Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 31. szám - Igazságügyministeri rendelet a maros-vásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt
356 helyett inkább a roszhiszemű foglalásért, | melyet alperes ellen fegyverül használ föl, szigorúan megfeuyiteui állana tiszté- i ben, ha elavult szabályok helyett az igaz- j ságot s az újabb viszonyokból kifejlődött törvényességet tarthatná szem előtt, — az ! 1802. 22 — 1807. 13. tcz. utasítása alapján a voltaképeni jogtalan foglalót, a csak tulajdonosi jogait gyakorlott s más jogait nem sértő alperes elmarasztalásával itéletileg birtokba helyezni kénytelen. : Kétséget sem szenved, hogy ez esetben az 1802. 22 — 1807. 13 tcz. a bírói lelkiösmereten oly erőszakot követ el, mely sem birtokviszony, sem közérdek sem más, bármely néven nevezendő tekintetekből nem indokolható. Az önkény nem használása esetén, hogy mégis birtokához juthasson a tulajdonos, perutra lép s igyekszik bebizonyítani azt, mi jogilag kétségbe sem vonatott s a telekkönyvi állással szemben nem is vonathatott. Ez esetben a bírónak voltaképen nincs mi fölött ítélnie, mert azon tény, mit Ítélettel kell szentesitnie, hogy tudniillik a panaszolkodó felperes a kérdéses ingat- lanság tulajdonosa, kétségbe sem lett vonva, de a telekkönyvi állásból különben is nyilvánvaló; azt pedig, hogy a tulajdonijain jog nemcsak a birtok állagára, hanem annak használatára vonatkozó jogokat is magában tartalmazza, Ítélet által esetről esetre kimondatni, puszta forma- ságokhozi ragaszkodás. Ugyanazért a tulajdonos által indított ilynemű per nem egyéb, a bíróságok hasztalan fárasztásánál; mintha csak abban gyönyörködnék a törvényhozás, hogy a felek oly esetekben is port legyenek kénytelenek folytatni, midőn a kérdést a bíróságok háborgatása nélkül, a legrövidebb utón is ellehetne intézni! A harmadik eset az, midőn két jogtalan birtokfoglaló veszekszik oly tulajdon használata fölött, mely egyiket sem illeti. Ha azt akarnám bebizonyítani, hogy a törvényhozás néha humorteljes helyzetekre ad alkalmat, úgy bizouynyal nem hozhatnék föl frappánsabb példát, mint midőn két jogtalan versenyez a bíróságok előtt, a törvényekre hivatkozva oly jog fölött, mely egyikőjöket sem illeti. Iróniája ez a törvény és igazság kiszolgáltatásnak ; irónia, melyet a törvény- hozás az által teremtett, hogy a tényleges birtoklást a telekkönyvi intézmény fönnállása daczára is nemcsak elösmerte kereseti jogalapul, hanem az elsőt az utóbbinak mig fölébe is emelé. És ha még az az 1802. 22 — 1807 13 tcz. általánosságban irányadóul volna tekinthető, minden hasonló kérdésekben! De még csak ez sem! Például, ha valamely ingatlan a tulajdonos által terheltetvén, biróilag elada- tik, vagy haszonbérbe bocsáttatik vagy ha ugyanaz a tulajdonos akaratából telek- könyvileg újabb birtokosra száll, az in- gatlanság birlalója, lett legyen birtoklása bár hány éves, az újabb jogosult által egyszerűen elmozdítható a további birla- lástól anélkül, hogy egy visszahelyezési keresettől tartaui oka lenne. Tehát több joggal bir az újabb jogosított, mintsem birt jogelőde? Az lehet- len: hiszen senki több jogot másra nem ruházhat, mint mennyivel önmaga birt! Félszeg okoskodás! Ha az én birtokomat A. elfoglalván, egy éven át békésen birlalta, én öt a használattól bírói közbenjárás nélkül elmozdítani jogosítva nem vagyok, hanem ha tulajdonosi jogaimét érvényesíteni kívánom, egy hosszadalmas és költséges port kell ellene kezdenem; de ha a használatom alól elvout ingatlant eladtam stb. — jogutódom azt egyszerűen