Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 25. szám - Házasságkötés helyettes által

Melléklet a „Themis" juu. 20. 25. számához. — 289 — vonatkozó jelentése, melyben panasz tétetik az iránt, hogy az állatkertből a társulatnak a várossal kötött szerződés ellenére fák vitetnek el. Mire a bizonyítási eljárás véget érvén elnök vádló ügyvédének adja a szót. Dr. Füzesséry Géza vádló ügyvéde, hangsúlyozza, hogy az inkriminált czikkben foglaltak jóval meghaladják azon határt, melynél fogva íz inkriminált czikket vádlott könnyelműségének lehetne tulajdonítani. Minden ember becsületét sértve fogja érezni az inkriminált közlemény ál tal. A czikkből kitetszik, hogy vádlottat gonosz szándék vezette, mert a kapitány jelentésében nem foglaltatik az, mit vádlott az inkriminált közieményben állit. Minthogy a tanúvallomások és a tényálladék szerint e nevezett közlemény ben csakugyan foglaltatik rágalmazás és azt sem a tudatlanság, sem a könnyelműség nem ment heti: kéri vádlott elitéltetését. C z a p p e 1 Károly vádlott az inkriminált czikkben,foglaltakat a főkapitányi jelentésből merítette. 0 egy szóval sem irt többet, mint a mi ama jelentésben foglaltatik és a mit a nyilvános tanácsülésben ez ügyre nézve hallott. Legkevésbé sem volt sértési szándéka, mert nem is ismeri Hegyessyt. Ha ez ügy a városnál be fog fejeztetni, kötelességének fogja tartani, a végzést szintén közzé tenni. Hivatkozik arra, hogy a „Pester Lloyd" nem szokott rágalmazni s hogy ő a nevezett lapban 15 év óta még egyszer sem tett közzé rágalmazást. Ezek alapján kéri fölmentetését. D r. F üz e s s é r y Géza. vádló ügyvéd, viszonválaszában kiemeli, hogy incriminált czikk a főkapitányi jelentés világos elferdítése, mert a jelentésben nem foglaltatik az, hogy Hegyessinek Pest közelében birtoka van, hogy csemeték több izben tűntek el az állatkertből, s hogy azokat Hegyessy saját birtokára vitette. Vádlottat, ki oly könnyelmű, hogy 49 krajczárért — azinkiminált czikk 7 sorból állván, s minden sorért 7 krajczárt dij fejében kapván — egy ember becsületét megtámadja. Vádlott rövid viszonválasza után a vitázat berekesztetik. Erre elnök előadja a resumét, és előterjeszti az esküdteknek a kérdéseket. A kérdések az azokra adott feleletekkel együtt a következők. 1.) Foglaltatik-e az inkriminált czikkben a pesti állatkert igazgatója ellen rágalom; igen vagy nem? (Felelet: 10. igen 2 nem.) 2) Az inkriminált czikkben a pesti állatkert igazgatójára nézve mondottak Hegyessy Kálmán magánvádló személyére vouatkoznak-e vagy nem ? (Felelet: Egyhangúlag : igen.) 3) Czappel Károly az inkriminált czikknek szerzője-e vagy nem? (Felelet: Egyhangúlag: igen.) 4. Ezek után Czappel Károly vétkes-e vagy nem. ? (Felelet: 4 igen 8 nem.) Vádlott ennek folytán bíróilag is fölmentetik, és vádló pedig 35 ft 88 krnyi perköltségben elmarasztaltatik. Vádlott semmiségi panaszát visszavonván, vádló ügyvéde pedig semmiségi panaszt bejelentvén a tárgyalás déli 1/a 1 órakor véget ért. Törvényszéki tárgyalások. Házasságkötés helyettes által. 1869. június havában a berlini törvényszék házassági osztályában egy nő és egy ur jelent meg, kik azon elhatározásukat jelentették ki, hogy polgári uton kivánnak egybekelni. A nő Schatzel Olidának, kísérője pedig Ganzke fuvarosnak nevezte magát. Miután ezen ajánlat folytán a szabályszerű hirdetés megtörtént 1869-ik jun. 23-kára a két nevezett egyén beidéztetett. A kirendelt törvényszéki tanácsos ezen alkalommal kinyilatkoztatta a férfinak, hogy arájára nézve időközben oly rendőri jelentés érkezett, melyből kétségtelen, miszerint már több izben öszszeütközésbe jött a büntető törvénynyel, és hogy ugy látszik, miszerint azon nő nem lévén berlini illetőségű, ezen házasság által csak az ottani illetőséget meg akarja szerezni. A férfi erre azt felelte, hogy a házasságnak nem az a czélja, hogy ismeretes előtte arájának múltja, és daczára ennek megmaradt azon elhatározásánál, hogy őt nőül veszi. — Ugyanazon év jul. l-én megtörtént az egybekelés. Rövid idő múlva azonban névtelen feljelentés érkezett a törvény székhez, mely