Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 39. szám - Inditvány egy országos jogászegylet alakitása iránt - A magyar jogászgyülés (módositott) alapszabályai

— 436 — Az állandó bizottság a befizetések ínegköuynyitése végett oly városokban és törvényhatóságokban, hol a gyűlésnek több tagja van, egy tagot megbízhat a tagdíjaknak a fennkitett határidőig való elfogadásával, s az igazolványok kiszolgáltatásával. — Az ily intézkedés, és a megbízottak neve a hírlapokban közzéteendő. 4. §. A jogászgyülések helye állandóan Buda-Pest. Jogászgyfllés minden évben tartatik, s a megnyitás napjával együtt 3—6 napig tart. A jogá'szgyülésszakosztályi és teljes ülésekben működik. A teljes ülések nyilvánosak. Indítványokat csak a tagok tehetnek, és a gyűlési tárgyalásokban s a szavazásokban csak a tagok vehetnek részt. 5. §. A jogászgyfllés négy szakosztályból áll. Az első'be: az általános magánjog, a másodikba: a kereskedelmi s váltójog, tengerjog, és a nemzetközijog (jus iuternationale), a harmadikba: a büntetőjog, büntetőeljárás és a börtön ügy, a negyedikbe: a bírósági szenezet, polgári eljárás, jogtanulmány jogtörténelem és törvénykezési statistika taroznak. A szakosztályok a tagok önkéntes bejegyzései utján alakulnak, melyek a gyűlés első napján teljesitendők. Minden szakosztály, gyűlésről gyűlésre maga választja elnökét és két jegyzőjét, ezen kivül esetről esetre előadót választ, ki a szakosztály megállapodását azon tárgyban a közgyűlés elébe terjeszti. Valamely szakosztály tárgyalásaiban és a szavazásban csak ezen szakosztály tagjai vehetnek részt, hallgatókúl azonban a többi szakosztályok tagjai is jelen lehetnek. A kisebbségnek (és ha többfelé ágazik azok mindegyikének) jogában áll saját indítványát külön szerkeszteni és saját választott előadója által a szakosztály megállapodásával egyidejűleg a teljes ülés elé terjeszteni. 6. §. Ha valamely indítvány mint tárgyalásra nem alkalmas az állandó bizottság által viszszautasittatott, arról az indítványozó rögtön értesítendő, és jogában áll az indítványt a maga költségén kinyomatni s a tagoknak szétküldeni. — Ez esetben joga van a gyűlés első napján a teljes ülés elnökét arra fölhívni, hogy az indítvány megvizsgálására a tagokból rögtön egy tiz tagú bizottságot nevezzen ki, mely azon kérdés felett: váljon az indítvány ezen gyűlésen való tárgyalásra alkalmas-e vagy sem, még az nap végleg dönt. Ha az indítvány a tárgyalásra alkalmasnak találtatott, az elnök által az illető szakosztály elnökének megküldendő. 7. §. A szakosztály tárgyalásai alá csak a tudományos tartalmú indítványok tartoznak. Csak oly indítvány kerülhet a szakosztályban tárgyalás alá, mely a gyűlés megnyitása előtt legalább két hónappal az állandó bizottsághoz beküldetett, és az által a 14. §-ban meghatározott módon közzététetett. A szakosztálynak joga van valamely indítványt, mint a mely bármi okból tárgyalás alá nem való, visszautasítani. Az ily indítvány azon gyűlésen többé elő nem vehető. Az indítványok az állandó bizottsághoz küldendők be. (13. §. d.) 8. §. A teljes ülés a gyűlés összes tagjaiból áll. A tárgyalásokat a jogászgyülés elnöke vezeti, ki, valamint egy alelnök, minden gyülésszakra korelnök és korjegyző működése mellett választatik. A teljes ülés elnöke választ négy jegyzőt a tagok közül, meghatározza a napirendet, s az illedelem s rend fentartására ügyel. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. A teljes ülési jegyzők készítik a teljes ülések jegyzőkönyveit, s azokba a tett indítványok, azoknak az előadók részéről írásba foglalt indokolása és a teljes ülés megállapodása felveendő. 9. §. Oly indítványok, melyek a szakosztály által is alkalmasnak találtattak a tárgyalásra, de a melyek ott vagy a teljes ülésben idő hiány miatt nem tárgyaltathattak, a következő gyűlésen az új indítványok előtt vétetnek elő. 10. §. A tanácskozás rendjét külön szabály állapítja meg. 11. §. Ügy az osztály-, mint a teljes ülésekben a jelenlevők többsége határoz. 