Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 42. szám - Közjegyzői gyülés Frankfurtban - A királyföldi birtokviszonyok rendezéséhez

— 477 — üléseiket lehetőleg felfüggesztenék, hogy igy a feltörvényszékek tagjaira nézve a jogászgyülésbeni tettleges részvétel lehetővé tétessék; ezen óhaj annak idején átiratilag a feltörvényszékek elnökeinek figyelmébe ajánltatni határoztatott. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmányának) f. hó 13-án tartott ülésében uj egyleti tagokká Harsányi Menyhért és Z s i g r a y Pál ügyvéd urak választattak meg ; Dr. Bróde és Dr. Környe i urak indítványára az igazságügyi minister úrhoz az ügyvc'Irendtartási és közjegyzői törvényjavaslatoknak mielőbb az orsz ággyülésnél leendő bemutatása iránt felterjesztés intéz tetni határoztatott ; az uj egyleti helyiségek berendezése és felszerelése, valamint az átköltözködés eszközlésével titkár ur bízatott meg, a^szükséges költségek fedezésére pénztárnok ur felhatalmaztatván. A felolvasott pénztárnoki jelentés szerint az egyletnek idei bevétele 3721 ft 13 krra, a folyó kiadás 2201 ft 31 krra, és a készpénzkészlet 1519 ft 82 kira rug. * (Az ügyvédi könyvvezetés) tárgyában beérkezett pályamunkák megbirálására kiküldött albizottság, a budapesti ügyvédi egylet helyiségeiben f. hó 20-án d. u. 5 órakor ülést tart. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és uyugdijazások. * (0 r i c a M i k s a) horvát-szlavón hétszemélyes táblai ülnök, ugyanazon országos kormány igazságügyi osztályának főnökévé ; M uhics Pál jogakadémiai igazgató pedig szintén azon kormány vallás- és közoktatási osztályának főnökévé neveztettek ki. * (Korbuly Imre) nyilvános rendkívüli tanár a kassai, és Mariska Vilmos nyilv. rendkivftlí tanár a pozsonyi jogakademiáknál, ugyanezen tanintézeteknél nyilvános rendes tanárokká neveztettek ki. Különfélék. * (Legújabb csődök.) Pest város törvényszékénél : Weisz Ignácz és társa czég ellen, perügvelő Dr. Villoner Vilmos, bejelentési határidő' deez. 27—29. f (Halálozás.) Torna Andor megyetörvényszéki ülnök, 46-ik évében Ungváron elhunyt. * (László Gyula) köz- és váltóügyvéd (Pest kalap utcza 6. sz.) tudatja kartársai és ismerőseivel, miszerint minden az ügyvédi szakma körébe vágó munkálatokat, helyettesítéseket, és a felsőbb törvényszékek, ugy a ministeriumok kebelében eszközlendő szorgalmazásokat, értesítéseket elfogad, s teljesít. * (Talált tárgyak kiadása iránti e 1 j á r á s.) Emiitettük, annak idejében, hogy Karlberger Terézia szobaleány a Frohner szállodában ezelőtt mintegy két évvel ezer ötszász forintot talált, melyet egy ismeretlen utazó a szobában felejtett, melyben szállva volt. Egy év és egy nap eltelte után Karlberger Terézia folyamodott az összeg kiadásáért s Pest városa ez ügyet az igazságügyroinisteriumhoz terjeszté fel, mely rendeletileg kimondotta, hogy annak eldöntése, váljon a talált tárgy tulajdonjoga jelen esetben a riscust vagy Karlberger Teréziát illeti-e ? előbb bírósági uton lesz megállapítandó, s igy a találó fél a tiszti ügyész ellen perre utasítandó. Pest városa a rendeletben hangsúlyozott ezen felfogást hazai törvényeinkbe ütközőnek találván, e tekintetben indokolt és általunk annak idejében ismertetett előterjesztést tett, kinyilatkoztatván, hogy a ministeri rendeletet mint jogi meggyőződésével ellentétest, végre nem hajthatja. — Az igazságügyminister most ez ügyben legközelebb ujabb rendeletet intéze Pestvárosához, melynek lényege ez : Szükségesnek látom megjegyezni, hogy a fenforgó kérdés lényege abban sarkalván, váljon az ügy törvénykezési vagy közigazgatási természettel bir-e ? S e tekintetben az 1868. 