Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 28. szám - A párisi commune a bécsi esküdtszék előtt

— 326 — benyújtására kiszabott batáridő í. e. július b ó 23-án jár le: mely körülményre mindazok, kik az idei jogászgyülés tárgyalása alá indítványokat bocsátani szándékoznak, azzal figyelmeztetnek, hogy az indítványokat egyenesen alulírotthoz (1. Pesten kalaputcza 6. sz.) szíveskedjenek beküldeni. Kelt Pesten 1871. évi július 4. Dr. S i e g m u n d Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Szigeti. HalperésKresnyari Imre) horvát-szlavón országos kormány-titkároknak osztálytanácsosi czim és jelleg. Kneisel József ugyanazon orsz. kormány fogalmazó ának a korm ány-titkári czim és jelleg díjmentesen adomán voztatott. Különfélék. * (Legújabb csődök.) Pest város törvényszékénél: Ermann Lipót kereskedő ellen, perügy elő Zriuszky László, bejentési határidő sept. 13—15. tömeggonduok választásajul. 14,— Prager Lipót bejegyzett pesti kereskedő ellen, perügvelő Bácz Pál; bejelentési határidő septeinber 13—15. f (Halálozás.) 0 k o 1 i 0 a á n y i Károly, ki hajdan mint főtörvényszéki tanácsos lakott Debreczenben, a budai tébolvdában meghalt. * (A aem mi t ősz ék) Hegyessy Kálmán állatkerti igazgatónak Czappel Károly a „P. L." munkatársa Jellem sajtóperében hozott esküdtszéki ítéletet megsemmisítette. * (Hírlapírói s e g é 1 y- é s n y u g d i j i nt é z e t) alapítása terveztetik Pesten és az előmunkálatok keresztülvitelére egy 13 tagu bizottság küldetett ki. melynek elnökévé Jókai Mór, alelnöké\é Urváry Lajos, jegyzőjévé pedig az intézet eszméjének előharczosa T ő r s Kálmán v álasztattak meg. Eddig már közel 5000 ftra rugó adomány folyt be az alaptőkéhez. * (A németországi egyetemek) közül legnagyobb a következő három : a berlini 2113., a lipcsei 1803. és a müncheni 1107. rendes hallgatóval. A külföldi hallgatók a nevezett egyetemeken következő számokkal szerepelnek: 456. (Berlin) 972. (Lipcse) és 149. (München) ugy hogy ezen kategóriára nézve Lipcse áll legfölül, ott a hallgatóknak több mint fele külföldi. Ezen egyetemet többek közt 20 magyarországi hallgató is látogatja. A jogi facultást Berlinben 604. Lipcsében 520. Münchenben 343. hallgató látogatja. A berlini egyetem hallgatói közül mozgósittatott az utolsó háború alatt 549. a lipcseiek közül 400. * (Egy kérvény.) A bécsi építészek és kőfaragók egyesülete kérvényt nyújtott be az ausztriai igazságügy- és kereskedelmi ministeriumokhoz, mely az építészek felelősségét a pallér {Polier) vétkes hanyagságáért tárgyazza és az ide vonatkozó törvény hiteles magyarázatát kéri eszközöltetni. A kérvény indokolása igen érdekes és miután ilyen esetek nálunk gyakran fordulnak elő, nem mulaszthatjuk el, azt röviden vázolni. A kérvény bevezetése constatálja az ausztriai törvényszékek azon gyakorlatát, melynél fogva utóbbi időben két eset fordult elő, hogy építési állványok ledölése miatt az illető •építőmesterek fogság - büntetésre ítéltettek. A bünt ető törvényszékek ezen törvénymagyarázata által a kérvényező egyesület az építészek existenti áját a legveszélyesebb módon fenyegetve látja, mivel azok becsülete és szabadsága az •eseti égtől függ, és reájok oly kötelezettségek rovatnak, melyeket teljesíteni egyáltalában lehetetlen. Miután kérvényezők az illető büntető perek eredményeiből constatálták, hogy a leomlásoknak mindenütt csak a pallérok vétkes hanyagsága volt oka, igy folytatják folyamodványukat : „A dolog ilyetén állása mellett, a ki épületek emelésével bármi csekély mértékben is foglalkozik, nem fogja lehetőnek tartani, hogy az építész is felelősségre vonassék és a bekövetkezet f szerencsétlenség miatt vétkes mulasztással vádo Itassék. Büntettessék meg azon építész, ki akár tudatlanságból, akár vétkes könnyelműségből szem elől téveszti a biztos épület alapfeltételeit, a ki a törvényesen előirt biztonsági előintézkedéseket nem teljesiti, a terveket önkényesen megvál toztatja. vagy pedig oly intézkedéseket tesz, melvek az építészi ipar szabályaival ellenkeznek, az ilyen építész büntettessék meg kíméletlenül: de rémítő és nyugtalanító reánk nézve az, ha az építész felölé^ége oda is kiterjesztetik, a hol ő szabálvszerüleg kiadta a rendeleteket és mindent megtett, hogy az épités biztosan és veszély