Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 37. szám - A távirdai jog 1. (r.)

— 423 ­piwisioképen mivel azt állította, hogy Regen­hardt tanácsos őt ezen közvetítéssel 'megbízta, ég ígérte, hogy az üzlet netaláni létrejötte utáu a banktól a vételárnak 2l/„ százalékát fogja kapui fáradozásai fejében. Scháffer erről mit sem tu­dott, és így ezen provisio kifizetését megtagadta. Petényi erre Scháffert a pestmegyei törvszéknél beperelte. Scháffer a per folyamában elismerte anuak lehetőségét, hogy Petényi Regenhardt ta­nácsossal ezen ügyről beszélt, de mivel Regen­hardt semmiféle igérettevésre a banktól nem volt felhatalmazva, a bank, illetőleg az igazgatóság sem érzi magát kötelezve valamely provisiot ki­fizetni. Egy levelet is találtak, mely Regeuhardt­hoz volt czimezve a melyben Petényi csak azon reményét fejezi ki, hogy siker esetén kap vala­mi kárpótlást fáradozásaiért. Scháffer ur továbbá azt hozza fel, hogy az uradalom nem a király­nak, hanem a magyar koronának adatott el s Petényi nem is hivatkozliatik fáradozásaira. Pe­tényi most a király előtti magánkihallgatásra hi­vatkozott, de mivel a királyt nem hivhatta ta­núnak, hivatkozott a kabinettitkárra, berezeg Grammout, herczeg Eszterházi Miklós, gróf Maj­láth és Regenhardt Ferenczre. A kabiueti titkár nem emlékezett semmi másra, mint arra, hogy Petényi magán kihallgatáson volt. Herczeg Gram­most sem tudott, de herczeg Eszterházi Miklós és gróf Majláth határozottan állítják, hogy Pe­tényi csakugyan működött ezen ügyben az ud­varnál. Regenhardt végül tagüdja, hogy ö ily ígéretre fel lett volna hatalmazva a banktól, s annál kevésbé tehetett is ily ígéretet. A dolgok ily állása mellett Pestmegye törvényszéke Peté­nyi Ottó urat keresetével elutasította. Yegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmitórzéki határozatok. — A törvényszék nincs jogosítva az örö­kösödési per megindítására kitűzött zurhatáridőt a fél egyszerű kérelmére és az ellenfél meghall­gatása nélkül meghosszabbítani. (8791. sz. 1871. aug. 2.) — Az ügyvédi dijak megállapítása iránt nem per utján keletkezett határozat ellen sem­miségi panasznak nincs helye. (8299 sz. 1871. aug. 8.) — H;i a külföldön elhalt magyar állampol­gár utolsó belföldi lakhelye ki nem tudható, ha­gyatéka felett az örökösödési eljárásra csak is azon bíróság lehet hivatva, melvnek területén a hagyaték létezik. (8989. sz. 1871. aug. 8-án.) — A sommás eljárás kikötését tartalmazó okmány a sommás eljárás megállapithatására csak az esetben szolgálhat alapul, ha a ppts. 167. §-ában foglalt kellékeknek megfelel. (9037. sz. 1871. aug. 8-án. — Alperes meg nem jelentnek akkor sem tekinthető, ha meghatalmazottja mint kiskorú önképviseletre sem jogosított és így megbízása hiánvos. Ez esetben a tárgyalás a fél költségén elhaíasztandó. (9022. sz. 1871. aug. 1G.) — Rendes eljárásnál nem köteles a bíróság a felek közt az egyeszéget megkísérlem. (9138. sz. 1871. aug. 17-én.) — Az ugyanazon okmányon alapuló, alpe­reseket egyetemleg terhelő követelés összegének s ezzel a keresetnek különválasztása oly czélból, hogy ezáltal a rendes perutra tartozó ügy som­más* útra tereltethessék, — helyet nem foghat. (9143. sz. 1871. aug. 23.) — A perrendtartás 112. §-a alapján tá­masztott panaszok semmiségi panasz alapjául nem szolgálhatnak (9340. sz. 1871. aug. 23.) — Az eskületétel után felmerült költséget, habár a perköltségek a felsőbb bíróság által köl­csönösen megszüntettek is, a pervesztes fél meg­fizetni tartozik. (9830. sz. 1871. aug. 23.) Egyleti közlemények. * (A magyar jogászgyülés) állandó bizottságának f. hó 4-én tartott ülésében a ki­küldött albizottság által az alapszabályok és ta­nácskozási szabályokhoz javasolt módosítások tárgyaltatván, azok kevés eltéréssel elfogadtattak, és azoknak a teljes ülésen leendő előterjesztésé­vel az állandó bizottság titkára, Dr. Siegmund I Vilmos ur bízatott meg. A jogászgyülés közlö­i nyefll ismét a „Themis" választatott, mely a jo­j gászgyülés tartama alatt naponként fog megjelenni. A szakosztályok megnyitására a következő urak küldettek ki : az első síakoszt megnyitására