Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 31. szám - A Karagyorgyevics per. (Folytatás és vége.)
362 gen, nézetünk szerint czikkiró ar törvény-értelmezése igen téves. Szerk.) Ugyannak a „K ef o r m“-ban Dr. Tomas- sek Béla ur bűnvádi eljárásunk“ czimü czikké- ben élénk színekkel és a gyakorlati tapasztalat bű ecsetével vázolja bűnügyi eljárásunk ziláltságát, melyet a törvénynek majdnem teljes hiánya meilett, az ország majd minden törvényszékénél más és más alakban dívó szokás és felfogás csak nevel. Különösen kiemeli czikkiró ur az Írásbeli fenyitő perek által moggvökeredzett huzavonát, az eljárás végbetlen lassúságát és complicáltságát, ,,ha bűnvádi eljárásunkat valóban reformálni akarjuk, nem marad egyéb bátra mint szakítani a múlttal és e port hova elébb igazságszolgáltatásunk rendjéből kiküszöbölni és helyébe — az esküdtszéki rendszer átalános alkalmazásáig — a végtárgyalási rendszert behozni. Mert ez azon egyedüli módszer, mely gyors és egyszerű eljárást a legnagyobb méltányossággal, vádlott lehető' legalaposabb védelmével egybekapcsol, — mely a vizsgálat egyik-másik hiányát, vagy eléggé ki nem derített részét, — s ilyenek fenyitő vizsgálatoknál vajmi gyakran fordulnak elő, — azonnal helyrehozhatóvá* teszi, a mennyiben az összes felek jelenléte kutató kérdéseket még a tárgyalás folyama alatt is tesz lehetségessé, — mi által ismét eleje vétetik annak, hogy a beterjesztett s talán nem egészen teljes vizsgálat tetemes időveszteséggel a vizsgáló bíróhoz visszautasittassék. E végre azon egyedüli módszer, mely nyilvánosságánál fogva hatalmas gátot vet minden bírói önkénynek és hanyagságnak, mivel a követett egész eljárás mintegy tükörben nyilvánosan előtüntettetik. * Czikkiró ur véleménye szerint az eljárás tömkelegéből csak úgy lehetne sikerrel szabadulni, ha az igazságügyér „az országyülési szünidők alatt gyakorlati kriminalisták hozzájárultával — de a világért sem elvont eszmékért rajongó the- oretikus szobatudósok által, — egy rövid bűnvádi eljárási szabályzatot dolgoztatna ki, melynek főelve lenne mindenesetre az írásbeli pör kiküszöbölése és a végtárgyalási rendszer áta- llnos behozatala, — s melynek ideiglenesen, az uj perrendtartás törvénynyé emeléséig leendő alkalmaztatása végett az országgyűléstől fölhatalmazást kérne.“ (Mi ugyan a provizóriumoknak soha sem voltunk barátai, de ha már az ideiglenes törvénykezési rendtartás, ideiglenes birói szervezés sat. sat. hozzászoktattak azon eszméhez, hogy „Themis“ Magyarországon előbb az ideiglenesség ürömpoharát az utolsó cseppig kell, hogy kiürítse, mig pénzünk és módunk lesz őt a valódi és gyökeres reform díszruhájában részesíteni, ha tehát már benne vagyunk az ideiglenességekben, valóban páratlan bűnügyi eljárásunk az, mely lessürgősebben megkívánja az — ideiglenes szabályozást ! Szerk.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmitőszéki határozatok. — Ha a bérleti szerződés létrejötte is ta- gadtatik, az ily szerződés alapján a bérleménynek a szerződésben kikötött használat végett! átadása iránti kereset a rendes eljárás szerint indítandó (5289 május 4. 1871.) — Ha nem örökösök, hanem csak a hagyományosok között vannak kiskorúak, akkor hivatalos beavatkozásnak nincs helye (5337. sz. máj, 16. 1871. — Kielégítési sorrendre vonatkozó elsőbbségi kérdésben az ügy érdemére nézve hozott végzés ellen felebbezésnek, és nem semmiségi panasznak van helye (5916. sz. jnn. 2. 1871.) — Oly tanúvallomásokra, melyeknél a tanuk meg nem eskettettek, birói Ítéletet alapítani nem lehet (7102. jun. 30. 1871.) — A hagyatékot beszavazni rendelő végzés ellen nincs helye felebbezésnek (7095. sz. 30. 1871.) — Engedményezési jogviszonynál, az engedményes felperes ellen alperes részéről a követelés valódisága tárgyában érvényesíthető kifogás, a lekötelezett alperes által az engedményező ellen szavatosság alapjául nem használtat- hatik (7095 sz. jun. 30. 1871.) — Sommás eljárásban a birói illetőség elleni kifogás mindjárt az első tárgyalási határnapon megteendő, habár az ügy érdemét mellő- zőleg ekkor csak halasztás eszközöltelnék is, mert ellen esetben a kifogás elkésettnek veendő. (7300 sz, jul. 6. 