nélkül történjék, a hol csakis az alsórendű munkások hanyagsága s a kiadott rendeletek teljesítésének elmulasztása oka szerencsétlenségnek, és ha az építésztől az kívántatik, hogy a nap minden órájában az épités helyén legyen, és a pallérok rendes munkáját felülvizsgálja. Ily igazságtalan szigort nem kívánhat a törvény. miután a józan ész szabályaival homlokegyenest ellenkezik, hogy az épitész mások könynyelmííségéért felelős legyen. Az épitész — folytatják a kérvényezők — az építést csak vezérelheti, igazgathatja, elég ha kipróbált és képes embereket rendel ki, és külön felülvizsgálatot nem lehet az építésztől követelni, mert a törvény csak közönséges, és a rendes viszonyoknak megfelelő gondosságot követel, nem pedig olyat, mely mindenttudóságában a képzellietlent és azt, a mit senki sem vár, mint bekövetkezhetőt teltegye. Lehetetlen hogy az épitész csak egyetlen egy épületnek szentelje magát, mert ez által főpallérrá sülyedvén le, nem élhetne meg keresetéből, meg volna zsibbasztva .-zellemi tekintetben, és előtanulmányait sem értékesíthetné. A törvénynek ezen legújabb magyarázata — mondja a kérvény — mint unicum áll fenn a peres eljárásban, és a felelőségnek a tőrvényszékek által követelt mértéke tul halad minden emberi határokat*. A kérvényezők remélik tehát, hogy a törvénynek hiteles magyarázata által a helyettes pallérok felelőssége ki fog mondatni, és az építészek meg fognak óvatni az általuk meg nem érdemelt büntenyitő ítéletektől. * (A nápolyi semmitőszék) ellentétben a felebbviteli törvényszéknek egy időben kimondott határozatával, egy katholikus papra — ki házasságra lépett — kedvezőtlen ítéletet hozott. Az ítélet az alapszabályok első fejezetével indokoltatott, melynél togva a katholikus vallás, államvallás lévén, a katholikus papoknak házasságra lépni nincs megengedve, jóllehet a polgári törvénykönyv ezt megengedi. Az ügy egyébként ujabbi vizsgálat eszközlése végett, a felebbviteli törvényszék egy másik osztályához utasíttatott. * (A pest-kerületi sajtó ügyi vizsgáló bíróságnak) folyó évi második évnegyedes kimutatása szerint, ezen évnegyedben 11 sajtóügyi vizsgálat indíttatott meg, ezekből 7 vizsgálat fejeztetett be, és bocsátatott az esküdtszék ítélete alá, egy az országgyűlés határozatától, függ (Nuck — Falk Miksa) egy vizsgálat a panasz viszzavétele folytán megszűnt, és igy csak két befejezetlen vizsgálat ment át a harmadik évnegyedre. Pénzbüntetésekben január 1-től június végéig 850 ft folyt be. * (Egy halálthozó bizonyíték.) Vallandigham, ismeretes amerikai ügyvéd, egy sikerült bizonyíték érvényesítése folytán halt meg. Ő t. i. mint védő volt megbízva egy gyilkossági perben, és azt állította, hogy a meggyilkolt halála esetlegesen történt, mert revolvere elsült, mikor azt kivette zsebéből. Vallandigham egyik'védőtársa egy vele tartott ^magáu tanácskozmány alkalmával kétségbe vonta ezen elmélet valószínűségét, mire Vallandigham mondá: „Ezt azonnal be fogom önnek bizonyítani.* Ezzel megradá az asztalon fekvő két revolver egyikét, zsebébe dugta azt, és onnan gyorsan kivette. A kakas ugy a mint ő be akarta bizonyítani, kabátjában megakadt, és a revolver, mely meg volt töltve, elsült. A golyó behatolt altestébe és a szerencsétlen ügvvéd kimutatta ugyan bizonyítási elméletének alaposságát, de ezen bizonyítékot életével vásárolta meg. * (A közjegyzői kényszer) kérdése a jelenleg tanácskozó enquet kebelében legközelebb vita tárgya lévén, következő statistikai adatok kiemelését időszerűnek tartjuk: Magyarországban 34117, vagyis a népességnek 0. 221. százaléka vak, — 36746, vagy 0. 238. százalék süketnéma és 34774, vagyis 0. 225 százalék süket; az őrültek számaránya ugyan e kérdésnél tekintetbe nem jő, de mégis érdekes, van ugyanis Magyarországon 24989. vagyis 0. 162, százalék őrült. *(Franczia v ál ót-mo r at o rium.) A franczia nemzetgyűlés f. hó 3-án kezdette meg tárgyalását a közelebb lefolyt szerencsétlen háború alatt lejárt s ismételve meghosszabitott váltók tárgyában azon trvjavaslat alapján, melyet egy különbizottság dolgozott ki s mely a következő határozatokat foglalja magában: 1) A hét bavi meg. hosszabitási idő. melyet az 1871. márcz. li).