birtokába s használatába veheti, és igy jogutódom jelentékenyen több joggal bir, mintsem mennyivel én bírtam s következéskép reá ruházhattam!! Pedig mindezen abnormitásokou segítve lett volna, ha az 1861-iki munkálat készítői egy §-ban kimondták volna, miszerint a visszahelyezési kereseteknek ezutánra is hely adandó ugyan, de amennyiben a telekkönyvi intézmény fönt tartatott, a visszahelyezésnek alapul nem a czimre való tekintet nélküli egy évi békés birtoklat. hanem kizárólag egy a jövőre is érvényes birtoklási czim fönn- forgása. vagy a telekkönyvi állással igazolható tulajdonosi jog szolgáland. Ideje, és pedig nagy ideje, hogy a magyar törvényhozás annyi év után egyszer már erélyes intézkedéseket tenne aziránt, miszerint a rég hasztalanul várt polg. anyagi trkv. valahára a ház asztalára tétessék, mert meglehet győződve, hogy mindaddig mig egy a kor igényeinek megfelelő anyagi törvénykönyvünk nem lesz; — mindaddig, mig az innen és amonnau fölkapott és ellenkező irányzatuk daczára is összeerőszakolt jelenlegi törvények hatályban lesznek. — a törvénykezés iránti bizalom, emelkedés helyet folyton hanyatlaui fog. A bírósági szervezés tekintetében az igazságügyi ministerium — mint már említettük — két rendeletét bocsátott ki, melyek egyikében a törvényhatóságok felhivattak, hogy területeiknek a járásbíróságok között leendő beosztása iránt javaslatot tegyenek és azt folyó évi augusztus 20-ig az igazságügyministerhez fölterjesszék. A másodikban az első folyamodása bíróságok elhelyezésére szükségelt előmunkálatok megtételére hivatnak fel a törvényhatóságok. A rendeletek szövege a következő: I. A szervezendő kir. bíróságok székhelyei a a m. kir. ministeriumnak folyó hó 10-én kelt s a törvényhatóságokhoz leküldött reudelete által megállapítva lévén, — a szervezési munkálatok kivitele czéljából felhívom a közönséget, hogy területének a járásbíróságok között leendő beosztása iránt javaslatot tenni s azt a f. é. aug. 20-ig hozzám fölterjeszteni szíveskedjék. Czélszerünek látom ezen eljárásnál leendő j használat végett a f. é. 1. számú fölhívásom I folytán fölterjesztett beosztási tervezetet •/• alá ! mellékelve leküldeni. A javaslat megtételénél a következő elvek j szolgáljanak irányadóul: 1. tekintetbe veendők minden egyes köz- : ségnek és népes pusztának a járásbíróság szék- j helyéhez való távolsága, — továbbá forgalmi és j közlekedési viszonyai. 2. hasonló tekintet alá veendő a járási be- ! osztásnál azon törvényszék, illetőleg teleköny- i vi hatóság székhelye is, a melyhez az illető já- | rás tartozik; 3. a községek és népes puszták lehetőleg akép osztassanak be a járásbíróságokhoz, — hogy ez utóbbiak népességére nézve aránytalan különbség ne támadjon; 4. minden község és népes puszta a beosztásban, — és pedig minden egyes járásra nézve külön — világosan ki legyen téve, pontos statistikai adatok nyomán a 2. alatti rovatok szerint. 5. miután az 1871: XXXII. t. ez. 5. §-a szerint mind a törvényszékek mind a járásbíróságok területkörei olykép kerekintendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak, a közönség különjegyzékben mutassa ki a törvényhatósága terilete által bezárt azon helyeket, a melyek más vda- mely .