1871.) — Ügyvédi munkadijak iránti keresetek az összegre való tekintet nélkül a sommás eljáráshoz tartoznak (6954 sz. jun. 30. 1871.) — Több foglaltató vagy felülfoglaltó részére lefoglalt ingók árverésén befolyt vételár felosztása előtt, az érdekeltekkel tárgyalás tartandó, és csakis az erre hozott végzésnek jogerőre emelkedte után osztható fel a vételár. (8108. julius 20. 1871. Egyleti közlemények. * (Az ügyvédvizsgáló bizottság) tagjaiul megválasztottaknak múlt számunkban közlőtt névsorából tévedésből kimaradt Tóth Lajos ügyvéd ur neve, mit ezennel pótlunk. * (Á magyar jogászgyülés) tagjai részére a lapunkban már említett társulatokon kívül eddigelé még következők engedélyezték a vitelbéreknek 50%-ali leszállítását: az alföld-fiumei vasút, a nagyvárad-eszéki vonalon, a magyar királyi államvasutak összes vonalain, a cs. kir. szab. kassa-oderbergi váspálya-társaság ösz- szes vonalain, a cs. kir. szab. osztrák államvas- ut-társaság délkeleti és bécs-uj-szőnyi vonalain a cs. kir. szab. déli vasut-társaság összes magyarországi vonalain és az egyesült magyar gőzhajó társulat. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Fábry Gyula) legfőbb itélőszéki fogalmazó a budai kér. bányabirósághoz előadó- biróvá; Szil assy Aladár vallás és közoktatás- ügyi min. tiszteletbeli fogalmazósegéd ugyan e minister iumhoz tiszt. min. fogalmazóvá nevez- tetetett ki. * (Balogh Kornél) Esztergom, Győr és Komárom: Dáni F erencz Arad, Kecskemét és Szeged ; Fülöp Sámuel Kolozsvár város helyettes polgármestere Kolos, Kolozsvár, Sza- mosujvár, Szék és Zilah ;Goldbrunner Sándor Selmecz és Bélabánya városok polgármestere, Bakabánya, Körmöczbánya, Selmecz és Újbánya; Kuba János országgyűlési képviselő és Szakolcza polgármestere Szakolcza és Tren- csén; Lázárevics Bazil királyi tanácsos, Temesvár és Versecz ; Lázár Mihály ország- gyűlési képviselő Bereczk, Csíkszereda, ílíyefalva, Kezdi-Vásárhely Oláhfalu, Sepsi-Szent-György és Székely-Udvarhely; Nagylgnácz Felsőbánya, Nagybánya és Szatmár-Németi; N e s z- ter József, Bazin, Modor, Nagy-Szombat, Pozsony és Szem-György ; Pa táv András, Sza- bolcsmegye alispánja Debreczen és Nagyvárad; Plachi Lajos országgyűlési képviselő Besz- terczebánva, Breznóbánva, Korpona, Libetbánya és Zólyom; Török Dániel gyula-fehérvári polgármester s országyülési képviselő, Abrudbá- nya, Hátszeg, Károlyfehérvár, Vajda-Huuyad és Vízakna; T h u r j Gergely országgyűlési képviselő, Erzsébetváros, Fogaras, Maros-Vásárhely és Szászrégen ; gr. Z i c h y Be z s ő Bártfa, Eperjes, Kassa és Kis-Szeben, végre Zuber József Fehérmegye alispánja Pécs és Székesfehérvár tör- vényhatósági joggal felruházott városok főispánjává neveztettek ki. * (A bécsi egyetem) rektorává Hye választatott, Unger és Philips tanárok ellenében. * (A pesti egyetem) jog- és államtudományi karának jövő Jévi dékánjává Hoffmann Pál választatott. Különfélék. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél ; Neumann Mark mészáros ellen, perügyelő Kun László, bejelentési határidő október 11—13, tömeggondnok választása augusztus 11; a „Pest-fiumei hajógyár-részvény társulat“ ellen, perügyelő Dr. Máday Sándor, bejelentési határidő October 18—20, tömeggondnok választása augusztus 4. * (Dr. Pulszky Ágost.) országgyűlési képviselő „Jog-encyklopédiai füzetek“-et fog szerkeszteni jövő október hó elsejétől, a hírneves Holzendorf encyklopédiája mintájára. A közreműködést Deák Ferencz, Csengeri Antal, b. Kemény Zsigmond, s más nevezetes férfiak is megígérték a fiatal tudornak. A füzetek Hoffmann és Molnár kiadásában fognak megjelenni. * (Államhivatalnok ellen nincs helye a csödnyitásnak.) A bécsi cs. kir. országos törvényszék és cs. kir. auszt. országos főtörvényszék egy postahivatalnok ellen kért csődöt azért nem rendelt el, mert államhivatalnok ellen a csődnyitásnak nincsen helye. * (A ki i ga z i t o tt b á ny a t ö r vé ny javaslat) az igazságügyministernek küldetett meg saját szempontjából való véleményének nyilvánítása végett, melynek beérkezte után a kereskedelmi minister ezen törvényjavaslat végleges megállapítása iránt haladéktalanul intézkedni fog. *(Kunszentmárton várostörvényszékének ügykimutatása) 1871. év első feléről. Iktatóba érkezett: a) polgári 584. db. b) telekkönyvi 272. db. 1870. évről hátramaradt 1) polgári 3. db. 2) telekkönyvi 12. db. Összesen 871. db. Elintéztetett: a) ülésben polgári 478. db. telekkönyvi 222. db. b) ülésen kívül 97. db. Összesen 797. db. hátralékban van 74. db. Pertári kezelés. 