szerint azon ur, ki a biró előtt megjelent és ott Schatzel kisasszonyt nőül vette, nem is Ganzke /uvaros, a kinek magát kiadta, hanem Brünne Ágost nevű szivarkereskedő volt. A vizsgálat, mely erre megindittatott, megerősítette, ezen állítást és ennek következtében Ganzke szül. Schatzel Olida, ugy szintén Brünne szivarkereskedő ellen a büntetőtörvénykönyv 271. §-a alapján a törvényszék előtt azon vád emeltetett, bogy hamisan nyilvános bizonyságtételt eszközöltek ki (eine öffentliche Beurkundigung fálschlich bewirkt zu habén.) Ganzke asszony az elnök kérdésére bűntelennek mondja magát, és megmaradt azon állítása mellett, hogy valóban Ganzke fuvaros volt az, kivel a biró előtt egybeke't. Elnök: Hiszen Ganzke tagjai már akkor is teljesen merevek voltak. Alig volt képes megmozdulni, hogyan tudott tehát a második emeleten levő törvényszéki terembe íelmenni? Vádlottnő: Egyik kezével a karfába fogódzott, a másik karját pedig én fogtam, és igy mentünk fel. Elnök : Önök kocsin jöttek volt ? Vádlottnő: Saját kocsink van. Elnök: De az ön férje az ő állapotában nem volt képes a lovakat hajtani, hát ki hajtotta azokat? Vádlottnő: Kocsisunk. Elnök: Elsner tanácsos, ki a házasságot megkötötte, határozottan azt mondja, hogy Brünne volt az, ki önnel házasságkötés végett megjelent. Vádlottnő: Azon esetben a büntetést el kell türnőm, ámbár ártatlanul. Brünne szintén bűntelennek vallja magát, ő nem volt az, ki Ganzke név alatt jelent meg. Mint tanú megjelent erre Elsner törvényszéki tanácsos. Vádlottat határozottan felismeri, és kinyilatkoztatja, hogy azért emlékszik vonásaira oly biztonsággal, mivel hosszabb ideig beszélt vele a nőről. Az államügyész 3 havi fogságot indítványozott, mivel a szándékos bizonyság hamisítás világosan be van bizonyítva. A védő az ellen felhozta, hogy egyeüdl a tanácsos felismerése által még nincs minden kétely megszüntetve, mivel tévedni emberi dolog. Tehát felmentést indítványoz a dolog fel nem derithetése miatt. Ganzke asszony azonban semmi esetre sem részes a csalásban, mivel Brünne az, ki állítólagosán Ganzkénak adta ki magát. Utalt védő ezen kivül arra, hogy a jelen esetben, ha az bebizonyitottnak vétetik is, senki legkisebb kárt sem szenvedett, és maga Ganzke beleegyezését adta a tetthez, mivel állapota nem engedte meg, hogy a törvényszékhez menjen. A törvényszék mindkét vádlottat 6—6 heti fogságra ítélte. Mint súlyosító körülmény hozatott fel a jogkövetkezmények nagy hordereje, melylyel a tett nem csak a házastársakra, hanem a gyermekekre nézve is, kik a házasságból származhatnak, birhat. A házasság minden esetre érvénytelen a törvény előtt, és Ganzke házastársaknak nem marad egyéb hátra, mint még egyszer és pedig most már nem helyettes által házasságot kötni. Vegyes közlemények. Lapszemle. A „ Jogtudományi Közlöny "-ben Dr. Suhajda János befejezi a vegyes házassági válóperekről irt czikksorozatát és meggyőzőleg czáfolja azok érvelését, kik a legközelebbi lapszemlénkben érintett legfőbb itéló'széki döntvénytől eltérőleg magyarázzák a törvényt; nevezetesen azon érv ellen, hogy az 1868. L III. t. cz. 8. §. szerint az áttértnek áttérése utáni minden cselekvényei azon egyház tanai szerint itélcndők meg, melybe áttért, felhozza, hogy e §. nem az eljárás formájára, hanem legtölebb az ügy érdemére tartozik, és hogy már a hivatolt §-nak azon kitétele: „az áttérés utáni cselekvényei" kizár minden kétséget az iránt, hogy az áttérés előtt kötött házasság fölbontása iránti eljárásra e §. semmikép sem vonatkozhatik; azon érv ellen pedig, hogy ha már a szentszék az ágy és asztaltóli elválást előbb kimondotta, annál feleslegesebb annak Ítéletét újra kikérni, mert ujabban sem mondhatna mást, — azt hozza fel czikkiró ur „hogy itt egy uj keresetről, a házassági kötelék felbontásáról van szó, a mint a kereset maga is bevallja, midőn azt kéri: mivel a házassági kötelék még felbontva nincsen; ezen ) uj kereset az előbbi nem is a kötelék felbon+á. sára irányozhatott, és csakis ágy és asztaltóli I elválasztással befejezett, váló pernek irataiból _ mint külön t« rmészetü és különálló