Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 37. szám - A távirdai jog 1. (r.)

— 423 piwisioképen mivel azt állította, hogy Regenhardt tanácsos őt ezen közvetítéssel 'megbízta, ég ígérte, hogy az üzlet netaláni létrejötte utáu a banktól a vételárnak 2l/„ százalékát fogja kapui fáradozásai fejében. Scháffer erről mit sem tudott, és így ezen provisio kifizetését megtagadta. Petényi erre Scháffert a pestmegyei törvszéknél beperelte. Scháffer a per folyamában elismerte anuak lehetőségét, hogy Petényi Regenhardt tanácsossal ezen ügyről beszélt, de mivel Regenhardt semmiféle igérettevésre a banktól nem volt felhatalmazva, a bank, illetőleg az igazgatóság sem érzi magát kötelezve valamely provisiot kifizetni. Egy levelet is találtak, mely Regeuhardthoz volt czimezve a melyben Petényi csak azon reményét fejezi ki, hogy siker esetén kap valami kárpótlást fáradozásaiért. Scháffer ur továbbá azt hozza fel, hogy az uradalom nem a királynak, hanem a magyar koronának adatott el s Petényi nem is hivatkozliatik fáradozásaira. Petényi most a király előtti magánkihallgatásra hivatkozott, de mivel a királyt nem hivhatta tanúnak, hivatkozott a kabinettitkárra, berezeg Grammout, herczeg Eszterházi Miklós, gróf Majláth és Regenhardt Ferenczre. A kabiueti titkár nem emlékezett semmi másra, mint arra, hogy Petényi magán kihallgatáson volt. Herczeg Grammost sem tudott, de herczeg Eszterházi Miklós és gróf Majláth határozottan állítják, hogy Petényi csakugyan működött ezen ügyben az udvarnál. Regenhardt végül tagüdja, hogy ö ily ígéretre fel lett volna hatalmazva a banktól, s annál kevésbé tehetett is ily ígéretet. A dolgok ily állása mellett Pestmegye törvényszéke Petényi Ottó urat keresetével elutasította. Yegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmitórzéki határozatok. — A törvényszék nincs jogosítva az örökösödési per megindítására kitűzött zurhatáridőt a fél egyszerű kérelmére és az ellenfél meghallgatása nélkül meghosszabbítani. (8791. sz. 1871. aug. 2.) — Az ügyvédi dijak megállapítása iránt nem per utján keletkezett határozat ellen semmiségi panasznak nincs helye. (8299 sz. 1871. aug. 8.) — H;i a külföldön elhalt magyar állampolgár utolsó belföldi lakhelye ki nem tudható, hagyatéka felett az örökösödési eljárásra csak is azon bíróság lehet hivatva, melvnek területén a hagyaték létezik. (8989. sz. 1871. aug. 8-án.) — A sommás eljárás kikötését tartalmazó okmány a sommás eljárás megállapithatására csak az esetben szolgálhat alapul, ha a ppts. 167. §-ában foglalt kellékeknek megfelel. (9037. sz. 1871. aug. 8-án. — Alperes meg nem jelentnek akkor sem tekinthető, ha meghatalmazottja mint kiskorú önképviseletre sem jogosított és így megbízása hiánvos. Ez esetben a tárgyalás a fél költségén elhaíasztandó. (9022. sz. 1871. aug. 1G.) — Rendes eljárásnál nem köteles a bíróság a felek közt az egyeszéget megkísérlem. (9138. sz. 1871. aug. 17-én.) — Az ugyanazon okmányon alapuló, alpereseket egyetemleg terhelő követelés összegének s ezzel a keresetnek különválasztása oly czélból, hogy ezáltal a rendes perutra tartozó ügy sommás* útra tereltethessék, — helyet nem foghat. (9143. sz. 1871. aug. 23.) — A perrendtartás 112. §-a alapján támasztott panaszok semmiségi panasz alapjául nem szolgálhatnak (9340. sz. 1871. aug. 23.) — Az eskületétel után felmerült költséget, habár a perköltségek a felsőbb bíróság által kölcsönösen megszüntettek is, a pervesztes fél megfizetni tartozik. (9830. sz. 1871. aug. 23.) Egyleti közlemények. * (A magyar jogászgyülés) állandó bizottságának f. hó 4-én tartott ülésében a kiküldött albizottság által az alapszabályok és tanácskozási szabályokhoz javasolt módosítások tárgyaltatván, azok kevés eltéréssel elfogadtattak, és azoknak a teljes ülésen leendő előterjesztésével az állandó bizottság titkára, Dr. Siegmund I Vilmos ur bízatott meg. A jogászgyülés közlöi nyefll ismét a „Themis" választatott, mely a joj gászgyülés tartama alatt naponként fog megjelenni. A szakosztályok megnyitására a következő urak küldettek ki : az első síakoszt