1870. évről folyamatban maradt 5. db. 1871. évben érkezett 7. db. Ösz- szesen 12. db. ítélet alá terjesztetett a) rendes eljárás szerint 4 db. b) jegyzőkönyvi tárgyalás szerint 2 db. Összesen 6 db. folyamatban maradt 6 db. Gyáinsági és gondnoksági ügyek 1870. évről folyamatban maradt 3 db. 1871. évben érkezett 94. db. Összesen 97 db. folyamatban maradt 4. db. Örökösödési ügyek 1870. évről folyamatban maradt 6 db. 1872. évben érkezett 86. db. Összesen 92. db. folyamatban maradt 10. db. Sommás ügyek 1870. évről maradt 00 db. 1871. évben érkezett 356. db. Összesen 356. db. elintéztetett 350. db. hátralékban maradt 6 db. Ezek szerint 1872. év első leiében lefolyt összesen 1227 ügydarab, elintéztetett 1137. db. hátralékban van 94. darab. *(Per lélekvándorlás miatt) A londoni állatvédő társulatnak egyik tagja közelebb elhalván, nem jelentéktelen vagyonát a társulatnak hagyományozta, az örökösök azonban megtámadták a végrendeletet állitván, hogy az elhalt a lélekvándorlásban bitt, és csak azért hagyta vagyonát az állatvédő társulatnak, mert ez elhitette vele, hogy halála után ló 1 ejs(z belőle! * (A katonai büntető törvényjavaslat) — melynek főbb pontjait múlt számunkban közöltük — kiterjeszkedik továbbá még a párbajra is, melyre nézve az indokolás következőleg szól: A katona legfőbb erényei egyike a bátorság. Nem szabad elmulasztania egy alkalmat sem, hogy megmutassa, miszerint előtte szent a becsület. Mindenki tudja, hogy a párbaj nem biztos módja az ellen megbüntetésének. Mindig, akkor is ha nem oly nemes indokból támad a párbaj, a becsület törvényei döntenek s oly ellenállhatatlan erővel, hogy alig képes valaki magát a büntető igazság e neme alul kivonni ; mert még nem létezik sehol oly törvény, mely képes lett volna a szellem ezen általános áramlatát más irányba terelni. Mindenütt belátják, hogy a párbaj szokását, mely nemes indokból veszi eredetét, kivált katonával elnézőieg kell megítélni. A javaslat bizonyos feltételek alatt büntetlennek mondja ki a párbajt, csak a semmi és kicsinyes okból támadottat fenyiti, minek azon jó következménye lesz — az indokolás szerint — hogy a csekélység miatt vívott és idővel a komoly párviadalok is mind inkább ritkulni fognak; mert meg fog houosulni azon öntudat, hogy csak az marad büntetlenül, ki önvétke nélI kül párbajra mintegg kényszerittetett. * (Orosz sajtótörvény.) Az orosz ál- ! lamtanácsban legközelebb uj sajtótörvényjavaslat I fog tárgyaltatni, melyet egy ezen czélra kikül- | dött bizottság dologozott ki. A megintési rend- ! szernek eltörlését tervezik, vagy legalább oly i rendszabályok életbe léptetését, melyek a saj- I tót a közigazgatási hivatalok tulcsigázott üldö- ! zési buzgalma ellen biztosítanák, fenhagvván a i szerkesztőknek és az íróknak bizonyos körülmé- ! nyék közt a jogot, az elkobzások és megintések | ellen a rendes bírósághoz felebbezhetni. *(A német perrendtartási javas- i lat) a mint azt a porosz igazságügyministerium | kidolgozta, megjelent indokolásával együtt. Az ! eljárás ezen javaslatban azon egyszerű szabályon | alapszik, hogy minden felperes az alperest per- | irat által megidézteti a tárgyalásra, és ez utóbbi j a megidéző félneK kezéhez ellen nyilatkozatot ! juttat, melyben előadja az általa érvényesi- ! tendő ellenér veket. Magán a tárgyaláson azután | előadatnak a kérelmek, és ezek tárgyaltatnak. ! Ez az általános jogszabály, mely minden perben és minden forum előtt alkalmazásba jön. Csak a i kereskedelmi és az egyesbiróságoknál történik eltérés annyiban, hogy az ellenfél a tárgyalási határnap előleges kitűzése nélkül is megidéztethetik a tárgyalásra, de nem is köteleztethetik i ellennyilatkozat közlésére a tárgyalás előtt.
