Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 40. szám - Dr. Thomson tanulmányai a bünügyi lélektan terén. 2. r.

— 4G1 dött, ki azonban a gyermekről mitsem tudott. Kovács Erzse kérdőre vonatván, megzavarodva nem tudott felelni, ez eset tehát a bíróságnál feljelentetett. Megtudván ezt a szerencsétlen anya, elszökött, sokáig kóborlott, mig végre Feliérmegyében feltalálták, visszahozták és a megyei tvszék elé állították. A kihallgatás alkalmával azt vallotta, hogy ő a gyilkosságot csakugyan véghez vitte, s hogy őt ez iszonyú lépésre csak a legborzasztóbb inség hozta. Gyermekével Simontornyáig jött, és mikor a tímárok házát elhagyta, azt a Sió patakba dobta. A fiúcska csak egyszer sikított, aztán eltűnt a habok közt. Egy halász legény hetek múlva egy gyermekhullát fogott ki a patakból, melyben a szerencsétlen nő felismerte gyermekét, és mivel az orvosi vélemény az időponttal és a többi mellék körülményekkel összevágott, a gyermekgyilkosság constntálva lett. Ily esetben az ítélet hivatalból felmegy a felsőbb biróságokhoz. A királyi tábla a tiz évi súlyos börtönt azon változtatással hagyta helyben, hogy vádlott nő nem gyermekgyilkosság, hanem saját gyermekén elkövetett gyilkosság miatt el legyen ítélve, mely Ítéletbe a legfelsőbb törvényszék is beleegyezett. Yegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmilprzéki határozatok. — Ha alperesnek az elleniratban érvényesített viszonkeresete, együttleges tárgyalása ellen felperes kifogással nem él, a bíróságnak a főügyben hozott Ítélettel együtt kell a viszonkereset felett is határozni (9114. sz. aug. 23. 1871.) — Valamely beadmánynak a póstai kezelés miatt elkésése, a fél hátrányára nem szolgálhat, hanem az ily perirat a bíróságnál kellő időben beadottnak veendő. (9139. sz. aug. 23. 1871.) — Mezei rendőrségi ügyekben másodbiróságilaií eltérés nélkül a kir. tábla Ítél. (10153 sz. aug. 23. 1871.) — A kincstár ellen hibás kivetés alapján fizetetett adótöbblet visszatérítése iránt indított keresetek közigazgatási úton a pénzügyi hatóságok által intézendó'k el. (9460. sz. augustus 29-én 1871.) — Ha a tanúkihallgatást és szemlét elrendelő végzés a feleknek nem kézbesitetett, hanem a bíróság által távullétük idejére helyben lakó képviselő kijelölésére utasíttattak, ezen eljárás megsemmisítendő (9819 sz. aug. 29. 1871.) — Valamely póstai uton küldött beadványnak a postai jelzet szerinti megérkezése napja, nem tekintethetik a bírósági igtatóba való megérkezés napjául (9355 sz. aug. 30. 1871.) — Községi elöljáróság által birói végrehajtás nem foganatosítható (9320 sz. aug. 30. 1871. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. -f- (Horváth István) Beregmegye első alispánja királyi tanácsossá neveztetett ;.i. -f- (A szervezendő első folyamodásutörvény székekhez) elnökökké: a balassagyarmati törvényszékhez Friedeczky Lajos, Nógrádmegyei, alispánja;amiskolczi törvényszékhez: Somogyi László ügyvéd; a huszti törvényszékhez : Teodor ovi ta János, máramari'smegyei tőrvényszéki elnök; aruáramarosszigeti törvényszékhez: Szaplonczay József volt megyei alispán ; a nagyszombati törvényszékhez : Paczolay Elek, Hontmegyei törvényszéki elnök; a pozsonyi törvényszékhez: Dobrovits Mihály pozsonyi városi főbíró; az ungvári törvényszékhez: idősb Horváth Gábor, Ungmeg\e első alispánja; a veszprémi törvényszékhez : Késmárky Józset veszprémmegyei volt II. alispán; a pápai törvényszékhez: Mártonfalva y Elek pápai ügyvéd ; a nagy-kanizsai törvényszékhez: V 1 a s i t s Antal' kanizsi városi törvényszéki ülnök; a gyula-fehérvári törvény- ; székhez: Joksman Nándor alsó-fehérmegyei I főbiró s a nagy-enyedi törvényszék elnöke ; a | nagy-enyedi törvényszékhez: Halmágyi Sándor kolozsvári úrbéri törvényszéki elnök; a segesvári törvényszékhez : S u s t a i fogarasvidéki törvényszéki elnök ; a medgyesi törvényszékhez : Binder Lajos jogtudor; végre a tordai törvényszékhez: László György deési úrbéri törvényszéki elnök neveztetett ki" | -f-(A h orváth-szla v on-rae gyei törvényszékhez) ideiglenes 1-ső osztályú ülnökökké; Varasdmegye