Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései

— 453 — reactionárius) épen én is használtam rövid idő előtt; «) ily körülmények közt tehát, mint az incriminált czikkek szerzője, fölhíva érzem magamat, hog] tárgyilagosan válaszoljak. A Doctor ur megróvása tévedésen alapul. -) Ha valaki azt olvassa ki czikkemből, hogy velük személyt sértettem: akkor fejőmre hamut hintek! De személyt nem is sérthettem. A megtámadott mű: — egy törvényjavaslat, mely személyes firma alatt meg som is jelenhetett, s már egy év óta közkézen forgott akkor, midőn B. L. ur védelmiikre kelt. Hogy pedig oly rendkiviili horderejű kérdésnél mint a közjegyzőségi kényszer, miért ne lehetne kissé élénkebb a discussio — azt nem értem?! Hisz az eszmecserének nem az a czélja, hogy egymásnak — bókoljunk! Különösen figyelembe veendő még, hogy a jogászgyülés alapszabályainak 1. §-a a „szabadelv ü" jogreformok létesítését czélozván, ezzel argumentum a contrario beismeri: hogy lehet „szabadelvütlen" javaslat is. S meg vagyok győződve, hogy esetleg az ily hibát hivatásszerű kötelességénél fogva a jogászgyülés bizonyosan nem leplezgetné, hanem azt szintén okvetlenül „illiberalisnak" enunciálná. Megvallom, hogy a Doctor ur föntérintett megrovásának olvasása után azt vártam, hogy következetességből még Dr. Környei ur is kikapja a „fekete levest". 3) Mert szerintem az általa használt kifejezés sokkal erősebb mint az illiberális (szabadelvütlen) és reactionárius (visszahatást szülő; visszaeső) epitheton. Miután tehát én törvényjavaslatot s nem személyt támadtam meg, és pedig csak oly kifejezéssel, melyet esetleg a jogászgyülés is sajátjává tehet az alapszabályok 1. §-a értelmében; Miután továbbá azon véleményemet öt hasábos czikkel indokoltam is: Doctor urnák szabadágában állstt volna érveimet akár ad absurdum czáfolni; de tagadom, hogy ildomos volt, e helyett azt „meggondolatlannak" (?!) bélyegezni. A Doctor urnák ilyetén, bár jó szándékból eredt, eljárását tehát nem ugyan a saját személyem iránti tekintetből — mert érzékenykedni nom szoktam — hanem a közügy, a vitatkozási szabadság érdekében mindenesetre sajnálandónak tartom. Czenthe József ügyvéd. A második magyar jogászgyülés tagjainak pótnévsora. Karap Ferencz legfőbb itélőszéki biró Pest. Polányi Géza ügyvéd Nagy Mihály. Vegyes közlemények. Egyleti közlemények. * (A magyar jogászgyülés múlt évi állandó bizottsága) következő tagokból állott: Dr. A p á t h y István, egyetemi tanár, B o g i s i c h Lajos, pesti törvényszéki h. elnök, Dr. B r 6 d e Lipót ügyvéd, Dr. Csatskó Imre legfőbb itélőszéki biró, Dr. Daruváry Alajos kir. táblai tanácselnök, Dr. Dárday Sándor ügyvéd, Dr. Ge r 1 ó czy Gyula, műegyetemi tanár, Dr. Gy őry Elek, ügyvéd, Hodossy Imre, ügyvéd és országgyűlési képviselő, Dr. Hoffmann Pál, egyetemi tanár és országgyűlési képviselő, Horváth Károly, ügyvéd, Janitsek József, Pest városi törvényszéki tanácsnok, Dr. Környei Ede, ügyvéd, Králitz Kálmán, ügyvéd, Manói lövi ts Emil, semmitőszéki biró, Dr. Máttyus ') Lásd - ,Themis* 871. foly. szám. U. 0. 36. számban — .Margitay Dezső urnák a közjegyzői kényszer tárgyában* czimü czikkeimet. 2) Első czikkem zárszavai következőleg hangzanak: ,belátható teliát, bogy a jegyzői kényszer, mint külön is illiberális és reactionárius irányú javaslat feltétlenül mellőzendő* stb. 2-ik czikkem ide vonatkozó része pedig így szól: ..Ezekből tehát látszik, bogy valamely tételes törvény által fölállított kényszer, lebet ugyan eredetére nézve jogosult, de lehet azért egyszersmind illiberális stb. Ily szempontból támadtam én meg a közjegyzői kényszert. S még is sajátságosnak nevezte* stb. • . 