Dr. Hoffmann Pál egyetemi tanár, a másodikéra Dr. Buschbach Péter ügyvéd, a harmadikéra Szent­j györgyi Imre legfőbb itélőszéki bíró, és a ne­I gyedikére Dr. Brode Lipót ügyvéd. Az igazságü­| gyí ministerium, Pest és Buda város közönségei a gyűlésre meghivatni határoztattak, ez utóbbiak egyúttal felkéretni rendeltettek, hogy a mennyi­ben tekintettel a jogászgyülés diszét bármi irány­j ban emelni hajlandók volnának, ebbeli határoza­| taikról a rendező bizottságot értesíteni szives­I kednének. Végre megállapittatott a jogászgyülés i előleges programmja, melyet legközelebb egész | terjedelmében közlendünk. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Lénáid Máté) Szabadka város pol­I gármestere, Szabadka, Zombor és Újvidék váro­j sok főispánjává neveztetett ki. * (Kugler Miklós) zágrábmegyei esküdt I a ministerelnökséghez fogalmazóvá neveztett ki. * (A v a 11 á s ós k ö /, o k t a t ás ü gy i m. . kir. rninister Takács Lajos jogtudort, a római jogból egyetemi magán-tanárrá lett képesítése folytán, e miuoségben megerősítette. Különfélék. * (Pestváros közönsége) a jogász­gyülés állandó bizottsága meghívása folytán egy, Bogosich Lajos, dr. Havas és Simon Flo­rent urakból álló bizottságot küldött ki, mely bizottság a várost a jogászgyülésen uépviselendi, illetőleg a jogászgyülést a város nevében üdvö­zölni fogja; továbbá egy másik, Sim on Florent, Seregi Józsa és Haris Sándor urakból álló bizottságot a czélból, hogy a jogászgyülés ál­landó bizottságával, illetve a kiküldött rendező bizottsággal egyetértőleg intézkedjék a jogász­gyülés lényének emeléséről, esetleg a jogászgyü­lés tagjainak nyújtandó szórakozások rendezésé­ről. E tekintetben azon megállapodás jött létre ezen és a jogászgyülés rendező bizottsága között, miszerint a rendező bizottság által tervezett az ismerkedés estély a város költségén fog rendeztetni. Pestváros közönsége tehát nem ig­norálta felszólalásunkat és csakugyan meg emlé­kezett a szívélyes házigazda kötelmeiről ellen­tétben a kormáuynyal, melyről még azt sem tudjuk, fogja-e magát mint ilyen a jogászgyü­léseu képviseltetni. f (Halálozás.) Králitz Kálmán budai ügyvéd, a magyar jogászgyülés állandó bizott­ságának, és a budapesti ügyvédi egylet választ­mányának tagja, Budán sept. 4-kén meghalt. Béke poraira! * (R e n d ö r i k ö r ö z v é u y e k.) Többször fordult elő azon eset, hogy egyik vagy másik büntevő országszerte Jköröztetett valamely bün­I tény miatt, míg az illető köröztetett egyén egy | korább elkövetett bűnös cselekvényeért valamely ; országos fegyintézet falai között bűnhődött, s i így lett reá nézve a fegyintézet minden további i üldöztetés elleni biztos menhely, minek folytán I sokszor a leggonoszabb merényletek örök titok 1 homályában maradtak. Ennek bebizonyítására , elegendő legyen a szedegi vizsgálatokra hivat­kőznünk, melyek folytáu kiderült, hogy egyes I esetek kivételével a vizsgálat alá vont egyé­I nek két harmada az országos fegyintézetekből került ki, hol e büntevok más büntevőkkel más ! bűntényekért már korábban reájuk rótt bünte­I tesüket szenvedvén, egyszersmind biztos menhe­, lyet élveztek. Ezen visszás állapot megszünte­i tése végett most már a m. k. belügyministeriiim — az igazságügyininisterium kezdeményezése folytán — elrendelte: hogy a kebelében szer­kesztett rendőri körozvények az országos fegy­intézeteknek is megküldessenek. * (Franczia moratórium.) A fran­czia bank uem fogadja el azon váltót, melyen csak egy, a moratóriumot el nem ismerő czég is van aláírva. Ennek következtében a lipcsei ke­reskedők oda nyilatkoztak, hogy „ők ezen kény­szer kísérlet folytán a német kereskedőknek kö­telességükké teszik, magukat e rendeletnek alá nem vetni, sőt ellenkezőleg a tranczia morató­rium el nem ismerését továbbra is föntartani." * (Iparos választott bíróság.) A Németországban mindinkább gyakorivá volt mun­kaszünetelések következtében egymásután állí­tatnak fel az iparos választott bíróságok. Köze­lébb Görlitz város hatósága határozta el egy I ily iparügyi bíróságot életbe léptetni. Az erre vonatkozó határozat következő: A bíróság ugy