Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 24. szám
Megjelenik minden kedden : a ^magyar joarász gyűlés* tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztöliez a megrendelések a kiadó-hivatali)uz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . •• irt, félévre .... 4 , egész évre . . . 8 Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TAKTALOM : Az uj igazságügyminister. Tóth Pápay Soma úrtól. — Tanulmányok a nemzetközi jog terén. Spitzer Adolf úrtól. — Horváth Boldizsár levele. — Nyilt levél. Gyárfás István úrtól. — Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához. Mihajlovics Miklós úrtól (Folyt.) „Tárcza." Bittó István. — A fényképészet alkalmazása az igazságszolgáltatás czéljaira. — A Karegyvorgyevics per. — A miskolczi flgyvédegylet észrevételei. (Vége.) — „Törvényszéki tárgyalás." - „Vegyes közlemények." Lapszemle. — A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemény. — Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések stb. — Különfélék. — Értesítő. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Évnegyedes és féléves előfizetőinket felkérjük, hogy a pontos szétküldés érdekében megrendeléseiket mielőbb szíveskedjenek eszközöltetni. " ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „THEMIS" czimü egyetemes jogi közlöny és a magyar ^ogászgyülés hivatalos közlönyére. Lapunk már eddig is oly buzdító pártolásban részesült, hogy a most egy évvel megindított „ THEMIS "-t méltán szaklapjaink egyik legkeresetebbjének mondhatjuk; ezen örvendetes eredmény csak fokozni fogja igyekezetünket és kedves kötelességünkké teszi: továbbra is kiváló gondot fordítani ugy főlapunk érdekes és korszerű tartalmára, mint a mellékrovatok változatosságára, különösen kritizáló, ugy szak- mint napilapjainkra kiterjedő „LAPSZEMLÉNKRE," a curiai döntvényekben kimondott ELVEKRE, élénk „TÁRCZA-CZIKKEKRE," az „ESKÜDTSZÉKI CSARNOK" és „TÖRVÉNYSZÉKI TÁRGYALÁSOK" czimü rovatainkra, szemmel tartván ugy hazánknak mint a külföldnek az igazságszolgáltatás és jogi reform terén jeleukező összes feltűnőbb mozzanatait. A „THEMIS" ezentúl is tartalmazandja a „BUDAPESTI KÖZLÖNY1' összes hivatalos hirdetményeinek kimerítő és gyakorlatilag összeállított teljes kivonatát. „ÉRTESÍTŐ" czimü rendes rovatunkban mindazon tisztelt előfizetőinknek, kik hozzánk a pesti első folyamodása bíróságok, vagy a feltörvényszékek, niinisterijimok, közigazgatási hatóságok, vagy egyes társulatoknál folyamatban lévő ügyeik száma, előadója, vag --sigyeik elintézése iránti tudakozódással fordulnak, csekély utánjárási díj fejében, a megkeresést követő legközelebbi lapszámban, esetleg külön levélben továbbra is kielégítő felvilágosítással szolgálaudunk. Végre — mint eddig ugy ezentúl is — külön külön beköthető mellékletekben közlendjük a törvénykezésre vonatkozó összes törvényjavaslatokat és indokaikat, a „budapesti ügyvédi egylet"-nek önálló munkálatait, ugy szinte a „magyar jogászgylilés" elé terjesztendő indítványokat és véleményeket, mire most midőn a második „jogászgyülés" megnyitásának küszöbén állunk, különösen figyelmeztetjük tisztelt előfizetőnket. Előfizetési feltételek: helyben házhoz hordással, vagy vidéken bérmentes szétküldéssel negyedévre % frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján a kiadó-hivatalhoz (Rudnyánszky A. könyvnyomdája, Pest, váczi-utcza 14. sz.) kéretnek beküldetni. A SZERKESZTŐSÉG. Az uj igazságügyminister. Az igazságügyi tárczához Bittó István országos képviselő ur uyeretett meg. Midőn ezen kinevezésnek még csak hire járt, elterjedt azon hír is, hogy Bittó István ur, csak az általános szervezés keresztülviteléig vállalta el a tárczát. Feltéve, hogy ezen fentartás csakugyan való és hogy Bittó István ur csakugyan ily feltétellel vállalta el az igazságügyi tárczát, — ez oly körülmény, mely a szakértő közönséget, igazságügyi elmaradottságunkkal szemben a jogélet fejlesztése s általában a jogügyi haladás és reformok iránti várakozásában megnyugtatni épen nem képes. Bittó István urat széles körökben mint egy emelkedett szellemű s magyar zamatú hazafit s pártkülönbség nélkül tisztelt notabilitást ismerik. Canditatioja a mint köztudomásúvá lőn, napról napra rokonszenvesebbé vált 8 mindinkább kedvező benyomásokat idézett elő a politikai körökben. Nem politikai, azaz szakértő körökben azonban egy kérdés merült fel; és e kérdés, mely folytonosan foglalkodtatja az elméket és kedélyeket, nem más mint az: szakértő-e és a hivatás embere-e Bittó ur? Talán előre érezte Bittó ur eme kéri dés jogosultságát s felmerülésének szükségességét, s fenébb érintett nyilatkoza| tával talán maga kivánt a közönségnek ! e részben választ adni. És ekkor az őszinteség s az öntudai tos fellépés Bittó István úrtól el sem is ! vitázható. Mert éreznie és tudnia kellé azt, j hogy Horváth Boldizsár után, ki az erély j és tettképes akarat hiánya daczára a I hivatás és szaktudomány embere volt, egy 1 vele ellentétes tulajdonokkal felruházott í egyéniség épen ugy nem fogná a szakj értő közönséget kielégíteni, a mint Hor; váth Boldizsár az ő fényes tehetsége és | kitűnő tulajdonai mellett még mindig ha! gyott fenn kívánni valókat. Horváth Boldizsár ministersége azon! ban, bár mint vélekedjenek is róla a többé| kevésbé elfogult politikai pártok, egy eszmét képviselt és ültetett be a magyar közéletbe. Ez eszme : a szakértelem és munka jogosultsága, ellentétben a multaknak még a jelen korba is benyúló aristokra tikus tendentiájával. Ha Horváth Boldizsár a politikai niveaux ama pontján, melyet mint miníster elfoglalt, tovább is fentartja magát, — a magyar igazságszolgáltatásnak épen ugy mint a magyar társadalomnak is nagy szolgálatot tehetett volna; az egyiknek a szaktudomány jogosultságának és elismerésének folytonos sanctiónálása, s ezzel közvetlenül a szakügy tökélyesbitése, — másiknak részint roskadozó, részint csirájában levő uj társadalmi élet és tényezők mérlegének helyes és jogosult egyensziuüsitése által. És bár Horváth Boldizsár eltávozott, de hagyott maga után nyomokat; elszórta amaz eszméket, melyeknek ápolása annál gondosabb munkáját veszi iffénybe utódiának, minél inkább óhajtandó az hogy ama magvakból társadalmunk talajában ártalmas burjánok ne vergodjenck fel • • • És mi hisszük is. h«gy Bittó István