Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 41. szám - A birósági szervezés előmunkálataihoz

— 46G — Ezek szerint birtoktulajdoni jog előjegyzésének igazolása telekkönyvi hatósághoz nem tartozik, így a prrts 44-ik §-ának első része érvénytelen; továbbá a semmitőszék saját kimondott elvét önmaga döntötte meg; a mi folyó év mart. 29-én előtte igaz volt, a folyó év juj. 18-án megszűnt igaz lenni. Hogy ily semmitőszéki ellentétesség mennyire árt az igazságszolgáltatás ügyének — azt mondani felesleges. — Ezen semrnitőszéki ellentétesség eclatans például szolgál arra nézve, hogy mily suly fektethető az úgynevezett curiai döntvényekben kimondott elvekre, mily kevéssé ragaszkodjék azokhoz a jogász közönség. A bírósági szervezés előmunkálataihoz. Az igazságügyministerium az elsí'folyamodásu kir. bíróságok és a kir. ügyészségek életbeléptetéséhez szükséges előmunkálatok tárgyában utasítást bocsátott ki. Ezen fontos utasítás főbb pontjai a következők: A szükséges előmunkálatok eszközlésére minden egyes kir. tőrvényszék területére egy ministeri biztos küldetik ki. Ennek működése kiterjed : a) A bíróságok és ügyészségek elhelyezésére szükséges helyiségek megszerzésére, átalakítására és átvételére, b) Az átvett hivatalok felszerelésére, c) Az irodai szükségletek iránti intézkedésre, d) A fogházak kellő berendezésére, a rabok élelmezése és a fogházhoz szükséges szerek iránt való intézkedésre. I. A mi az első pontot — az elhelyezésre szükséges helyiségeket illeti — ezek mennyisége és minősége az erről szóló szabályzatban vau meghatározva. A biztos mindenekelőtt megvizsgálja, vájjon a törvény értelmében és a f. évi jul. 24-én kelt ministeri rendelet folytán a törvényhatóságok által teljesített összeírásban foglalt helyiségek elegendők-e az elhelyezésre ? ha igen, ugy átvételük iránt annak idején intézkedik, ha nem, ugy megvizsgálja, vájjon az összeírás megfelel-e az 1871. 31. t. cz. 32. §. határozatainak. E végre érintkezik az illető megbízott személylyel, igyekszik azt egyértelmű megállapodásra bírni, s megállapodásáról értesiti az igazságügyministeriumot. Ily eljárást követ akkor is, ha a törvényhatóságok részéről épületfenntartási és egyéb czimen követelt összegeket nem tartja megegyezőnek az idézett t. cz. rendelettel. Főleg arra törekedjék, hogy a törvényhatóság legalább ideiglenesen engedje át a neki nem okvetlenül szükséges helyiségeket, minők a kültisztviselők magánlakásául szolgáló helyiségek. Ha a szükséges helyiségek ilymódon nem szerezhetők meg és alkalmas kincstári épületek sem állanak rendelkezésre, ugy a szükséglet bérlet utján fedezendő. E czélból a helyi viszonyok iránt tájékozást szerezve magának, ha jónak látja, első sorban az illető tulajdonosok részéről a törvényhatóságok által felterjesztett nyilatkozatokat használhalja fel. Ha a törvényhatóság bérletben tartott helyiséget, ugy a biztos a bérlet folytatását csak az esetben vállalja el, ha e helyiségek megtartása czélszerűnek látszik. A bérleti szerződésekbe következő határozatok felveendők: a) a szerződés 1872. jan. 1-től három évre kötendő, eltérés csak ez esetben engedendő meg, ha a helyi szokás szerinti bérbeadási idő jan. 1-vel nem esik egybe; b) a biztos a bérlet tartamán belül is iparkodni fog az állam részére tél vagy negyedévi felmondási jogot biztosítani; c) hol alkalmas helyiség nincs, vagy az ár túlságos, a bérlet rövidebb időtartamra kötendő. Ily esetben a biztos köteles egy alkalmas helyiség megvétele vagy kisajátítása iránt is indítványt terjeszteni fel az igazságügyministerhez ; d) a béielt helyiségek a czélnak megfelelő használható állapotban adandók át. A biztosnak törekednie kell arra, hogy az átalakításokat a tulajdonos eszközölje, ha pedig ez megtérítést követel, ugy é czimen egy általános összeg állapítandó meg; e) a bélyegeket, illetékeket, adót a tulajdonos viseli, ugy az épületfentartási költségeket is, az állam csak a használatban tett rongálásokat tartozik kiigazittatní. — Végre a szerződésből támadó bármely vitás kérdések elintézésére bíróságul a legközelebbi kir. járásbíróság illetősége kötendő ki. — A bér évnegyedenkint előre fizettetik, a