megnyitására Dr. Hoffmann Pál egyetemi tanár, a másodikéra Dr. Buschbach Péter ügyvéd, a harmadikéra Szentj györgyi Imre legfőbb itélőszéki bíró, és a neI gyedikére Dr. Brode Lipót ügyvéd. Az igazságü| gyí ministerium, Pest és Buda város közönségei a gyűlésre meghivatni határoztattak, ez utóbbiak egyúttal felkéretni rendeltettek, hogy a mennyiben tekintettel a jogászgyülés diszét bármi irányj ban emelni hajlandók volnának, ebbeli határoza| taikról a rendező bizottságot értesíteni szivesI kednének. Végre megállapittatott a jogászgyülés i előleges programmja, melyet legközelebb egész | terjedelmében közlendünk. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Lénáid Máté) Szabadka város polI gármestere, Szabadka, Zombor és Újvidék vároj sok főispánjává neveztetett ki. * (Kugler Miklós) zágrábmegyei esküdt I a ministerelnökséghez fogalmazóvá neveztett ki. * (A v a 11 á s ós k ö /, o k t a t ás ü gy i m. . kir. rninister Takács Lajos jogtudort, a római jogból egyetemi magán-tanárrá lett képesítése folytán, e miuoségben megerősítette. Különfélék. * (Pestváros közönsége) a jogászgyülés állandó bizottsága meghívása folytán egy, Bogosich Lajos, dr. Havas és Simon Florent urakból álló bizottságot küldött ki, mely bizottság a várost a jogászgyülésen uépviselendi, illetőleg a jogászgyülést a város nevében üdvözölni fogja; továbbá egy másik, Sim on Florent, Seregi Józsa és Haris Sándor urakból álló bizottságot a czélból, hogy a jogászgyülés állandó bizottságával, illetve a kiküldött rendező bizottsággal egyetértőleg intézkedjék a jogászgyülés lényének emeléséről, esetleg a jogászgyülés tagjainak nyújtandó szórakozások rendezéséről. E tekintetben azon megállapodás jött létre ezen és a jogászgyülés rendező bizottsága között, miszerint a rendező bizottság által tervezett az ismerkedés estély a város költségén fog rendeztetni. Pestváros közönsége tehát nem ignorálta felszólalásunkat és csakugyan meg emlékezett a szívélyes házigazda kötelmeiről ellentétben a kormáuynyal, melyről még azt sem tudjuk, fogja-e magát mint ilyen a jogászgyüléseu képviseltetni. f (Halálozás.) Králitz Kálmán budai ügyvéd, a magyar jogászgyülés állandó bizottságának, és a budapesti ügyvédi egylet választmányának tagja, Budán sept. 4-kén meghalt. Béke poraira! * (R e n d ö r i k ö r ö z v é u y e k.) Többször fordult elő azon eset, hogy egyik vagy másik büntevő országszerte Jköröztetett valamely bünI tény miatt, míg az illető köröztetett egyén egy | korább elkövetett bűnös cselekvényeért valamely ; országos fegyintézet falai között bűnhődött, s i így lett reá nézve a fegyintézet minden további i üldöztetés elleni biztos menhely, minek folytán I sokszor a leggonoszabb merényletek örök titok 1 homályában maradtak. Ennek bebizonyítására , elegendő legyen a szedegi vizsgálatokra hivatkőznünk, melyek folytáu kiderült, hogy egyes I esetek kivételével a vizsgálat alá vont egyéI nek két harmada az országos fegyintézetekből került ki, hol e büntevok más büntevőkkel más ! bűntényekért már korábban reájuk rótt bünteI tesüket szenvedvén, egyszersmind biztos menhe, lyet élveztek. Ezen visszás állapot megszüntei tése végett most már a m. k. belügyministeriiim — az igazságügyininisterium kezdeményezése folytán — elrendelte: hogy a kebelében szerkesztett rendőri körozvények az országos fegyintézeteknek is megküldessenek. * (Franczia moratórium.) A franczia bank uem fogadja el azon váltót, melyen csak egy, a moratóriumot el nem ismerő czég is van aláírva. Ennek következtében a lipcsei kereskedők oda nyilatkoztak, hogy „ők ezen kényszer kísérlet folytán a német kereskedőknek kötelességükké teszik, magukat e rendeletnek alá nem vetni, sőt ellenkezőleg a tranczia moratórium el nem ismerését továbbra is föntartani." * (Iparos választott bíróság.) A Németországban mindinkább gyakorivá volt munkaszünetelések következtében egymásután állítatnak fel az iparos választott bíróságok. Közelébb Görlitz város hatósága határozta el egy I ily iparügyi bíróságot életbe léptetni. Az erre vonatkozó határozat következő: