Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 22. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában (folyt.)

256 — Törvényszéki tárgyalások. Szegedi bünperek. t Legközelebb állott a Szegedre delegált törvényszék előtt a Schönfeld-féle rablógyilkossági ügyben a fó'tettes Kloppán József, ki mint lapunkban annak idejében közöltük, a lipótvári fegyintézetben volt feltöréssel párosult lopásért öt évi börtönre ítélve. Kloppán jelenleg eltérőleg az 1859-ik évben ellene folytatott vizsgálat alkalmával tanúsított makacs tagadásától, nemcsak hogy a Schönfeld-féle biinténybeni tőrészességét első kikérdeztetése alkalmával beösmerte, sőt még e.ldig ki nem derült bűntényeit is fölfedezte. Terjedelmes és kimerítő önvallomását nem adjuk egész terjedelmében, hanem csak röviden s főbb pontjaiban érintjük. Elkövetett bűntetteinek czélp ontja — a Schönfeld-féle rablógyilkosságon kivfil — a szerzetes zárdák voltak. Nagyon érdekesen adja elő azon indokát, mely őt a zárda-lopásokra ingerelte, s ennek alapját a boszu kifolyásának, később pedig élei- 1 mi-keresetnek állítja lenni. Ugyanis o a zárdában ismerkedett meg Mé- j száros Katalinnal, mikor ő még csak alig 20 ! éves fiatal ember volt — s állítása szerint, ő I volt a nő részéről az elcsábított. Mivel pedig Mészáros Katalin előtte mar | egy tisztelendő páterrel volt összeköttetésben, i ezen páter féltékeny szemekkel kísérte Kati min- 1 den lépését, s alaposan gyanakodva Kloppánra. észrevette egy este. hogy a fiatal fráter ajtója | belülről be van zárva, mit midőn kinyitni akart, i az nem engedett, miért a páter dühbe jött és j fejszéért kiabált — azzal az ajtót -zándékozván I bevágni, mire Kloppán nem akarván a végsőt is | bevárni — jószántából kinyitotta az ajtót, s a I dühöngő pátert beeresztette czéllájába. ki ott ! egy szögletben fölfedezte a hűtlen Katalint. „Mit tettek velem! kiáltja Kloppán elkeseredve, daczára annak, hogy én becsületesen föl- ; ruházva jöttem a kolostorba, mégis egész fehér- 1 ruháig vetkőztetve, mezítláb, hajadontővel kergettek ki engem a zárdából éjjel, január 4-én." „De ezzel nem szűntek meg engem tovább is üldözni, mivel én Szabadkán maradtam szol- j gálatban, nem nyugodtak addig, mig be nem I soroztattak katonának" stb. Elkeseredésének kifejezést is adott Kloppán 1864-ben, mert Szabadkán a kolostorba bemen- j vén, egy kályhalyukba jóelőre elbujt, s a kály- , hán e»y kis kézi fúróval lyukat fúrva, belesel- I kedett a szobába, mig az ebédre hivó csengetyü • meg nem szólalt, ekkor a szoba lakója — egy pá- j ter becsukva szobáját, a refektoriumba távozott, j Ez volt a szokott alkalmas idő a terv kivifelére. Kloppán tehát két k.nyha-fiőkot betaszít- | va, a szobába lépett, és egynehány =záz frtot [ és egy erszényben 62 darab aranyat talált, melyet magához véve. a zárdából kiosont s egyenesen Pestre utazott, hol a pénzt elköltve, néhány hét múlva visszajött Sz-ra, hol azonban a polgármester eleibe vitetett s kikutattatván, a zöld selyem-erszény, mely két aranygyűrűvel volt kétfelé osztva, nála megtaláltatott; az aranyak helyett azonban csak 11 krajczár kongott benne. Ekkor tett neki a páter szemrehányásokat, „miért tette ezt," úgymond József, s József is szavakba öntötte elkeseredését. „Miért tettem ? — emlékeznek arra, hogy midőn én fráter voltam tisztelendőségteknél, én jártam mindenfelé télben, sárban, vízben: azért, hogy önök számára összekéregessek mindent a mire volt vagy nem volt szükségök, mely általam összehordott tárgyakkal önök vigan lakmároztak, s mi volt jutalmam? az, hogy midőn oly hibába estem, melyet mások példája után követtem csak el. nem szálltak magokba s nem indultak meg fiatalságomon, hanem téli időben mezítláb kergettek el a zárdából" stb. Kloppán vallomása mit az első napon tett, 14 teljes ivre terjed, de ezen 'kivül a magába szállt bünős másnap önként újra jelentkezett és 42 lopási bűntényt vallott be idő és rendszerint a mint azt elkövette, és pedig kettőt kivéve