Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 28. szám - Észrevételei a szatmármegyei ügyvédegyletnek a magy. kir. igazságügyministerium által az ügyvédi rendtartás tárgyában készitett javaslatra [1. r.] - A Karagyorgyevics per [5. r.]

— 322 — gyakorlatot kimutat.* Az enquete a közjegyzői képességre nézve abban állapodott meg, hogy külön közjegyzői vizsgálatok annál kevésbé szükségesek, minthogy az ügyvédi és birói vizsgálatok s egyetemi s jogakadémiai elméleti vizsgálatok elég garantiát nyújtanak. A gyakorlatot illetőleg elfogadtatott a 4 évi gyakorlat szüksége oly hozzáadással, hogy abból a közjegyzőségnéi két év töltendő, két év pedig akár a bíróságnál akár ügyvédnél. A gyakorlatra nézve közömbözösnek mondatott, akár ügyvédi vagy birói diploma előtt, akár utána töltetik ki. — Az ügyvédségi , bíráskodási és közjegyzőségi állásokba történendő átlépésekre nézve azon indítvány tétetett, hogy azon ügyvédek a bírák, kik ezen állásaikban 5 évig működtek, közjegyzői gyakorlat nélkül bocsáttathassanak a közjegyzői álláshoz. Ezen indítvány azonban a többség által elvettetett, és mint kisebbségi vélemény jelentetett be. Az incompatibilitásra nézve határozatba ment, hogy közjegyzők fizetéses rendes tanárok vagy tanítók nem lehetnek, azonban a magántanársághoz bocsáttathatnak. Az előadói javaslatban foglalt a/.on megszorítás, hogy közjegyzők politikai folyóiratnak sem tulajdonossal, sem kiadói, sem szerkesztői nem lehetnek, elvettetett. A nyilvános hivatalból a a közjegyzők kizáratnak, ellenben a nem-fizetéses törvényhatósági, községi és egyházi hivatalokra nézve a közjegyzőségi ineoiripatibilitás ki nem mondatott. — Hosszabb vitára adott alkalmat, váljon a királyi törvényszék, vagy pedig a ministerium hatáskörébe tartozik-e: azon 1 kérvények felett határozni, melyek a közjegyzői állomások elfoglalásának határideje tekintetében beérkezhetnek. A szakbizottság a királyi ffttOi vényszékeket nyilatkoztatta ez iránt illetékeseknek. : A királyi közjegyzőség pályázat általi betöltése nem váítoztattatott. Azon megszorítás, mely szerint közjegyző negyedizigleni oblalrokon ügyeiben nem járhat el, csak harmadizigleni rokonaira nézve hagyatott fenn. A közjegyzőség elfoglalására vonatkozó 9. §. így formuláztatott: ,,A közjegyző tartozik kinevezési okieve vétele után 3 hó alatt a szabályszerű biztosítékot kimutatni; ennek igazolása után azon elsőfoku királyi tör- ' vényszéknél, melynek kerületében székhelye van, \ a hivatalos esküt letenni, végre az eskü letétele után iiknláját megnyitni és erről az illető királyi I törvényszéket írásban értesíteni. A törvényszék ', az eskü letételéről jegyzőkönyvet vesz fel, és a I kinevezési oklevelén bizonyítványt ád. Azon időpontot pedig, melyben irodáját a közjegyző megityitotta, a hivatalos lapban s a körülményekhez képest a vidék közlönyeiben is a közjegyző költségén közzétenni tartozik." — A biztosíték ' szükségesnek találtatott, mert emeli a közön- 1 ségnek bizalmát, megvédi azt a hanyagság és rosz akarat ellen és mert az mindenütt el j van fogadva; a biztosítéki összeg azonban a javaslattól eltérőleg tetemesen leszáll'ttatott a j mennyiben Buda-Pesten (3000 ftot, a 30000-et j meghaladó lakóval biró városokban 3000 ftot, ! másutt pedig 1500 ftot tartozik a közjegyző biz- ! tositékul letenni, és pedig készpénzben, magyar [ állam- vagy fölhditel-intézeti papírban; a biz- I tositék egyébiránt jelzálog által is nyújtható. A j biztosítékok vizsgálása a javaslattól eltérőleg a j közjegyzői kamarákra bízatott. A 18. §. azon | rendelkezése, hogy kártérítési és birságkövetele- j séken kivül minden más követelés erejéig a biz- ! tositék csak a jegyzői hivatal megszűnte után lefoglalható, — elvettetett, mert ok nélkül kor- ! látozná a közjegyző hitelezőit. Észrevételei a szatmármegyei ügy védegyletnek a magy. kir. igazságügyministerium által az ügyvédi rendtartás tárgyában készített