3) Ugyanis Dr. K. ur a jogászgyülés ele terjesztett indítványában „jogtalannak" állítja a közjegyzői kényszert. Arisztid, ügyvéd és országgyűlési képviselő, Mihaj lovics Miklós, legfőbb itélőszéki tanácselnök, Morlin Imre, ügyv'd, Ócsvay Ferencz, legtöbb itélőszéki biró, Dr. Pauler Tivadar, vallás- és közoktatási minister, Pósfay Károly királyi táblai biró, Dr. Sághy Gyula, egyetemi tanár, Dr. Schnierer Gyula, kereskedelmi ministeri osztálytanácsos, Dr. S i e g m u n d Vilmos, ügyvéd, Szentgyörgyi Jmre, legfőbb itélőszéki biró, Dr. Szilágyi Dezső, igazságügyi ministeri osztálytanácsos, Dr. Szwetenay Miklós, ügyvéd és pest kereskedelmi kamarai titkár, Dr. Wenzel Gusztáv, egyetemi tanár és Vajkay Károly,, legfőbb itélőszéki biró. Ezen névsort több újonnan belépett tag kérelmére tájékozás kedvéért közöljük. * (A második magyar jogászgyülés) 1871. évi sopt. 27-én, reggeli 9 órakor, — esetleg délutáni 3 órakor is — a magyar tudományos akadémia dísztermében tartandó m ásodik teljes ülésének napirendje: 1. A szakosztályok megállapodásainak, illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy visszautasítása. 2. Az állandó bizottság tagjainak megválasztása, illetve a szavazatszedő bizottság jelentése alapján a szavazás eredményének kihirdetése.*) 3. Azon hónak meghatározása, melyben a jövő évi gyűlés megtartandó lesz. 4. A gyűlés beligazgatására vonatkozó esetleges indítványok tárgyalása. * (Figyelmeztetés.) Nemcsak a teljes de a szakosztályi ülések tárgyalásai is gyorsiratilag fognak felvétetni,és az állandó bizottság az e czélra összeállítandó gyorsiroda vezetésével dr. F e y e r László, országgyűlési gyorsírót bízta, meg. A beszédek a lehetőség szerint még a jogászgyülés tartama alatt át fognak tétetni folyó írásba,és ennélfogva telkéretnekkülönösen a vidéki tagok, hogy beszédeiket a netalán becsuzható hibák kijavítása végett még Pestről való elutazásuk előtt a központi irodában átnézni szíveskedjenek. * (A bücsuestély) alkalmával az ételek és italokért az étlap árai ;t piuczérnek fizetendők a tagok által. *) (A m á s o d i k magyar jogászgyülés) tagjainak száma 1865. Különfélék. (Lapunk jelen száma) utolsó napi szám. A mai teljes ülés és annak határozatairól a tudósítást jövő heti, október 3-dikán megjelenendő számunk hozandja. * (A margitszigeti kirándulás) nagyon szépen sikerült. Az idő ugyan fenyegette a résztvevőket, de elijeszteni nem bírta és igy igen szép és számos társaság gyűlt össze, melyben a mulatság a legfesztelcnebb volt. Rögtönöztetett, természetesen az idő miatt a teremben, táncz és ekkor a rendezőség a hölgyeket csinos tánczrenddel is megtudta lepni. Tizenegy órakor volt bemondva a hajó utolsó menete és- a társaság alig akart hazamenni, csak midőn azon eszme is megszületett, hogy a Hungáriában ezt folytatni lehet, nyugodtak meg a többen, de kiket nehéz volna elszámlálni. Am időt 4 órától 7-íg evés és a toasztok hagytak a legkedélyesehb társalgás tölté be, mely közben nagyon hamar elfeledék azon rosz benyomást melyet az ebéd elején azonnal általánosan mindenkinek okozott a Hungária — étlapja. Furcsa gondolat is volt, második magyar jogászgyülés elé n é m e t étlapot tenni, és a reeriminatióknak csakis a társalgás más folyamba téritése vette elejét. Ebéd után azonnal jött a „Fi. g a r o lakodalma", azaz bogy a vendégek mentek azonnal szinhézba hol „Figaró" szere, pelt. A szinbáz tömve volt és az előadás kie| légitő, melynek azonban mégis legjobb olj dalát sokak előtt az képezte, hogy — rövid I volt, és előadás után el lehetett újra kezdeni I ott, hol — tegnap a Margitszigetben elhagyták. ! Ej fél után egy órakor még a Hungária termé| ben Terpsychore uralkodott Themis papjai és „papnőin" (lásd Horváth Boldizsár zugljgeti fel, köszöntését) és ugy látszik, hogy a jogászgvü! a szórakozások tekintetében sokkal meghaladta a tavalyit. j * (Államszerződés.) A kSzbüntettesek kiadására nézve a Portugál királysággal kötentendő államszerződés tervezete már a két kormány külügyi ministeriuma között végleg megállapíttatván, annak egy franczia eredeti és egy német (fordítás) szövege a magyar igazságügyi ministeriumnak oly végből küldetett meg, hogy ezen — mint ezelőtt egy pár hóval közlöttük — a magyar kormány általános és az igazságügyérnek különös befolyása mellett létrejött tervezetnek az országgyűlés elé kormányelőterjesztményként leendő benyújtását előkészítse. * (A bíróságok szervezése) iránti előmunkálatok baladnak. Legújabban ezen előmunkálatok foganatba vételével az igazságügyministor ur a kinevezett törvényszéki