Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - A második magyar jogászgyülés szakosztályi ülései

— 451 bűntett elkövetése helye szerint állapítás sék meg. * Szóló nézete szerint ez utóbbi esetben, az utólsó bűntett bíróságának illetősége lenne megállapítandó. Fentartandónak véli ez esetre szóló a bíróságoknak jogát czélszeriiségi indokból. Oly eset, midőn igen czészerünek véli a felső bíróságokat illetőséggel felruházni, pl. a pénz hamisítás esete. Egy másik nehézség ezen illetőség mellett akkor forog fen, ha különböző bíróságok területének határán követtetett el a bűntett s ekkor más kisegítő eszközhöz nyúlni nem lehet, mint a praeveutióhoz. A bűntett elkövetése helyének szerinti illetőség nem alkalmazható egyáltalán a külföldön elkövetett bűntettekre, azon esetben csak, ha a bűn elkövetője belföldi s belföldön lakkal bir; így tehát helyesen lehet fentartani, mint kivételt a lak hely szerinti bíróságot; ha pedig külföldi követett el büntettet, még pedig külföldön vagy oly belföldi egyén, kinek rendes tartózkodási helye belföldön nincs az elfogatás, helye szerinti illetőség mégis fenntartandó. Azon esetben pedig, midőn ugyanazon büntettet külföldön többen követtek el, kik belföldön különböző helyeken laknak s midőn tehát sem a lakhely, sem a bűntett elkövetésének helye szerinti illetőség nem alkalmazható, a praeventio, s a felsőbb bírósághoz való utasítás nyújt kisegítő eszközt. Ezekhez képest szóló az indítványban letett elveket helyeselvén, csak kivételképen akarja fentartani a lakhely s elfogatás helye szerinti illetőséget, melyet Csukássy ur indítványában nem emiitett fel. Dr. Csukásy Károly szükségesnek tartja megemlíteni, hogy ő ezen az előadó által javasolt toldást szándékosan hagyta el indítványából, miután a lak és tartózkodási helyszerinti illetőséget úgyis felvette s igy ha sem a bűntett elkövetésének helye szerint, sem a lakhely szerint nem irányulhat az illetőség, akkor irányulhat az illetőség aszerént hol bünüző legutóbb tartózkodott: különben nem ellenzi ha a szakosztály azt határozottabban óhajtaná kimondani, hogy az előadó által javasolt megtoldás, hogy t. i. az elfogatás helye szerinti illetőség is vétessék fel az illetőségek meghatározásánál. Az ekként megtoldott indítvány egyhangulag elfogadtatván ennek a teljes ülésben való előadásával Ritook Zs. bizatik meg. Elnök figyelmeztetvén a szakosztályt, hogy még az esküdtszék behozatalára vonatkozó indítványra vonatkozólag egy előadóról kell gondoskodni, miután ez iránt a tegnapi ülésben nem történt intézkedés, ezzel Máttyus Arisztid, bizatik meg. Az állandó bizottság névsorának meg- ; állapítása végett, elnök Szentléléky Gyula, Nagy József, Bóor József és Eitook Zsigmond választattak meg. Miután végre Máttyus Aristid a gyűlés nevében köszönetet szavaz ugy az elnöknek, mint a jegyzőknek, elnök köszönetet mondván a megjelent tagoknak a tanácskozás folyama alatt tanúsított buzgó részvétéért a tanácskozást befejezettnek jelenti ki s az ülést feloszlatja. IV. Szakosztálynak 3. ülése. (Sept. 26. d. e 9 órakor.) A szakülés reggeli 10 órákor megnyittatván, dr. Bróde Lipót elnök ur előterjesztésére meg lett állapítva, hogy legelső helyen dr. W e i s z Lajos ügyvédnek az egyesbiróságok illetőségére vonatkozó indítványa lesz tárgyalandó a még hátralevő többi indítványok közül pedig csak annyi lesz még felveendő, a mennyi alapos megvitatás után délutáni 2 óráig elvégezhető, a többiek tárgyalása a jövő évi jogászgyülésnek tartatván fen, mert az ügy érdekében is sokkal czélszerübb, ha egy két tárgy kimerítően, mint ha 4—5 tárgy csak felületesen tárgyaltatik. Weisz Lajos érintett indítványa a következő : A jogászgyülés mondja ki határozatként: I. Jó igazságszolgáltatás biztositékát egyedül társas bíróságok által érhetvén el, az egyes bíróságok csak mint czélszerűség tekintetéből felállítandó kivételes bíróságok tekintendők. II. Az egyes bíróságok illetősége peres ügyekben tehét következő határokon belül állapítandó meg: 1. polgári ügyekben rendszerint csak kisebb jelentőségű, egyszerű ügyekre terjedhet, éspedig: a) az ügyek értékére nézve oly összegig, mely a nép vagyoni viszonyaihoz képest vagyonegységnek tekintendő, p. nálunk egy hold I föld értékéig azaz 200 forint erejéig; — azonban a peres felek kölcsönös megállapodása (prorogatio) alapján nagyobb összegekig is; b) az ügyek minősége tekintetéből, minden személyes teljesítési kötelezettségből eredő kölcsönös igények elitélésére; és minden oly ügyekre, melyek rendőri tekintetből sommás utoni eldöntésre vannak utalva. 