidéki törvényszékhez: B o t h Menyhért ungmegyei főjegyző; a veszprémi törvényszékhez: Eötvös Károly[veszprémmegyei tiszti alügyész; I a zilahi törvényszékhez: Korbuly Ignácz debreczeni ügyvéd; a zombori törvényszékhez: Teo f a n o v i t s Sándor bácsmegyei törvényszéki ülnök: végre a zsolnai törvényszékhez: Bitschanszky István jogtudor s trencsénmegyei főszolgabíró neveztettek ki. * (Bömches Frigyes) a magyar curia