^ törvény 2. czikke az 1870. aug. 13-ka és m 12-ke közt lejárt váltókra nézve adott, négy hónappal azaz f. évi jul. 15-ke s okt. 22-éig hoszszabittatik meg. — Az 1870. nov. 13-ától f. f. évi jul. 12-éig lejárandó váltók pedig f. fa okt. 13-áig, illetőleg nov. 12-éig hosszabbittatnak meg. E határozatok azonban csak a Szajna-departementben fizetendő váltókra vonat, koznak. 2) A jelen törvény közzétételétől számitandó tíz nap alatt a váltótulajdonos köteles értesíteni adósát s vele a fizetés módózatai iránt megállapodni. Kik ezt nem teszik, kamatokat jul. 15-ke utáni időre nem követelhetnek. 3) A váltótulajdonos további tíz nap alatt konstatálja a kereskedelmi törvényszéknél hogy adósa a fizetést megtagadta. 4) Azon váltótulajdonosok, kik mult évi aug. 13-ka óta nem mutatták elő váltóikat a kellő időben és helyen, mindjárt azon hóban, melybe a jelen tőrvény kihirdetése esik, követelhetik a fizetést. 5) A keresk. törvényszék ezen kívül egyes esetekben adhat még mérsékeltebb elhalasztási terminusokat. * (A debreczeni törvényszéknek) a közgyűléshez az 1870-ik évről beadott évi jelentéséből # következő érdekesebb adatokat közöljük : Az 1870-ik évben elintéztetett összesen 14,029 beadvány; hátralékban maradt 1871-re 54 darab. És pedig elintézetetett. az 1809-ik évből maradt. 84 darabon kívül: polgári ügy 6608, vásári-bírósági 1, sommás, illetőleg egves bírósági 3689, bűnügyi 1639, telekkönyvi 2008. 1870-ben birtokváltozás történt: szerződés által 461, és pedig 802,224 ft értékbeD, végrehajtás által 20, és pedig 58,489 ft értékben, haláleset következtében 184, és pedig 419,950 ft értékben: összesen birtokváltozási eset volt: 665. egy milló 280,663 ft értékben. — Betáblázási esetek száma volt 518 ; kitáblázási 895 eset. amaz 463,356 ft, emez 478,762 ft értékben. Kihágási esetek száma volt 262. Bűnügyekért elitételtett 170. ebből férfi volt 151, nő 19; vagyonnélküli 148, debreczeni volt ezek közül 44. idegen volt 126: sem írni sem olvasni nem tudó volt 134. csak olvasni tudó volt 13, olvasni és irni tudó volt 23. Istenkáromlásért elitéltetett 33, házasságtörésért 1, emberölésért 2, gyermekkitevésért 1. súlyos testi sértésért 26, toívajlásért 85, sikkkasztásért 6, birói zártörést 9, csalásért 7. A törvényszék személyzete, mely a fönebbi 14.029. számra menő ügyek elintézésével foglalkozott, tizenegv egyénből áll. * (A szegedi várbeli delegált törvényszék) előtt az annyiszor emlegetettkecskeméti bünhálozat" folfejtése legközelebb szőnyegre került. Kezdetben csak a csekélyebb jelentőségű flgveket veszik föl s ezeket sommás uton oldják meg; később folytatják és végezik a főbenjáró pereken. E bflnhálózat, mely majd két évtized gaztetteit foglalja magában, egyike azoknak, melyek a legszomorúbb fényt, helyesebben árnyat vetik társadalmi állapotunkra, különösen pedig a sik alföldére. Ennek magyarázatául elég fölemlítenünk, hogy az egész bűnhalmazban, kezdettől végig, majd minden egyes bűnesetnél csendbiztosok is vannak érdekelve. A legelső tárgyalásoknál Varga Károly volt kecskeméti csendbiztos lesz a vádlottak közt. * (A hivatalos lap három mi ni s téri rendeletet közül,) melyek által az Erdélvben még fennálló osztrák sajtó-rendszabályok hatályon kivül tétetnek. Az első rendelet máj. 14- ről kelt, Horváth Boldizsár s Tóth Vilmos aláírásait viseli, s az Erdélyben fennálló 1852. máj. 26-ki sajtó-rendtartást módosítja. E rendelet az időszaki folyóiratok megindítását ugyanazon föltételekhez köti, melyeket az 1348-diki magyar sajtó-törvény előszab s ennek niegfeleloleg "alakítja át az osztrák sajtó-rendszabály egyéb főbb intézkedéseit is. A rendelet az országgyűlés 1867. évi mart. 8. és 11-diki határozatai s az 1868. 43. t. cz. 12. §-a által fentartott felhatalmazás alapján adatik ki. — ^ másik rendelet szinte máj. 14-ről kelt. Horváth Boldizsár aláírását viseli, s az esküdtszéki eljárást sajtó ügyekben Erdélyre is kiterjeszti. & rendelet ugyanazon országgyűlési határozatoK alapján adatikj ki, melyek az első rendelet indokolásában felhozatnak. A marosvásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő ez eljárás f. é. lul 15- dikén lép életbe s minden vizsgálati irat a marosvásárhelyi közvádlóhoz teendő át, A rendelet egyszersmind az osztrák büntetokönyv töbD határozatait a magyar sajtóügyi törvénynek megfelelőleg módosítja, a mennyiben magánemberei