alakittatik, hogy minden peres fél egy vagy két tagot jelöl ki, kik egy városi tanácsnak elnök­lete alatt ítélnek a szóban forgó eset felől. A munka adócsak munkaadót, a munkás csak munkást ajánlhat bíráskodásra. A megválasz­tott, ki legalább 24 éves legyeu, esküvel bizo­nyítja, hogy az ügyben nincs érdekelve. A panasz szóval vagy írásban terjesztetik elő, így a tár­gyalás vagy szóbeli vagy Írásbeli. A határozat absolut szótöbbséggel hozatik. Az ítélet semmis ha a felek ki nem hallgattattak vagy úgyszintén, ha az valamely világos országos törvénybe ütköz­ik. Ezen esetekben az illető a rendes perutra léphet. * (A pesti pénzügyi törvényszék) működéséről a lefolyt első félévben, a követ­kező kimutatás közöltetett: A folyó év első 6 havában összeseu 198 ügydarab érkezett be e törvényszékhez s valamennyi el is intéztetett és pedig 31 ítélet utján és 1G7 végzés utján. Ille­tékáthágások a következő számban történtek: 41 fogyasztási adóügybm, 75 dohányügyben, 61 bélyegíigyben, G házbéradóügybeu, 4 vámügy­beu. 1 sójövedékügyben, 10 gremialis ügyekben és 1 fémjelzési ügyben. A 198 eset közül csak 14 esetben történt az Ítélet, vagy végzés ellen felebbezés; 33 ügyben a pénzbírság beszedése iránt végrehajtás volt szükséges és 10 esetben fogságbüntetés szabott ki. A törvényszék az emiitett 6 hónap alatt 46 ülést tartott. * (A m e r i k a i f e g y h á z i kínzás,) A newyorki „Times" hosszú, alig hihető tudósítást hoz a Sing-Singi fegyházról Newyorkban. A tu­dósításból közöljük a következőket; A hivatalos elővigyázati szabályok daczára felfedeztetett, hogy e fegyházban két uj kinzó eszköz van al­kalmazásban. Midőn a törvény a kényszertürdő, a kereszt, a kilenczíarku macska alkalmazását etörölte, mindenki tetszéssel fogadta ezt. Nem hitte senki, hogy ezeket még kegyetlenebb kinzó eszközök fogják pótolni, de e tekintetben téve­dett mindenki. A fogházban a nyilvános meg­figyelhetéstől gondosau elzárva tartatik egy esz­köz, melyet a fegyházhivataluokok tréfásan „Tra­péz "-nek neveznek. Ez két vastagon kátráuvozott kötélből áll, melyek csigákon álinak, igénytelen eszköz, ami azonban sohasem téveszti hatását. A kötelek végeihez a fegyencz hüvelykujjai kötöz­tetnek, és ekkor a szolga egy húzására a fegyencz a magasban függ. Ez egyike a legnagyobb kín­zásoknak; a test minden részében a legkínzóbb, legmaróbb tájdalom dühöng; a kar izmai a le­hetőleg kihúzva, a hús égő sodronynak látszik, a könyökök, a válllapuczkak ropognak mintha szét akarnának esni, a hüvelykujjak megdagadva, feketék és megrepedezvék. A szolga nyilatkozata szeriut voltak, kik oly sokáig csüggtek, hogy hü­velyfljjaik be voltak metszve. Legtöbbnyire áju­lásba esnek a szerencsétlenek és akkor bedobat­nak egy sötét lyukba, honnan másnap újra elő­hurczolják, újra felhúzzák. Sokszor egy órán tul tartatnak így, bár a legtöbb ájulásba esik hama­rabb. A másik kedvencz mód, nyakaskodó fegyen­czet megfékezni, a sötét piucze. Ez még vesze­delmesebb. Hét láb hosszú 3V2 láb széles, G láb magas kőpinczékben melytől minden szellőzhetést elzárt a vasajtó, van egy ágy, melyet „rózsaágy"­nak neveznek. Ezen rózsaagy egy deszkapalló, mely a szoba talapzatát tedi, melyen fa-félgöm­bök' mint egy fél tekegolyó, vannak domború ol­dalukkal felfelé megerősítve és melyre a fegyen­czet ruháitól megfosztva, lefektetik. Hét nap a rózsaágyou, a bűzös romlott levegőben elég a fegyencz testi lelki erejét összetörni, mert min­den mozdulat, minden pihenésrei ügyekezet csak élesebbé teszi a fájdalmat és e szoba okvetlen beoltja hosszabb idő alatt a betegség és halál magvát. Az 1871. évben az Auboru fegyházban raegkisérlett magány fogság szobái paloták vol­tak ehhez képest, pedig itt is iszonyukat kellé szenvedni a iegyenezekuek annyira, hogy egy év alatt 80 fegyencz közül öt meghalt bele, egy megőrült és egy leugrott az emeletről, mert a szobák oly nedvesek voltak, hogy lehetetlen volt kitartani. A korniánvzó jónak látta 26 fegyenez­nek megkegvelmezni. hogv életöket megmenthesse. A fegyenczek egyszerűen temetőnek nevezik a magánfogságokat. cOOggC>««

Next

/
Thumbnails
Contents