javaslatra. I. FEJEZET. Szervezet. Az 1. §-ban, valamint a javaslatban több helyen előforduló e szó helyett „lajstrom" — „sorjegyzék" kifejezést ajánlunk. A 2. §-ra. E szakasz 2-ik pontja helyett teendő „ki teljes korát elérte." — Hatodik pontul ajánljuk e §-ban a következőt: b) Ki az államtól, a nyugdíjt ide nem értve, rendelkezési dijt nem huz. Indok. A 2-ik pont az ajánlat szerint nem oly megszorító, — a hatodik pontra nézve pedig, ki az államtól rendelkezési dijt huz. lekötele; zettje annak, illetőleg a kormánynak s mint ilyen, az ügyvédi pályán önállóan nem működhetik. A 4. §-ra. Az első kikezdés igy módosij tandó: ,,Az ügyvédi oklevelet, Magyarország te: rületéu felállítandó 15 ügyvédi testület székheí lyein alakítandó vizsgáló bizottságok mindenike, j az előtte sikerrel letett ügyvédi vizsga alapján ; állítja ki. A 3-ik kikezdésben e helyett „más;k feléj ben a budapesti ügyvédi kamara nevezi ki" — | ez jönne: „másik felébe:) a/, illető ügyvédi testület nevezi ki." Indok. Ily intézkedés által az ügyvédjelöltek a fej lesleges költség és idő vesztéstől megkiméltet! nének, egyszersmind minden ügyvédi testületnek egyenlő jogai és ternei lennének, a nélkül, hogy 1 az eljárás egysége veszélyezve lenne, mert anI nak megóvása a törvény által biztosíttatik. 5. §-ra. A 2-ik pont 4-ik ki kezdése igy módosíttatnék: „Az előirt 3 évi gyakorlatból 2 i évit pótol, ha valaki belföldi egyetemen vagy jogi akadémián mint önálló jogi tanár öt éven át. vagy valamely belföldi bíróságnál mint önölló biró 3 éven át működik, egy évi ügyvédnél töltött gyakorlatot azonban mindenik köteles igazolui. I n (1 o k. A jogtanár a jogtudománynak csak elméj leti részével foglalkozik, a biró pedig, habár gyakorlati terén működik is, az ügyvédétől, sok részben eltérő munkálatokkal foglalkozik, s egyiknek sincs alkalma a gyakorlott ügyvédben szükséges minden kellékeket e gyakorlat nélkül elsajátítani. 9. §-ra. E két kifejezés „s kir. ügyészséggeknek,, — s ügyészségekkel-' — kihagyandó. I u (1 o k. A kir. ügyészségek, sem az ügyvédi testületeknek, sem egyes ügyvédeknek felette nem állanak s igy semmi alapos ok nincs e közlés köteles teljesítésére, aunál inkább, mert a kir. ügyészség e sorjegyzéket, ha arra szüksége van a helyben székelő bíróságtól mindig megszerezheti. 10. §-ra. Eleje igy módosítandó: „A gyakorló ügyvéd nem viselhet egyúttal: a) kir. jegyzőséget, b) nyilvános hivatalt, — sat. Indok. A javasolt kifejezés nyelvtanilag szabatosabb. II. FEJEZET. Az ügyvédnek jogai és kötelességei. 12. §-ra. E szakasz eleje igy módosítandó: Az ügyvédnek joga van bíróság vagy más hatóság előtt a feleket díj mellett képviselni. Polgári peres ügyekben pedig csak ügyvéd képviselheti a teleket, mennyiben a polgári törv. rendtartás mást nem rendel sat. Indok. Az ajánlott szerkezet szabatosabb és helyesebb a javaslatban foglaltnál. 13. §-ra. Vége igy módosítandó: ez után „a dijak visszafizetésén kivül" 5 frtól 50 frtig terjedhető, többszöri ismétlés esetén 100 frtig felemelhető birsággal fenyítendő, s ennek S nap alatti be nem fizetés esetében minden 5 frtért egy napi fogság .vzabható. 1 n d o k. Egy másik törvényjavaslatra, melynek törvény nyé válása még csak kilátásbau vau, hivatkozásnál, — helyesebb itt mondani ki egyenesen a zugirászokra a büntetést. 18. §-ra. A 3-ik kikezdés kihagyandó, e helyett az első kikezdés végére jönne, az utolsó ezen szónak kihagyásával .kiadni" a következő: mennyiben azok a perhez nem esatoltaUak illetményeinek megtérítése vagy biztosítása mellett kiadni. Indok. Mint minden munkás, ugy az ügyvéd is jogosan kívánhatja teljesített munkája díjazását, s nem lenne méltányos őt erre nézve a felek részéről gyakran előfordulható kijátszásoknak kitenni. 