szerződés az államot az igazs.'gügymiiiister aláírásával, a tulajdonost aláírása után kötelezi. Járásbíróság elhelyezésére 400 ft, törvényszék elhely ezésére 100U forint vétetik alapul, nagyobb összeg csak kivételes esetben vállalható el. Ha alkalmas helyiség ajánltatnék fe tulajdonul, ugy a legelőnyösebb ajánlattevővel cgyez* kedjék a biztos, szem előtt tartva a kincstár er! dekét és kikérve az államméruöki hivatal vele; menyét, és az igazságügyministerhez a tervek I és az államméruöki vélemény hozzácsatolásával ' legyen jelentést. Ha valamely város vagy község ingyenes heI lyiségeket ajánlott, ugy a biztos ezeknek megfej lelő számban és minőségben átadására ügyelni í tartozik: vita esetében jelentés teendő. A biztos az ily helyiségeket az állam részére telekköuyvileg bejegyeztetni köteles. Ha alkalmas kincstári épület áll rendelko; zésre, ezeket vizsgálja meg, s a kijavítási és átalakítási költségekről előirányzatot készítve s azt az állammérnöki hivatal által megvizsgáltatva, jóváhagyás végett terjeszsze fel. II. A második pontra — a felszerelésre nézve — a biztos mindenekelőtt megvizsgálja, vájjon az átvett készletek a szükségletet fedezik-e ? ha nem, ugy az illető iparosokat ajánlattételre szólítja fel, s ha az árakat méltányosaknak taLlja, azokat jóváhagyás végett felterjeszti. Ha eddig a törvényhatóságoknál lithographia volt és közigazgatási és törvénykezési czélokra is használtatott, a biztos iparkodjék a közös használatot egyezkedés végett jövőre is fenntartani. — Ha ily közös lithographia nem áll rendelkezésre, ugy ily lithographia megszerzendő, melyet a járásbíróságok is használhatnak. Járásbíróság számára kivételesen szerezhető ily lithographia. A pecsétnyomók iránt a ministerium, a czimtáblák iránt a biztos iutézkedik. III. Az irodai szükségletek fedezése iránt a törvényhatóságok által kötött szállítási szerződés átvállalandó. Ez eseten kívül a biztos az irodai szükségletek fedezésére árlejtést hirdet, vagy ha ezt czélhoz vezetőnek nem tartja, az e tárgyban teendő egyéb intézkedések iránt javaslatát a ministeriumhoz felterjeszti. IV. A negyedik pontra — a fogház berendezésére nézve a biztos köteles arra ügyelni, hogy a törvényhatóságok a törvény értelmében minden fogházi szerelvényeket és fegyőri fegyvereket átadjanak, és ha ujak szükségesek, a méltányos árak kialkuvása mellett az iparosoktól ajánlatokat vesz ki, és ezeket jelentés mellett felterjeszti. A foglyok élelmezése s a fogházi szerek tekintetében a haimadik pont alatt megállapított szabályok alkalmazandók. V. Végre a következő általános szabályok veendők tekintetbe. Az első szervezéskor csak az életbeléptetésre okvetlenül szükséges szükségletek szerzendők be. A biztosok működésük idejére a szabályszerű fuvarilletményeu felül 5 ft napidíjban részesülnek, ezenkívül a szükséges írnoki munkákra legf'ölebb 20 frtot számithatnak fel. Napidijt csak azon napokra nézve kívánhatnak, a melyeken kiküldetésben működnek, midőn utazásokat tesznek vagy tárgyalásokat eszközölnek, és a felterjesztendő naplóban ez világosan kimutatandó. A biztos köteles az előmunkálatok befejeztéről legfelebb october végéig végjelentesét az igazságügyministerliez felterjeszteni, vagy az akadályokat bejelenteni. Rendelete a m a g y. k. minis terel nőknek, a magyar kir. igazságügyministernek és Horváth-Szlavou-Dalmátországok bánjának, a fiumei királyi törvényszék felállítása s hatóságának ideiglenes szabályozása tárgyában. Addig is, mig Fiume szab. kir. város és kerület törvényhozási és kormányzati viszonyai végleg rendeztetnének, a magyar képviselőháznak 1870. évi márczius hó 15-dik napján, és a horvát-szlavón országgyűlésnek ugyanazon évi július hó 20-dik napján hozott határozataival adott felhatalmazás alapján rendeltetik : 1. §. Fiumében kir. törvényszék állíttatik fel. Az egyes-bíróság teendőit Fiume városában s kerületében az ezen törvényszék elnöke által kirendelendő egyik törvényszéki bíró végzendi. 2. §. A városi hatóságnak árvaügyekben való, valamint az 1860. május 26-án kelt ministeri rendelet alapján alkotott községi bíróságnak jelen hatásköre érintetlenül fenmarad. 