54. t. cz. 8. szakasza szerint az eljáró biró hivatalból tartozván illetősége felett határozni, s határozata ellen a 297. szakasz 2. és 5. pontjai értelmében semmiségi panasznak levén helye, ekként az illetőségi kérdés is a törvénykezési eljárás rendes formái között minden veszély nélkül intézhető el, mig a város részéről szándékolt egyoldalú intézkedés, a kérdés elvi megoldását nem eredményezi, s a tévedésre is sokkal tágabb tért hagy nyitva. Pest, 1871. sept. 20-án. A m. kir. igazságügyi minist, rendeletéből: Csemegi, s. k., ministeri tanácsos." Pestvárosa ennek ellenében kimondá, hogy ez esetben a rendelet értelmében jár ugyanis, de már előforduló esetben megmarad a régi szokásnál. * (Gyilkosok statisztikája.) Olaszországban a törvényszék elé állított gyilkosok száma 1869-ben 2868, mely számba nincsenek befoglalva azok, kiknek az igazságszolgáltatás kezét sikerült kikerülniük. Ellenben azokat is számba véve, kik a gyilkossági bünt mások által követték el, a gyilkosok száma 1869-ben 3360 volt Olaszországban. Oly szám, mely már magában is szomorú világot vet az olasz életbiztonsági állapotokra, még inkább pedig akkor, ha más államok gyilkossági statisztikáival vetjük azt össze. Francziaországban 1863-ban csak 676 egyén állott esküdtszék előtt gyilkossági vád miatt; tehát Francziaországban sokkal nagyobb számú lakosság mellett a gyilkosok száma V4-dét sem éri el az olaszországi gyilkosok számának. Angliában 1867-ben 508 egyén vádoltatott gyilkosságról, mely a francziaországi kontingenst arányj lag ugyan fölülmúlja de nagyon messze marad az olasz kontingenstől. * (A hivatalnokok szálláspénze.) Egy előfordult eset folytán, melyben egy honyédtiszt szálláspénze a váltótszék által lefoglaltatott és ezen foglalást a királyi tábla jóváhagyta, a honvédelmi ministerium azon megkereséssel fordult a pénzügyministeriumhoz, hogy törvényhozási novella által mondassák ki, miszerint a tisztek és hivatalnokok lakpénzei le nem foglalhatók. * (üj dologház.) A városi dologházi bizottmány azon felterjesztést tevé a városi tanácshoz, hogy a jelenleg a kerepesi-uton levő' dologház adassék el, és épitessék egy uj, a kor kívánalmainak megfelelő kényszer- és önkénytes dologház, mint ez másutt is fenáll. Ezzel összeköttetésben megemlíthetjük, hogy a kormány is foglalkozik azon tervvel, hogy javító intézet állitassék fel, melyben a kisebb bűnökért, egyáltalán a nem súlyos börtönre elitéltek helyeztetnének el, valamint, hogy az ifjú fegyenczek részére külön fegyház állitassék fel. * (Pest városa) okt, 11-én tartott közgyűlésében a szervezendő pesti kir. törvényszékek és egyesbiróságok házbérének fedezésére 1872-re 26,400 frtot szavazott meg azon világos hozzáadással, hogy e czélra a város többé nem utalványoz semmit sem. A helységek stb. átadására egy Havas, Simon, Haris, Csengey, Frenreisz és Seregi urakból álló bizottság küldetett ki. * (Törvénykezési költségek megtérítése.) Az eddig követett gyakorlat szerint a szabad királyi városoknak f. 1871. évre juttatandó törvénykezési járulékaik meghatározásánál a belügyministerium az 1870-dik évben tényleg fölmerült költségeket veszi alapul. Minthogy azonban több szabad kir. város részéről ezen költségek, a többszöri sürgetésnek daczára rendszerint ki nem mutattak, néhány város hanyagsága folytán, a szabad királyi városoknak ez évre kijáró törvénykezési államjárulékok a belügyministerium által még jelenleg, az 1871. év vége felé sem állapithatók meg, és a belügyministerium most addig, mig ez megtörténeud, a városoknak csak előlegeket adhat. Igy Pestváros részére a f. harmadik negyedévre előlegkép 45,200 "fit tétetett folyóvá, nem pedig 15,358 frt mint mult számunkban irtuk. * (Az igazságügy ministerium) részéről felszólittatnak mindazok, kik az első folyamodást! törvényszékek szervezése alkalmából elnöki állomásért folyamodtak, de ki nem neveztettek, hogy pályázati kérvényeket f. é. november 15-ig vagy személyesen vagy igazolt meghatalmazottjaik által az igazságügyministerium elnöki irodájában átvegyék, miután ez idő elteltével kérvényeik az illető törvényhatóságok utján fognak kezeikhez szolgáltatni. * (A törvényszéki rendezéshez.) Az igazságügyér a pesti városi kir. törvényszékhez királyi biztosul annak elnökét Sárkány József urat, albiztosul pedig annak alelnökét Bogisich Lajos k. tanácsos urat nevezé ki és bizá meg az uj törvényszék rendezéséhez szükséges előkészületek megtételére. Mint értesülünk, Sárkány és Bogisich urak a munkát akként oszták fel egymás között, hogy Sárkány ur a fenyítő osztály, Bogisich ur pedig a polgári tanácsok körüli teendőket vezetendi, és hogy már készek is volnának a tszéki személyzet és a további szervezet tervezetével. A pesti tvszéknek fenyítő osztálya különben különös fontosságot I nyer, miután, a mint értesülünk, azon ügyekmelyekben eddig ak. tábla mint elsőfolyamoclásu bíróság itélt, mint a felségsértés, bankjegy hamisítás