2. Bűnügyekben az egyes biró illetősége csak oly ügyekre terjedhet, melyekben a büntetés az emiitett vagyonegységnek megfelelő összeget vagy ezzel arányos szabadságbflutetést tul nem haladja. — Az egyes biró csak saját illetőségéhez tartozó ügyekben lehet vizsgáló biró. — Ítéletet mindig legalább két. a polgári körökből vett esküdttel együtt hozhat. Az indítványozót illetvén a szó, ez beszédében Hodosy Imre véleményező ellen fordul, ki az indítvány elvetését főleg két indokból ajánlotta; először t. i. azért mert azt a tudomáuyba ütközőnek látja, és másodszor azért mert nem látja ily enunciatió szükségét, miután az országgyűlés e tekintetben ugy is határozott. Az első állítást ugy hiszi véleményező egyetlen tudományos tekintélyre való hivatkozás által sem tudna támogatni; ezen kérdés tárgyát képezte ugyan már a törvényhozási vitáknak, de tudományos vita tárgyát sohasem, mert a tudomány majd nem axiómaként állította fel azon tételt, hogy a társas bíróságokra kell fektetni a bírósági rendszert. Nem tartja helyesnek az Angliára való hivatkozást sem, mert ott, eltekintve a viszonyok különféléségetó'l, minden 5 ftot meghaladó peresügy a civil jury elé vitethetik. Tagadja, hogy az országgyűlés e kérdést a mult nyáron eldöntötte, hanem eldöntötte azon incommensurabilis nagyság, mely nálunk a pénzügyminister, kinek vetoja szabott határt az egyesbiróságok kellő számban felállításának. A jogászgyülésnek ennélfogva még mindig feladata a rendszert kitűzni, melyben haladni kell, ezt pedig a társas bírósági intézményre fektetett igazságszolgáltatásban véli feltalálhatni. Zlinszky Imre előadó is a társas bírósági rendszer védelmére emel szót, mert az igazság szolgáltatás terén, ebben lát leginkább biztosítékot, a különféle gyarlósá gok ellen milyenek az elfogultság, szórakozottság, felületes jellem, engedékenység, részrehajlás stb. melyeknek még a különben legképesebb egyének is alávetvék. Ezután a társas bíróság előnyeit az egyes bíróságok ellenében, egy a Bachféle korszakból vett példával illustrálván, kimutatni igyekszik, hogy azon okok, melyek Németországban oda vezettek, hogy a társasbiróságok mint rendes, az egyes bíróságok pedig csak mint kivételes bíróságok vannak szervezve, — nálunk még fokozottabb mérvben állanak fen. Véleményező azon nézetét mintha az indítvány meghaladott volna azáltal, hogy a birói szervezet nálunk különben is az indítványozó által felállított elv szerint van rendezve, szónok nem osztja; mert egészen más egyes biróságokat kíván indítványozó vele együtt mint a most létezők, melyek a hozzájuk utasított ügyek tulhalmazottságánál fogva, valódi hivatásuknak mely az úgynevezett bagatell ügyek elintézéseben áll, meg nem felelhetnek. Ugyanazért ő pártolja az indítvány első részét valamint második részének a polgári ügyekben való bíráskodásra vonatkozó pontjait; ellenben a bünügyekbeni illetőség kérdését, mellőztetni óhajtja miután ezen kérdés a jogászgyülés által más helyen bővebben tárgy altatott. Ezután elnök azon figyelmeztetésére, hogy a részletekbe bocsátkozás igen messze vezetne, és azért óhajtandó volna ha indítványozó úr indítványának második részét vissza vonná és egyedül az első vagy is elvi kérdést tartalmazó részére szórittatnék a discussio : Dr. Weisz Lajos indítványának az egyes bíróságok illetőségének körülírására vonatkozó részét visszavonja. Ennek folytán : Szilágyi Virgil: csak elvi részéhez szól az indítványnak és kijelent, hogy az ellen szavaz. Nem fogadja el az indítványozó azon érvelését, hogy a jó igazság szolgáltatás biztosítékai egyedül a társas bíróságok által érhetők el, mert annak biztosítékait inkább a bírák képzettsége, felelőssége, a szóbeliség, nyilvánosság stb. képezik — Ha pedig az indítványozó azt hiszi, hogy ezen biztosítékok csakis a társas bíróságok mellett érvényesülhetnek: akkor nem felel meg az indítvány annak mit mondani akar. Indítványozó hivatkozott a német jogászgyülés enunciátiójára: azonban ez nem lehet • döntő motívum, a társadalmi viszonyok különbözősége miatt. — Angliában a társas bíróságok | mellett fennáll a civil jury. — Az országgyűlés I intézkedése csak ideiglenes és igy a kérdést a. ' jogászgyülés elé tartozónak véli. Több garantiát lát egy képzett bíróban mint több képzetlen bíróban, és épen azért a képzettség szempontjából nem csak czélszerütlennek hanem teljesen lehetetlennek tartja az igazságszolgáltatás koczkáztatása nélkül a társas bírósági rendszer elfogadását. 