örvényhatósághoz vagy több törvényhatóságok területeihez tartoznak, s tegyen javaslaot azok czélszerü beosztása iránt. — Egyszersmind az ezen helyekre nézve — 2/. alatti jegyzékluz szükséges adatok beszerzése iránt azon törvényhatósághoz forduljon, a melyhez előbb az illek terület tartozott. II. A szervezendő e. f. bíróságok elhelyezésére megkivántató előmunkálatok teljesítésénél a kir. igazságügyi ministerium a tövényhattóságok közreműködését kívánja igénybe venni. E czélból az 187Í. jan. 1-én 1. sz. alatt kelt igazágügyministeri leirat folytán a közönség által fölterjesztett és a bíróságok elhelyezésére vonatkozó összes iratok j. a. oly fölhívással küldetnek meg a közönséghez, hogy az alább elősorolt előmunkálatokat teljesítsed s erre vonatkozó jelentését legkésőbb augusztus hó végéig a kir. igazságügyi ministeriumhoz terjessze be. 1. Az 1871: 31. t. ez. 12. §. értelmében össze- irandók a közönség tulajdonát képező mindazon helyiségek, valamint az annak birtokában található minden oly szerelvény, mely jelenleg kizárólag igazságügyi czélokra vagy oly hivatal által használtatik, mely vegyes (bírói és közigazgatási) hatáskörrel bir. 2. Ha az összeírandó helyiségeken oly terhek feküsznek, melyek aránvlagos részét az idézett t. ez. 32. §. szerint az állam fogja viselni: azokról szintén pontos jegyzék készítendő. 3. Ezeken felül másolatban felterjesztendők mindazon bérszerződések, melyek a közönség által kizárólag igazságügyi czélokra használt helyiségek iránt köttettek. 4. Ha a közönség oly épületet, mely jelenleg igazságügyi czélokra nem használtatik a bíróságok elhelyezésére akár örök áron, akár bérfizetés mellett átengedni kész; a mennyiben ez még meg nem történt volna, az épület terve beküldendő s a netaláni ár- vagy bér-összeg meghatározandó. 5. Azon helyiségeket illetőleg melyek magánosok, vagy községek részéről bérfizetés mellett avagy örökáron ajánltattak a bíróságok elhelyezésére, az illető ajánlók a 2 7- a minta szerinti kötelező nyilatkozat kiállítására szólitandók föl, s ezen nyilatkozatok a legalkalmasabb helyiség megjelölését tartalmazó indokolt vélemény mellett fölterjesztendők. 6. Különösen felhivatik a közönség arra, hogy lehetőleg odahatni igyekezzék, miszerint oly székhelyeken, hol a bíróságok ingyenes elhelyezésére kellő ajánlat még nem tétetett: az illető község, ha nem is az egész elhelyezés, legalább az arra szükséges kiadások egyrészét elvállalja. 7. Arra nézve, hogy mely bíróság számára, minő nagyságú helyiség kívántatik meg a 3 j. a. ide zárt szabályzat szolgál irányadóul. Igazságiigyministeri rendelet a maros-vásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt. 1. §. Nyomtatvány utján elkövetett büntettek és vétségek elitélésére a m.-vásárhelyi kir. tábla területén sajtóbiróság és esküdtszék állit- tatik fel Maros-Vásárhelytt. 2. §. A sajtóbiróság áll a maros-vásárhelyi kir. tábla tagjaiból kirendelendő egy elnök- és két ülnökből és egy szavazat nélküli jegyzőből, kiknek kiküldetése további rendeletig állandó leand. 3. §. Az 1. §-ban érintett sajtóbiróság illetősége alá tartoznak mindazon büntettek és vétségek, melyek a maros-vásárhelyi kir. tábla területén megjelent nyomtatvány utján követtettek el. Ha a nyomtatványon sem a szerző, sem a kiadó, sem pedig a nyomda-tulajdonos megnevezve nincsen, a maros-vásárhelyi sajtóbiróság illetőségét a terjesztés helye is megállapítja, ha pedig ily esetben az 1867. május 17-iki rendelet 5. §-a szerint a pesti sajtóbiróság is illetékes lenne, azon bíróság, melynél a vizsgálat megindítása előbb kéretett, lesz illetékes. 4. §. Ha sajtó utján elkövetett büntettek és vétségek más büntetésre méltó cselekvénynyel találkoznak össze, az utóbbira nézve mindig külön eljárásnak és Ítéletnek van helye. 5. §. Az esküdti képesitvénynyel birók lajstroma a városi közgyűlésből kiküldendő bárom tagú bizottmány által készítendő el.