21. §-ra. Az 5-ik sorban e szavaktól „továbbá nem szabad* kihagjandó és helyette ajánltatik: továbbá nem szabad az ügyvédnek oly ügyben, melyben az egyik felett képviselte, később a másiknak tanácsot adni vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni, — nem szabad az ügyvédnek ugyanazon feleket habár külön és össze nem függő ügyekben képviselni, azonban harmadik személy ellen ellentelét is képviselheti. I n|d o k. 1) Ha a javasolt és itt kihagyatni kivánt kifejezés megmaradna s törvénynyé lenne, 3ök oly pénztőzsér vagy perlekedni szerető fél, kinek mindig sok fennálló pere van, minden a vidéken lakó ügyvédhez vinne pár peres ügyet s ellene egy másik fél, kivált oly vidéken a hol kevés ügyvéd lakik, nem lenne képes ügyvédet találni. 2) A bizalmat, mely gyakran a félben ellenfelének ügyvéde iránt éppen az ellenében taj nusitott tevékenység, gyorsaság s felismert ké| pesség folytán támad, nem lenne sem jogos sem I czélszerü, a kihagyni javasolt szabály által kori látolni. (Vége köv.) / A Karaí-yor^vcvics per. Y (Folyt.) Radovanovics Pál azon további állittása pedig, hogy Sztankovicstól hallotta volna, hogy a szükséges pénz lekűldése Karagyorgyevich nejénél sürgettetett — s az Vilotijevicshez, — hallomás szerint le is érkezett volna, — megerőtlenittetik egy részről az által, hogy RadÓ1 yanovics Pál, vallomásának ezen részét viszonta, | Sztankovics pedig ezen állítás valódiságát hatáI rozottan tagadta, másrészől pedig az által, hogy ezen vallomás, a kifejtett s az 1-ső rendű vádlottnál részletesen előadott, — ténykörülményekkel ellenkezik. Radovanovics Pál azon állítása végre, hogy forradalmi terveit Sztankovicsal már 1867-ben is közölte, — és hogy azon baráti közt, kik ezen tervet a fejedelem "távollétében, a ministerek meggyilkolkolása által tanácsolták létesiteni. — Sztankovics Fülöp is lett volna, — meegvengittetik az által, a) hogy Radovanovics Pál emiitett barátait Rogicon kivül meg nem nevezte, s igy ezen vallomás valódisága, ezek kihallgatása által meg nem erősíttethetett s ki nem egészíttethetett. b) az által, hogy a hivatkozott Rogic Sztanoje ezen körülményre kihallgatva nem lett — Sztankovics Fülöp pedig azt határozottan tagadta. c) az által, hogy az szembesítés ált?l is megerősítve nem lett. Különben pedig tekintve a fennforgó gyilkosságnak fenntebb kimutatott keletkezését, — ezen állítás, az ítélet tárgyául szolgáló gyilkossági merénylettel okozatos kapcsolatba nem is hozható. 3-szor, Petkovics Blagojénak VI. pont alatt idézett vallomása, a felhozott ténykörfllménvt szinte nem állithatja teljesen helyre, mert: a) ezen vallomás a felhozott ténykörülmény igazolásánál csak egyedül áll, és szembesítés által is megerősítve nem lett, b) mert Petkovics állítása. Sztankovics Fülöp által tagadtatik, c) mert: nevezett állítólagos bűntárs, nem mondja azt. hogy az emiitett levelet ő is olvasta volna, és hogy személyes meggyőződést szerzett, vagy szerezhetett volna arról, hogy az, csakugyan Radovanovics Pál által küldetett — és az állított ténykörülményekről szólt, d) mert ezen ténykörülmény csak az állítólagos forradalmi törekvésekre, nem pedig az ítélet tárgyát képező gyilkossági tényre vonatkozik. 6-szor, Perisics-Vucsicsevics Istvánnak VII. pont alatt idézett, és szembesités által is niegerősitetett vallomása pedig meggyengittetik az által, hogy: a) nevezett tauu a 205. nsz. alatti szenibesitési jegyzőkönyvben maga is beismeri mindazt, hogy 3-adrendü vádlottal — édes attyának Vucsicsnak elfogatása miatt ellenségeskedésben élt, mind pedig azt, hogy ckirat hamisításért már 2- évre elitélve volt. b) az által, hogy a felhozott ténykörülményt, 3- adreudü vádlott, a szembesítéskor is határozottan tagadta, c) az által, hogy nevezett tanúnak a fennforgó gyilkosságnál semmi szerepe sem volt, 9 ez okból hihetetlennek látszik azon állítása, hogy Radovanovics Pál, a fejedelem szándékolt meggyilkolását, mint valami csekély jelentőségű piaczi hirt, ily módon hiresztelgette volna, s neki c hirt éppen a vele ellenséges viszonyban álló 3-adreudü vádlott által izente volna meg.