törvényszékéhez Seunik Vincze 11-od osztályú ülnök; Körösmegye törI vényszékéhez Szova Ede Il-od osztályú ülnök s egyszersmiud államügyész; és Zágrábmegye törvényszékéhez Szakács Bartal báni táblai tanácstitkár és állam-főügyészi helyottes ; ideiglenes Il-ed osztályú ülnökökké : Varasdmegye törvényszékéhez Stojanovits Mihály tanács-titkár és Verőczemegye törvényszékéhez M i h a 1 i c s Ede ügyvéd neveztettek ki; utóbbi az államügyészi teendőkkel is megbízatván. Különfélék. * (A jogászgyülés bucsuestélye) a Hungária Szálloda felső termeiben tartatott meg. Hanem ezt is könnyebb volt végigmulatni, vagy akár végignézni, mint a tudósítást róla leírni. Először is meglepé az idegeneket, de még • a pestiek legnagyobb részét is a terem szépsége j és fénye, másodszor pedig ugyancsak a bucsuesI tély berendezése. A toasztok sorát B o g i s i c h Lajos nyitá meg, búcsút véve a jogászoktól és éltetve a gyűlést; H o d o s s y Imre Bogisich Lajosra, a hosszú működéséről ismert bíróra s törvszéki elnökre emelé poharát; Dr. Apáthy István a második jogászgyölés elnökét Horváth ' Boldizsárt, Horváth Boldizsár pedig rövid de j velős beszédében a jogászgyülést; Dr. T e 1 e s z k y I István Dr. Hoffmann Pált, Dr. HoffmannPál pedig előzékenyen „az egyetértést oly szépen hangsúlyozni tudó" Horváth Boldizsárt: Dr. B r ó d e Lipót ugyancsak Horváth Boldizsárt mint a harmadik jogászgyülés állandó bizottságának elnökét és Dr. Busbach Péter Dr. Pauler Tivadar ministert élteté. Ezután következett a jogászgyülések humoristája W r a b é 11 y György ki az ő sajátos ékesszólásával Dr. Siegmund Vilmost köszönté fel, megajándékozván őt egyszersmind egy szépmüvü fokossal, (mely fokos ezelőtt körülbelül száz évvel Pozsonyban mint kínzó eszköz használtatott,) annak emlékére, hogy a mult évi jogászgyülés a halálbüntetés eltörlésének elvét kimondá, a fokosra erősített lánczok és a fokos szolgáljanak mintegy arra emlékeztetőül — mondá egyebek között a felköszöntő — hogy azok kik olyat követnek el, miért az eddigi hüntetésmód szerint halál mondatnék ki, tartassanak meg életben, de — lánczok közt, hogy ne lehessenek többé ártalmasok. Dr. Busbach Péter a birói tagokat, Máy Árpád az ügyvédeket élteté, Kármán Lajos előbb a hölgyekre, utóbb Dr. Wenzel Gusztávra emelé poharát, Szólottak még Dr. Győry Elek, Dr. Wenzel Tivadar és egy hosszú sora a felkőszöntöknek, mig végre Dr. Pauler Tivadar minister köszönté fel lelkesen az ifjúságot, amely ifjúság j azonban már akkor alig nyugodott és a toaszt bevégzése után tánczot rögtönzött, mely körülbelül 2. óráig tartott. * (Legújabb csődök) Schosberger Móricz és neje Kiss Róza ruhakereskedők ellen Pest város tszékenél. Bejelentés dec. 13—15. Perügyelő Vogel Péter. Tömeggondnok választás október 12.. — Bernhardt Hermán pesti norinbergi áru kereskedő ellen. Bejelentés decz. 13 — 15. Pest város tszékenél. Perügyelő Pápay Móricz. Tömeggondnok választás okt. G. f (B e z e r é d y László) egyike kiválóbb I országgyűlési képviselőinknek, sept. hó 28-án 58 éves korában meghalt. -f- (Folyamodván y-á r.) Az igazságügymiiiisteriiimhoz e napokig 5500-on felül érkezett folyamodás az ülnöki, járásbirói és alügyészi állomásokért. Az illető iroda ajtajában azon folyamodók, kik személyesen adják át folyamodásaikat, oly tömegben állnak, hogy néha órákig kell várakozniok, mig a folyamodást kézhez nyújthatják; a postán hasonló mennyiségben érkeznek a folyamodások, melyeket külön talyigán szállítanak a ministeriumhoz. A zándőig nyolczkilenczezer folyamodást várnak, s a folyamodók bélyegilletékét'körülbelül százezer frtra becsülik. * (Nyilatkozat.) Alólirott ezennel kijelentem, hogy a III. szakosztály f. hó 26-ki ülésében jelen nem lévén, nevem csak tévedésből juthatott a jegyzőkönyvbe. Miután pedig én az erkölcsi felelős éget azon botrányért, mit Boor József ur, mint az esküdtszéki intézmény behozatalát tárgyazó indítvány előadója okozott, ezennel kijelentem, hogy én, valamint sok más elvtársam is, kik a kisebbségi véleményt pártolták Boor József urat előadónak nem választottuk, g a