3. §. A fiumei királyi törvényszék hatósága alá tartozni'k : a) Fiume szabad királyi város és kerülete, Uuccari kerület é3 Fiume megye tengerpartja, tengerjogi ügyekben; b) Fiume város és kerülete, mi.iden büntető, valamint polgári peres é3 nem peres törvénykezési ügyben. A városi telekkönyvi hivatal szintén a kir. törvényszéknek rendeltetik alá. 4. §. Másodfokban a birói hatóságot a pesti kir. tábla, harmadfokban pedig a legfőbb ítélőszék gyakorolja, — mely utóbbi a Fiúméban érvényes polgári perrendtartásban meghatározott semmiségi eseteket illetőleg egyszersmind mint semmitőszék is működik. 5. §. A bírósági hatalom gyakorlását, a bírói hivatalnokok áthelyezését, nyugdíjazását s felelősségét szabályozó magyar tőrvények, a fiumei törvényszéknél alkalmazott bírákra s bírósági hivatalnokokra is kiterjednek. 6. §. A bírák s a bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény 34. §-ábau érintett személyek, a pesti királyi tábla fegyelmi bírósága alá tartoznak. 7. §. A fiumei kir. tvszék fölött a fölügyelet a m. kir. igazságügyministert illeti. 8. §. A fiumei kir. ügyész főlügyeleti és szolgálati tekintetben közvetlen a m. kir. főügyész, közvetve a m. kir. igazságügyminister alá rendeltetik. 9. §. I3iróküldés iránt a határozati jog az igazságügyministert illeti. 10. §. A fiumei bírói és a horváth-szlavon közigazgatási, valamint a fiumei és a horváthszlavon bírói hatóságok között felmerülő illetőségi összeütközés eseteiben, a horvát-szlavón és dalmát bán, és a m. k. igazságügyi minister egyetértőleg határoznak; és pedig az utóbbi esetekben a legtöbb itélőszéknek, valamint a zágrábi hétszemélyes táblának meghallgatása után. Ha a fiumei bíróság a magyar bíróságokkal jön illetőségi összeütközésbe: a m. kir. igazságügyminister, — ha viszont a fiumei vagy a magy. közigazgatási hatóság és a fiumei bíróság közt történik az illetőségi összeütközés: a magy. kir. bel- és igazságügyi ministerek egyetértőleg határoznak. Ha pedig valamely állam reclamatiója folytán a fiumei kir. törvényszék, s külföldi bíróság közt merülne fel illetőségi Összeütközés: ez esetben az igazságügyminister fog intézkedni. 11. g. A fiumei kir. törvényszék hatósága alá eső területen fennálló és a 3. §-ban érintett ügyekre vonatkozó törvények, szokások és rendeletek, a mentiben a jelen rendelet és a következő §-ban érintett ügyvitel határozatai mást nem szabnak meg, továbbra is érvényben maradnak. 12. A fiumei kir. bíróságnál, az 1853. máj. 3-áu kibocsátott birói ügyrendtartás helyébe, a magy. kir. igazságügyi miuister által megállapított "birói ügyviteli szabályzat lép. 13. §. Az ügyvédek feletti hatóságot azon ügyvédekre nézve, kik a jelen rendelet szerint felállítandó fiumei kir. bíróságok előtt ügyködnek (14. §.): az igazságügyminister, illetőleg a királyi tábla gyakorlandja akként, hogy az ügyvédi rendtartásban az igazságügyminister részére fenntartott jogok a magyar igazságügyministert, a főtörvényszékre ruházott jogok pedig a kir. táblát illetendik, melytől azonban az 1852. évi július 2-án kiadott legfelsőbb nyiltparancs által megengedett esetekben a panasz a legfőbb itélőszékhez nyitva áll. Az 1. §. szerint felállítandó fiumei bíróságokhoz jövőre ügyvédekké csak oly jogvégzett magyarországi honosok neveztetnek ki, a kik az ügyvédi rendtartás szerint megkívántató képességgel bírnak, és az ügyvédi vizsgát a pesti királyi tábla előtt letették. Horvátországi vagy fiumei ügyvédjelöltek a vizsgát olasz vagy német nyelven is letehetik. 14. §. A fiumei városi és megyei törvényszék területén székelő ügyvédek tartoznak a jelen rendelet kihirdetését követő három hó lefolyta alatt a fiumei kir. törvényszék előtt írásban nyilatkozni az iránt: vájjon ezen, vagy pedig a horvát-szlavón bíróságoknál akarják-e az ügyvédséget folytatni ? Azon fiumei ügyvédek nevei, kik az állásukkal egybekötött Irvatásnak a fiumei kir. bíróságok előtti folytatása végett, a fen meghatározott módon és idő alatt jelentkeznek : a törvényszék által vezetendő jegyzékbe foglaltatnak; s ezáltal képesittetnek a feleknek mind a kir. törvényszék, mind az egyes bíróság előtti képviseletére mindazon ügyekben, melyek vagy a fiumei kir. tör-