12. §. A teljes ülésekben, ha húsz tag írásban kívánja, tekintet nélkül orra, vannak-e még tagok a szólásra felírva vagy sem, szavazásra bocsátandó azon kérdés, berekesztessék-e a vita vagy sem. 13. §. A teljes ülés tárgyai: a) teljes ülési elnök és alelnök választása; b) egy háromtagú bizottság kiküldése, mely az állandó bizottságnak a megelőző évről szóló számadásait megvizsgálja, és arról a közgyűlésnek jelentést tesz; c) a szakosztályok megállapodásának, illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása, elfogadása vagy visszautasítása; d) az állandó bizottság megválasztása; c) azon hónak, a melyben a következő gyűlés tartatni fog, meghatározása; g) az alapszabályok módosítása. A c) alatti tárgyak sorrendjét a jogászgyülés elnöke szabja meg, a többiek pedig azon rendbon veendők elintézés alá, a melyben fenn elősorolvák. Csak oly tudományos tartalmú indítvány vehető tárgyalás alá a teljes ülésben, mely a szakosztályi érdemleges tárgyaláson már átment. 14. §. Az állandó bizottság Buda-Pesten lakó 30 tagból áll, és a teljes ülés által évről évre választatik. A választás, ha csak a tanácskozási külön szabályok értelmében titkos szavazás nem kívántatik, közfelkiáltással történik. A választandók sorozata az osztályok mindegyike által kiküldött négy-négy tag és a jogászgyülés elnöke vagy helyettese által állapíttatik meg. E bizottság hatásköréhez tartozik: a) a jogászgyülés megállapodásainak s határozatainak közzététele, illetőleg azok foganatosításáról való gondoskodás. Ezen felül e bizottság : b) a tagokúi jelentkezőket minősitvény tekintetében megbírálja, a belépti igazolványt kiszolgáltatja, a tagdijakat beszedi s a gyűlés megtartására megkívántató összes intézkedéseket megteszi, s a költségeket a pénztárból utalványozza ; c) a gyűlésen tárgyalandó indítványok bejelentését elfogadja, azokat megbírálja, a melyeket tárgyalásra alkalmasaknak tart. kinyomatja s a tagoknak megküldi; d) a gyűlés napjait meghatározza, a meghívókat legalább egy hónappal előbb kibocsátja s a gyűlés tárgyairól napirendi tervezetet készít; c) elnököt, titkárt, péuztárnokot önkebeléből választ, a támadt hiányokat a tagok sorából kiegészíti. Határozatai érvényéhez megkívántatik, hogy az ülésekre minden bizottmányi tag meghivatott s legalább tiz megjelent legyen. 15. §. A jogászgyülést hatóságok és harmadik személyek irányában az állandó bizottság elnöke képviseli. 16. §. A jogászgyülés feloszlatását a tagok indítványozhatják. A feloszlatást tárgyazó indítvány a jogászgyülés első teljes ülésén írásban nyújtandó be az elnöknél, és csak úgy jöhet a tárgyalás alá, ha azt legalább 10 tag irta alá. A feloszlatás iránt érvényes határozat csak úgy hozattathatik, ha a jogászgy ülésen a be jelentett tagoknak egy negyedrésze megjelent. Ha a bejelentett tagok a fenuérintett számban a jogászgyülésen meg nem jelennének, a feloszlatás kérdése a jövő évi jogászgyülésre indítványként tűzetik ki, ,,és azon vétetik tárgyalás alá. Ez esetben a megjelent tagok a feloszlatás felett érvényesen határoznak. Ha ezen jogászgyülésre az álíandó bizottságon kivül senki sem jelennék meg, a jogászgyülés tényleg feloszlottnak tekintendő. A jogászgyülés vagyona felett a feloszlatást elhatározó gyűlés csak valamely magyar tudományos intézet javára rendelkezhetik. Azon esetben pedig, ha a jogászgyfllés a fennebb érintett módon magától oszlik fel, az állandó bizottság a uetaláni vagyont a magyar tudományos akadémiának , az alaptőkéhez leendő csatolás végett, szolgáltatja át. 17. §. Az alapszabályok megváltoztatását tárgyazó indítvány a jogászgyfllés megnyitása előtt legalább négy héttel az állandó bizottsághoz írásban beküldendő, különben ezen gyűlésen tárgyalás alá nem kerülhet. A magyar jogászgyülés tanácskozási szabályai. I. Szakosztályi osztályok. 