stb. szinte e tszék illetőségéhez fognak tartozni. * (A pesti egyetemen) az 1871/72-iki tanév ünnepélyes meguyitása f. hó 8-dikán ment végbe az egyetem nagy dísztermében, a magyar díszruhában megjelent rector Toldy Ferencz, a fakultások négy dékánja, valamint az összes tanári kar, és az ifjúság sere ges jelenlétében. Télfy Iván, a philosophiai kar dékánja, a szószékről ünnepélyes és lelkesítő beszédet intézett a hallgatósághoz. Az ünnepélyt 10 órakor isteni tisztelet előzte meg az egyetemi templomban. * (A bruchsali hires magán fogház) nagy része leégett. Csak a négy szárnyépület maradt meg; a fogház középső része, a templom, az iskola, a két lelkész és a tanítók hivatali helyiségü, a könyvtár, és néhány raktár a tüz martalékai lettek. És ezen borzasztó pusztítás egy fogoly boszumüve. Neve Schwab le würtembergi illetőségű. Néhány évvel ezelőtt számos súlyos lopás miatt több évre ítéltetvén, már két évvel ezelőtt vakmerő és életveszélylyel járó szökési kísérletet vitt véghez. De nem sokára ismét elfogatott, miután azon néhány napot, melyen szabadságban volt, arra használta, hogy bűntetteinek hosszú sorát, még néhány súlyos betöréssel és rablással toldja meg. Ismét Bruchsalba hozatván, ugy látszik, hogy éjjel nappal azon törte eszét, miként szökhetne meg még egyszer. Sikerült is az neki, a mennyiben néhány nappal ezelőtt éjjeli időben kitudott jönni zárkájából. Ez megtörténvén, egyik épen akkor az éjjeli szolgálat alól felmentett őr szobájába ment, ott ennek öltözetét vette fel, egy kardot és a templom kulcsát magával vitte. A mint ezen szobából kilépett, észrevette őt egy őr és üldözni kezdé. A fogoly azonban hihetetlen gyorsasággal futott végig a folyóson és egyenest a templomnak tartott. Ennek ajtaját az ellopott kulcscsal kinyitván, a torony karzatára vezető lajtorján felfelé sietett, és néhány perez múlva szabadban volt, még pedig egyszersmind biztosságban az üldözők elől, mert a torony karzatára vezető ajtót bezárta maga után. Körülbelül egy óra múlhatott el ezután, midőn a templom fedelén kiütött a tüz , mely annál gyorsabban terjedett, mivel ott nagy részben fa volt alkalmazva. A tüz eloltására gondolni sem lehetett. A hajnali 2 órakor megérkezett tűzoltók minden erolkedései daczára az egész középső épület leégett. A legmagasabb zárkasorban levő foglyok azonnal a földszintre vitettek. Ezek magaviselete valószínűleg Schwable várakozása ellenére — példás volt, valamint a zárkákban levő foglyok is nyugodtan maradtak. De mi lett Schwábléből? Sikerült neki megszöknie? Mivel az intézetet mindenütt átkutatták és nem lehetett feltenni, hogy Schwable, ki néhány perczczel a fedél összedölése előtt a karzaton még látható volt, megszökhetett, már azt hitték, hogy a lángokban lelte halálát. Csak másnap délben jutottak nyomába, és pedig a kiégett fal legmagasabb pontján, a karzaton. Azonnal magas és a fedélre állított lajtorják segélyével többen felmenni készültek, ő azonban kőzáporral fogadta üldözőit. Az őrök lövései ellen a falnak a karzatot képező kiálló részei által volt védve, és igy fen a keskeny falon csaknem hozzáférhetlennek látszott. Egyszerre azonban iszonyú látványnyá változott a jelenet. Egy fegyencz, ki a romok elrakásával foglalkozott, villámgyorsasággal felrohan a lajtorján és hirtelen Schwable elé lép. Ez kardjával védi magát, a fegyencz küzd vele, és daczára óiiási erejének, kicsavarja kezéből a kardot és erős vágást intéz vele fejére. Schwable oroszlányként védi magát, a fegyencz szintén. Az alatt a födél másik oldaláról "is két Katona előnyomul, és a harcz azza' végződik, hogy Schwable le a magasból a fedélen át a földre levettetett, a honnan még élve, de nehéz sebekkel fedetten a kórházba szállíttatott. Az orvosok nem tudták őt megmenteni. Este 6 órakor meghalt, miután előbb még érthetően elmondta, mikép vitte véghez a szökést és a gyújtást. *(A„Kreuzztg. a kötelező polgári I házasságról.) Emiitettük legközelebb, hogy ' a porosz kormány törvényt készít elő a polgári I házasság behozatala iránt Érdekes, miként nyi| latkozik a ultra - conservativ „Keuzztg." ezen I intézményről, mely ellen már többször élesen kikelt. „Mi mindennemű polgári házasságnak — mondja egvik ujabb számában — ellene vagyunk • de ha már nem kerülhetjük k; ezen intézmény