0 továbbá a jó igazság szolgáltatás egyik feltételéül a bíróság függetlenségét is tekinti, azon függetlenséget, mely leginkább a jó díjazás által érhetők el; már pedig szorult pénzügyi helyzetűnk mindenesetre előbb nyújt kilátást arra, hogy az egyes biróságokat fogjuk jobban fizethetni, mint sem a sokkal több költséget igénylő társas biróságokat. Valamint a perrendtartás törvénykezésünk gyökeres javítását, mit a tapasztalás mutatja nem eredményezte, ugy a birói felelősségről, bár a legjobb intentióval hozott törvénytől sem várja azt. Az erkölcsi felelősség érzete csak ugy fejlődik, ha a biró tökéletesen a közvélemény ellenőrzése alatt áll, t. i. ha a szóbeliség és nyilvánosság behozatik; a társas bíróságoknál pedig ezen erkölcsi felelősség sokkal nehezebben érhető el mint az egyes bíróságoknak, mivel amazoknál tulajdonképen senki sem felelős. T i m k ó József e kérdésre nézve a tárgyat annyira kimerittetnek tartja, hogy capacitatiónak alig lesz helye, miután mindenki már megállapodott nézettel jött a terembe s ennélfogva érettnek tartja az indítványt a szavazás utjáni eldöntésre. 0 sem fog ujat mondhatni s azért csak néhány megjegyzésre szorítkozik. Tagadja, hogy a társas bíróságoknál nem volna nagyobb garantia a képzettséget illetőleg, mint az egyes bíróságoknál; megengedi, hogy a pénzügyi viszonyok nagy szerepet játszanak igazságszolgáltatásunk szervezése körül, de azt tartja, hogy épen e téren a gazdálkodás nem fog soha czélra vezetni. Szerinte a felelősség elvét a társas bíróságoknál jobban keresztül lshet vinni, mint az egyes bíróságoknál s ezeknél fogva pártolja az indítványt. H o d o s s y Imre úgy találja, hogy positiv érv az indítvány elfogadása mellett, még fel nem hozatott. Az, hogy nagy tekintélyek nyilatkoztak a társas bírósági rendszer mellett, csak a kérdés fontosságát bizonyítja, de az indítvány elfogadására csupán érvek súlya indíthatna. Egyébiránt az indítványt nem is tartja időszerűnek, mert ezen kérdés épen az indítvány értelmében van eldöntve. Mindezeknél fogva az indítványt mellőztetni kívánja. P ó s f a y Károly: azon nézetben van, hogy az indítvány jelenleg nem időszerű. Ugy van meggyőződve, hogy felelős csak az egyes biró lehet, mert a társasbiróságnál felelősség egyikről a másikra hárittatik és igy senki sem lehet felelős voltakép. Továbbá az egyes bírókat jobban lehet fizetni s az angol azt mondja „a jól fizetett biró: jó biró, a roszul fizetett: rosz."— Azon eset is lehetséges, hogy a társasbiróságoknál a törvénytudó birót a többség — kik tán nem képzettek —, leszavazzák. Azt hiszi, hogy csak az egyesbiróságoknak van jövője és ezért az indítványt mellőzendőnek tartja, Dr. Apáthy István: az indítvány felett napirendre térést indítványoz. Nem lát az indítványban tudományos enunciátiót. Mert a tudomány és igazság elvei mindenütt ugyanazok és egyformán alkalmazandók és a mi relatív alkalmazható csak, az lehet czélszerü: de absolut jó nem ! Szilágyi Virgél: kijelenti, hogy bármily módjában beleegyez az indítvány mellőzésének. Dr. Weisz Lajos zárszavában leginkább a Szilágvi Virgil által előadottakra reflectál és bebizonyítani igyekszik, hogy az egyesbirósági rendszer mellett felhozottak nem annyira erre mint inkább átalában a bírósági rendszerre vonatkoznak. Ajánlja ujabban indítványát. Szavazásra kerülvén a kérdés, dr. Weisz L. indítványa nagy többséggel elvettetett. Ezután a többség részéről előadóvá Szilágyi Virgil a kisebbség részéről pedig az indítványozó választatván, a szakosztály áttért Lehman Róbert következő indítványának tárgyalására: A magyar jogászgvülés jelentse ki, miszerint : kívánatosnak tartja, hogy az eskü a polgári — ugy a fenyítő törvénykezési eljárásban mellőztessék - és az igazságnak bemondása a polgári becsület kezességén bizonyosittassek; mert: — az eskü hatásának alapjául felvett azon me-