A bíróság ugy alakittatik, hogy minden peres fél egy vagy két tagot jelöl ki, kik egy városi tanácsnak elnöklete alatt ítélnek a szóban forgó eset felől. A munka adócsak munkaadót, a munkás csak munkást ajánlhat bíráskodásra. A megválasztott, ki legalább 24 éves legyeu, esküvel bizonyítja, hogy az ügyben nincs érdekelve. A panasz szóval vagy írásban terjesztetik elő, így a tárgyalás vagy szóbeli vagy Írásbeli. A határozat absolut szótöbbséggel hozatik. Az ítélet semmis ha a felek ki nem hallgattattak vagy úgyszintén, ha az valamely világos országos törvénybe ütközik. Ezen esetekben az illető a rendes perutra léphet. * (A pesti pénzügyi törvényszék) működéséről a lefolyt első félévben, a következő kimutatás közöltetett: A folyó év első 6 havában összeseu 198 ügydarab érkezett be e törvényszékhez s valamennyi el is intéztetett és pedig 31 ítélet utján és 1G7 végzés utján. Illetékáthágások a következő számban történtek: 41 fogyasztási adóügybm, 75 dohányügyben, 61 bélyegíigyben, G házbéradóügybeu, 4 vámügybeu. 1 sójövedékügyben, 10 gremialis ügyekben és 1 fémjelzési ügyben. A 198 eset közül csak 14 esetben történt az Ítélet, vagy végzés ellen felebbezés; 33 ügyben a pénzbírság beszedése iránt végrehajtás volt szükséges és 10 esetben fogságbüntetés szabott ki. A törvényszék az emiitett 6 hónap alatt 46 ülést tartott. * (A m e r i k a i f e g y h á z i kínzás,) A newyorki „Times" hosszú, alig hihető tudósítást hoz a Sing-Singi fegyházról Newyorkban. A tudósításból közöljük a következőket; A hivatalos elővigyázati szabályok daczára felfedeztetett, hogy e fegyházban két uj kinzó eszköz van alkalmazásban. Midőn a törvény a kényszertürdő, a kereszt, a kilenczíarku macska alkalmazását etörölte, mindenki tetszéssel fogadta ezt. Nem hitte senki, hogy ezeket még kegyetlenebb kinzó eszközök fogják pótolni, de e tekintetben tévedett mindenki. A fogházban a nyilvános megfigyelhetéstől gondosau elzárva tartatik egy eszköz, melyet a fegyházhivataluokok tréfásan „Trapéz "-nek neveznek. Ez két vastagon kátráuvozott kötélből áll, melyek csigákon álinak, igénytelen eszköz, ami azonban sohasem téveszti hatását. A kötelek végeihez a fegyencz hüvelykujjai kötöztetnek, és ekkor a szolga egy húzására a fegyencz a magasban függ. Ez egyike a legnagyobb kínzásoknak; a test minden részében a legkínzóbb, legmaróbb tájdalom dühöng; a kar izmai a lehetőleg kihúzva, a hús égő sodronynak látszik, a könyökök, a válllapuczkak ropognak mintha szét akarnának esni, a hüvelykujjak megdagadva, feketék és megrepedezvék. A szolga nyilatkozata szeriut voltak, kik oly sokáig csüggtek, hogy hüvelyfljjaik be voltak metszve. Legtöbbnyire ájulásba esnek a szerencsétlenek és akkor bedobatnak egy sötét lyukba, honnan másnap újra előhurczolják, újra felhúzzák. Sokszor egy órán tul tartatnak így, bár a legtöbb ájulásba esik hamarabb. A másik kedvencz mód, nyakaskodó fegyenczet megfékezni, a sötét piucze. Ez még veszedelmesebb. Hét láb hosszú 3V2 láb széles, G láb magas kőpinczékben melytől minden szellőzhetést elzárt a vasajtó, van egy ágy, melyet „rózsaágy"nak neveznek. Ezen rózsaagy egy deszkapalló, mely a szoba talapzatát tedi, melyen fa-félgömbök' mint egy fél tekegolyó, vannak domború oldalukkal felfelé megerősítve és melyre a fegyenczet ruháitól megfosztva, lefektetik. Hét nap a rózsaágyou, a bűzös romlott levegőben elég a fegyencz testi lelki erejét összetörni, mert minden mozdulat, minden pihenésrei ügyekezet csak élesebbé teszi a fájdalmat és e szoba okvetlen beoltja hosszabb idő alatt a betegség és halál magvát. Az 1871. évben az Auboru fegyházban raegkisérlett magány fogság szobái paloták voltak ehhez képest, pedig itt is iszonyukat kellé szenvedni a iegyenezekuek annyira, hogy egy év alatt 80 fegyencz közül öt meghalt bele, egy megőrült és egy leugrott az emeletről, mert a szobák oly nedvesek voltak, hogy lehetetlen volt kitartani. A korniánvzó jónak látta 26 fegyeneznek megkegvelmezni. hogv életöket megmenthesse. A fegyenczek egyszerűen temetőnek nevezik a magánfogságokat. cOOggC>««