kereset — I el nem ítélhető, sem azon iratokat az illető szentszék világos és arra kötelező törvény nélkül ki nem adja: a fenforgó esetben pedig an. nál kevésbe, mivel a kath. fél felett ítélni az uj • törvény értelmében öt illeti meg, és e jogához ragaszkodni jogában, sőt kötelességében áll. És épen azon állításban, hogy a kath. szentszék mely már a felek között az asztal és ágytól! j életfogytiglani elválasztást jogérvényesen kimoni dotta, a kath. vallású félre nézve annak vallási hitelvei és szabályai értelmében többet mint 1 már kimondott, nem mondhat: rejlik az érvel lésnek czáfolata is, mivel abban mellékesen be : van ismerve már a szentszéknek azon törvényadta joga, hogy annak is van hozzászólása, és j mit fog kimondani, mit nem? abból egyelőre törvényellenes következtetést, illetőleg a katholikus fél bíróságának mellőzhetését kivonni nem lehet." Ugyancsak a „Jogtudományi-Közlönyében Margitay Dezső ur „a fizetés szerepe a bíróság rendezésénél" czimü czikkében az országgyűlés által megállapított birói fizetésekkel foglalkozván, azoknak érvelése ellen, kik azt vitatták, hogy ha csak oly magasságban állapitnak is meg a birói fizetések, mint milyenben élvezték azokat az azelőtti bírák, kik a bírói tisztség nimbusában is elég vonzerőt találtak arra hogy birói tisztet vállaljanak, és kik a mellett, hogy bírák voltak, mindig fogalkozhattak olyas valamivel is, mi külön jövedelem forrást nyitott számukra, — találni fog az ország elég alkalmas bírót, ellenveti .,a mily lehetlen volna a mai igényeket a régebbi hazai törvénykezési eljárás visszaállításával kielégíteni, ép oly lelehetlen a mai birói állomásokat csak némi részben, a birói tiszteség nimbussával kielégíteni. A törvénykiszolgáltatás terén ma már nem tisztviselőkre, hanem olyatén napszámosokra van szükségünk, kiknek nemcsak kellő szakképzettséggel kell birniok, hanem kik minden t perczöket a közügynek szentelni kívánják. És ilyen napszámosokat csupán megfelelő fizetés mellett fogunk nyerhetni" Azonkívül súlyt helyez czikkiró ur arra is, hogy az eddigi és ezentuli csekély fizetés mellett a felelősségi törvényt teljes szigorában alkalmazni lehetetlen lenne, vagy ha alkalmaztatnék, nem azon eredményt szülné, mely attól méltán feltételeztetett akkor, midőn e törvény alkottatott. Czikkiró ur a birói fizetések osztályozását is teljes helytelennek tartja és igy fejezi be czikkét:" Nem hiszem, hogy volna szakértő, ki a törvényhozásnak a birói fizetéseket illető intézkedésében a hiányokat fel ne ismerné s nem kétlem, hogy a hiányok meg fogják szülni szomorú következéseiket; — de habár a törvényhozás a dolgon ezidők szerint nem segíthet is többé, meg vagyok győződve, hogy nem sokára eljövend az idő, midőn a magyar törvényhozás meg fog győződni annak igazságáról, miszerint jó törvényvégrehajtás csak ott létezhetik, hol a biró nem mostoha gyermeke az államnak." (E tárgyban mi is elmondtuk már ismételtett czikkiró úréival megegyező nézeteinket és jó eleve figyelmeztettük a törvényhozást az igazságszolgáltatás reformálásánál feltűnően alkalmazott takarékosság káros következményeire — eredménytelenül, és igy nem marad egyéb hátra mint óhajtani, hogy mielőbb és minél kevesebb szomorú tapasztalás alapján kényszerítve lássa magát a törvényhozás az elvitázhatlan hibát helyrehozni. Szerk.) A „Törvényszéki Csarnokiban Dr. Mandel Pál ur Gacsályi urnák a zsidó esküre vonatkozó czikkére jogi szempontból - igen helyesen megjegyzi, hogy elnézve attól, miszerint ha Gacsályi ur javaslata értelmében a keresztény fél zsidó ellenfelét a szertartásos esküre kényszeritheti, a zsidó tél pedig keresztény ellenfelét a pap előtt leteendő esküre nem kényszeritheti, a jogegyenlőség elve tetemesen meg volna sértve,'— még ha való volna is, hogy az eskütevőben azon tévhit uralkodnék, hogy az eskü csak ugy kötelezi őt ha azt vallásos szertartás szeirint teszi le, Gacsályi ur jajaslata lan, mert az eskü hatályának meptele^ne « esküvő tévhite mérvadó nem lehet, miután M esH hatályát a biró és a törvény határozza meg, és a hamis esküvőt érő büntetés is nem val-