mennyiben ügyünk diadalát őszintén óhajtottuk, nem is választhattuk, hanem őt, mint előadót, saját felszólalása folytán az ellenvéleményü többség választotta. Pest sept. 27. Kormos Béla s. k. * (Külkey-féle vesztegetési perben) az elsőbiróság a napokban hozta meg az ítéletet. A tényállást már közöltük volt. Külkey maga sem tagadta, hogy ő Waldmann vádlótol 300 frtot fogadott el, mely alapon azután a bünper el is rendeltetett, de az eskületélel mellett kihallgatott tanuk azt vallották, hogy Külkey a pénz elfogadása után előttük azonnal kijelenté, hogy e pénzt valami ügyvédnek fogja adni az ügy sürgetése czéljából. Dr. Füzesséry Géza a vég tárgyalás alkalmával arról tanúskodott, hogy Külkey neki adta a 300 frtot, hogy Waldmannt képviselje. Mivel azonban másnap a pénz adásához kötött feltételt is megtudta, tanú viszszavitte Külkeynek a pénzt. Sréter Gusztáv ügyvéd beszéli, hogy Külkey panaszolta neki, miszerint ő valamely félnek 300 frtról szóló téritvényt adott s ez feljelentette a dolgot. A tiszti ügyész az ügyiratok alapján és a tényálladékhoz képest indítványozza, hogy Külkey Vilmos azért, mert hivatalos ügyben pénzt fogadott el, bűnösnek mondassék ki, de az enyhítő körülmények tekintetbe vételével csak bíróilag megdorgáltassék, az általa a megye pénztárába letett 300 frt pedig a megye szegény alapja javára Ítéltessék. A törvényszék vádlottat büntethető cselekmény hiánya miatt a vád alól egyszerűen felmentette s a 300 frtot 1 etéteménynek tekintvén, vádlónak viszszaadni rendelte. A tiszti ügyész felebbezett az ítélet ellen. -f- (Ki halt meg előbb?) Ez a kérdés egy Elbingban tárgyalt örökségi perben. A per tárgya ez: Egy gyermektelen jómódú házaspár egy s ugyanazon napon halt meg. Mindkettő végrendeletében a másikat, azaz a továbbélőt nevezi ki örököséül. Most azonban a rokonok azon veszekesznek, hogy váljon a férj vagy a nő halt meg előbb, mert ettől függ a per eldöntése. -(-(Megszökött rab) ki önkényt visszatér fogságába. N.-Váradról, miként a „Győri közlöny" irja, a megyei rabok közül nem régiben egy megszökött. Hiába keresték, mignem végre önmaga jelentkezett a várnagynál, hogy börtönébe visszamenjen. Azon kérdésre, mi indította szökésre, — ha megint visszajött, azt feleié, „hogy felesége után kívánkozott," de most miután „kívánsága" teljesült, kötelességének találta magát ismét a megye ápoló gondja alá vetni. -|- (A „La Revulufion") egyik munkatársa ki tizenöt vezérczikkben vázolta a Marokkóban székelő madridi követ eljárását, — ezért vád alá helyeztetvén, a madridi biróság által egy-egy czikkeért 4 évi száműzetés és 266 tallérbirságra —, s igy a 15 czikkért összesen 60 évi számkivetés, s 15 ezer Pétetas megfizetésében marasztaltatott el! * (Megjelent és be küldetett) a dr. Dárday Sándor és dr. Gallu József által szerkesztett „Döntvénytár" negyedik folyama Heckenast kiadásában. E munkát bővebben nem szükség ismertetni, eléggé kimutatja az maga szükségességét, részben nélkőlözhetlenségét. Lehetetlen azonban megemlítetlenül hagynunk azon czélszerü „sorozat" berendezést, mely a döntvényeket a perrendtartás czimei és fejezetei szerint osztályozza. Ara 2 frt. * (Beküldetett) továbbá az újonnan megjelent úgy védi név és lakjegyzék, összeállítva Warga László ministeri fogalmazótól Aigner Lajos bizományában. Érdekes benne a következő statistikai adat : 1870-ben Magyarországon 3490, Erdélyken 240, összesen 3730 gvakorló ügyvéd volt, és igy Magyarországon 3185 lélekre és Erdélyben 8757 lélekre esik egy ügyvéd. A füzet ára 80 kr. * (Helyreigazítások.) Lapunk sept. 27-iki napi számában nézve a diszebédnél mondott toasztok tekintetében következő helyreigazítással tartozunk: Szilágzi Virgil Bittóra és Holfmann Pál a jogászgyülés összekötő elemére ürittettek poharat, nem pedig megfordítva mint az közölve volt. A mondott számos toaszt körül még Tóth Lörinczét említjük fel, ki íelköszöntésében Deák Ferenczet élteté. — A jogászgvúlésre nem 1865, hanem 1568 tag jelentkezett ügy az első lap harmadik hasábon előröl harmadik sorban Grumár János helyett Drumár János olvasandó.