1. §. A ezakosztályok a tagok önkéntes bejegyzése által lehetőleg a jogászgyülés első napján alakulnak. Később érkező tagok magukat a jogászgyülés tartama alatt bármikor bejegyezhetik. A bejegyzés több szakosztályba is történhetik. 2. §. A szakosztályi üléseket az állandó bizottság által kijelölt ideiglenes elnökök nyitják meg (26. §.) Ezek felolvasván a bejegyzett tagok névsorát, s bemutatván az indítványok jegyzékét, felhívják a szakosztályi tagokat szakosztályi elnök, elnöki helyettes és két jegyző választására. A választás az ideiglenes elnök vagy bármely más tag ajánlatára közfelkiáltással vagy általános szótöbbséggel történik. 3. §. Az elnök nyitja meg, vezeti és zárja be belátása szerint a szakosztályi ülést; ő ügyel a rend fenntartására; ő enged a tagoknak soron kivül (9. §.) szólást; ő alapítja meg és teszi fel a szavazás alá bocsátandó kérdést; ő mondja ki végre a határozatot. Az indítványok tárgyalásának sorrendjét a szakosztályi elnök állapítja meg, a szakosztály azonban a sorrendet megváltoztathatja. Az elnök a szakosztály képviselő orgánuma, ő juttatja megállapodásait a teljes ülé3 elnökéhez. 4. §. A szakosztályi jegyzők vezetik az ülési jegyzőkönyveket, melyekbe a tanácskozás alá került indítványok az indítványozók nevével, a szavazásra bocsátott kérdések szó szerinti szövege, s a hozott határozatok vétetnek fel. 5. §. Az ülés által a szakosztályokhoz utasított indítványok a szakosztályi elnök által (a 3. §. értelmében) megbatározott sorrendben akként vétetnek tárgyaláb alá, hogy az indítványozó indítványát szóval indokolja, utána az előadó véleményét a retalán beérkezett véleményekkel (25. §,) előterjeszti s esetleg saját indítványát is megteszi. 6. §. Befejezvén az előadó előterjesztését, a szakosztályi elnök a vitát megnyitja, melynél a tagok a vita tárgyához, feljegyeztetésük során szólhatnak. A szólni kívánókat a szakosztályi jegyzők jegyzik és szólítják fel. 7. §.A vita alatti tárgyra vonatkozó minden indítvány, kivéve a napi rendre térést tárgyazót, a szakosztályi elnöknél írásban nyújtandó be. 8. §. Ugyanazon tárgyhoz minden szakosztályi tag csak egyszer szólhat. 9. §.Bármikor szót kérhetnek: a) kik a napi rendhez szólni, b) kik személyes kérdésben válaszolni, és c) kik a tanácskozási szabályokra hivatkozni akarnak. A szakosztályi elnök a tanácskozás alatt bármikor szólhat. 10. §. Nem lévén a szólásra többé senki feljegyezve, a szakosztályi elnök az indítványozónak adja a szót, kinek jogában áll indítványát kifejteni, s ugy az előadó, mint a szónokok netaláni észrevételeire és ellenvetéseire válaszolni. 11. §. Az indítványozó visszavonhatja indítványát; ha azonban a szakosztály más tagja azt magáévá teszi, az indítvány tárgyalás alá csak ugy vétetik, ha a szakosztály annak tárgyalását elhatározza. 12. §. Befejeztetvén a vita, a szakosztályi elnök' a kérdést szavazásra tűzi ki. A kérdés akként teendő fel, hogy arra igennel, vagy nemmel lehessen szavazni. 13. §. A szavazás rendszerint felállás által történik. Ha az eredmény kétségesnek látszik, ellenpróba teendő; ha az sem vezetne eredményhez, a szakosztályi jegyzők az igennel és nemmel szavazókat összeszámítják. Egyenlő szavazatok esetében az indítvány elej tettnek tekintendő. 14. §. Az elfogadott indítványt a szakosztály által választott előadó adja elő a teljes ülésen. •15. §. Az ülési jegyzőkönyvek hitelesítése a szakosztályi elnök, az illető szakosztályi jegyző és két ülési tag által történik. A tanácskozás gyorsírászati feljegyzései azonnal folyó írásba foglalandók, s a szónokok által a tanácskozás után két óra múlva az elnöknél megtekinthetők. A tanácskozási jegyzőkönyv a jogászgyülés „Napi Közlöny"-ének (26. §.) legközelebbi számában közzéteendő. H. Teljes ülések. 16. §. A korelnök és korjegyző működése mellett megnyitott jogászgyülés első teljes ülésében választja meg közfelkiáltással vagy titkos szavazás utján, viszonlagos szótöbbséggel a jogászgyülés