elnököket bizta meg, és ezeket egy 25 pontból álló utasítással látta el, egyúttal a törvényhatóságokhoz a következő körrendeletet intézte: „Az elsőfolyamodásu kir. bíróságok és a kir. ügyészségek életbeléptetéséhez szükséges előmunkálatok foganatbavételével a (czimzett) kir. törvényszék területén minist, biztosnak (czimzett) urat neveztem ki, a kit egyúttal felhatalmaztam, hogy ezen élőmunkák tárgyában a közönséggel és kiküldöttjeivel közvetlenül érintkezzék, és az o tárgyban netalán szükséges bizottsági tárgyalásoknál mindenben engem képviseljen. Miről a közönséget azon felhívással értesítem, hogy nevezett ministeri biztost eljárásában támogatni szíveskedjék. * (A magyar királyi igazságügymi niste r) a pestmegyei hatósághoz a következő leíratott küldötte: Több ízben tapasztaltatott, hogy a hazai biróságok a monarchia másik felének bíróságai által hozzájuk intézett végrehajtási mcglceresvények foganatosítása körül hibás eljárást követnek, s nevezetesen valamely követelésnek, az elmarasztalt ingó vagyonából eszközlendő kielégítése végett elrendelt végrehajtások körül az 1868. 54. t. cz. 62 §-a rendeletének mellőzésével, nem a hazai törvények, hanem a birodalmi tanácsban képviseli országokban hatályban levő törvények szerint járnak el, sőt a végrehajtás folyama alatt felhazamonetclbon, bár a Hungáriái folytatás elma radt. Hanem a zene azért a hajón is szólt, merülő'cselekvények tekintetében is a végrehajEgyike volt a lehető legkedélyesobb estéknek a ™st; el,ren.?.e/,0 toj™^"]}, bíróságok rendelkezéseit 3lyes margitszigeti kirándulás. * (A díszebéd) tegnap 4 órakor újra szép vendégkoszorut gyűjtött össze a „Hungária" termeiben. Résztvottek mintegy 300-an. Természetesen, díszebédet toaszt nélkül nem is képzelhetni, tehát itt sem maradhatott az el. A felköszöntések sorát Horváth Boldizsár kezdé meg mint elnök, poharát a király és királynéért emelve fel. Dr. Busbaah Péter élteté Horváth Boldizsárt, utána Csomogi Károly igazságügyministeri osztálytanácsos Bittó István igazságügyér nevében a jogászgyülést. Dr. A p á t h y István a korelnököt élteté, mig Dr. B r ó d o Lipót a tavalyi elnökre Dr. Pauler Tivadar miniszterre emelt poharat. Mozgai élteté Dr. Siegmund Vilmost, Szilágyi Virgil a jogászgyülés összekötő elemét, W r a b e 1 1 y György foganatosítják. Ezen eljárás nem helyeselhető, s ellenkezik az idézett törvények határozott rendeletével, valamint azon általánosan elfogadott nemzetközi jogszabálylyal, mely szerint a kölcsönös jogsegélyezési viszonyban álló államok, a másik állam bíróságai által hozott polgári ítéleteket vagy feltétlenül, vagy bizonyos kikötések mellett végrehajtják ugyan, de a végrehajtás foganatosítása körüli eljárásnál kizárólag a végrehajtó bíróság államának törvényei követendők. Ebből következik, hogy a lajtántuli biróság részéről polgári ügyben áttett végrehajtási végzés alapján, minden további lépés, a végrehajtás teljes befejozésoig vagy annak megszüntetéséig, az itteni törvények szerint foganatosítandó, s e körül felmerülő minden további intézkedés is, kizárólag a hazai bíróságok által rendelendő el, . szükségszerüké következik ebből az is, hogy a pedig az o kedélyes dialectusával a jelen volt ' ^goi-ísi 6s becslési jegyzőkönyvek nem külhölgyeket. Szólott még Dr. Hoffmann Pál és szavazatok beai áiff történik. E ;a a dőn *) Az első teljes ülés alkalmával módosított alap szabályok 14. §-a szerint : A választás titkos szavazá utján szavazatlapokkal történik. A jogászgyülés napján d. e. 9—12 ó tul szavazat nem fogadtatik el. „A szavazatok beszedésére s az eredmény összeállítására az elnök az első teljes ülésben öttagú'bizottmányt küld ki. A szavazás mind a barmíncz tagra egyszerre történik." dendők a végrehajtást elrendelő bírósághoz s az j árverés nem a lajtántuli biróság által rendelenI dő el, valamint hogy az ingóknak zárgondnok ! kezeibe való átadása s illetőleg elszállítása, nem I a végrehajtást elrendelő végzés folytán, hanem | az 1868. 54. t. cz. 4Ö1. §-a esetében a végrehajtónak a zálogolás alkalmával nyilvánított kívánsága folytán a végrehajtó által rendelendő