mindannyit papok ellen irányozva. Mindezen lopásokat déli órákban akkor követte el Kloppán, midőn ebédidő volt, mert úgymond, én igen jól tudtam, hogy a barátok minden szertartások között legjobban szeretik azt, a mit a refektóriumban mivelnek, s ha egyszer leültek enni, onnan nem igen szeretnek megmozdulni." Ő tehát bemenvén a zárdába, vagy hamis kulcsosai nyitott ki valamely ajtót, vagy pedig a kályhába búva, a beütött" fiókokon keresztül ment "a szobába s ötven lopása között csakis nvolczon vesztett rajta, a miért összesen 6 és feí évi börtönt és 380 botot kapott büntetésül. Egész vallomása, melyből az is kiderül, hogy ő kiszolgált katona, a keserűség mellett, melyet el nem fojthatott, töredelmességet ós bűnbánatot tanusit: vallomása által Mészáros Katalin, Veszelovszky és Judik Mari közvetlen tettesek jobban terheltetnek, Bagi Viktor és Vörös Imre mint bflnrésze ek tűnnek fel. Kloppánt a del. törvényszék, kötél általi halálra itelte. Vádlott az ítélet hallásakor nyugodtan viselte magát, s midőn megkérdezteték, váljon kivánja-e az Ítéletet fölebbezui, mely különben is hivatalból fö'ebeztetik, azt felelte rá, hogy miután ez oly nagy dolog, mikép erre rögtön nem felelhet, 24 órai gondolkodási időt kért arra, váljon lölebbezze-e vagy nem a halálos Ítéletet. Ügyvédje azonban bejelentette a fölebezést, mibe azután ő is belenyugodott. 11. A delegált törvényszék előtt a közelebbi na; okban egy anyagyilkos tíu Stojko'- Tósa és annak bűntársa, illetve a fó'tettes Rankov Árkádia állott. A tényállás következő: Stojkov Tósa megunván az anyai hatalmat, hanov Alexa tanú vallomása szerint már erről 1868 év őszén gondolkozván, elhatározta anyja meggyilkoltatását s 1869. július 11-én e végből fölkereste a mezőn Nikolics Milost, s annak 50 ft jutalmat ígért az esetre, ha anyját Stojkov Máriát megggyilkolandja. Ez ajánlatot Nikolics Milos elfogadván, fölhívta Stojkov Tósát, hogy segélyre lévén ezen gyilkosságnál szüksége, utasítsa e végből hozzá Rankov Arcadiat. mit vádlott meg is tett: s bérelt embereit e borzasztó tett végrehajtásara magához várta. Miután anyjával és szolgájukkal megvacsorált volna s ez utóbbit, ki északára nejéhez elkéredzett, a kapun kieresztette volna — a kapuban várt gyilkos társaiia, kik 9 óra után meg is jelenvén — őket anyja Stojkov Mária alvó helyéhez elvezette, hol jelenlétében Nikolics Milos íejszevágásokkal, Rankov Arcadia pedig dorong-ütésekkel — anyját meggyilkolták; — ennek megtörténte után pedig kibocsátva czinkoa társait a kapun, lefeküdt és reggelig nyugodtan aludt, reggel pedig hazatérő szolgájával előbb gabonahordás végett a mezőre térve, csakis az első forduló után fedezte föl azt, hogy anyja meg van gyilkolva. A vizsgálatok megindíttattak, s maga a gyilkos is alapos gyauu tárgya volt; mind ennek daczára mivel bizouyitékok nem voltak ellene, valószínűleg soha ki nem derült volna e bűntény, annál kevésbé, mivel a két tettes, szülő falujából a gyilkos rokonainak ijesztgetése folytál el is bujdosott, de nyomozásuk és elfogatásuk elrendeltetvén, Rankov Arcadia csakugyan fel is találtatott, mig Nikolics Milos most is bujdosóban van. Most azonban, habár öt hónapi vizsgálat kellett hozzá, kidétittetett a bűntény, melynek főtettese egy törpe alakú torzított női arczu fiatal 21 éves fiu, fölötte gonosz arczkifejezéssel; mig bűntársa 36 éves, magos, vörös, szeplős, vékony arczu legény, ki 11 évig szolgált a geuie-corpsnál mint katona, büntetlen előéletű mindkettő. A törvényszék az anyagyilkos fiút kötél általi halálra, bűntársát 15 évi börtönre Ítélte, mindkét részről fölebbezés jelentetett be. * (Mulier taceat in ecclesia.) Ezen régi közmondás, mely a nőnek az egyházi dolgokba való beavatkozást megtiltja, a berlini törvényszék által kiterjesztetett arra is, hogy a nőnek bizonyos esetekben a törvényszék előtt is hallgatnia kell. A kérdés a következő érdekes jogeset körül forgott. Krammer Helén ismételt súlyos lopás miatt volt vádolva, mivel Bade házastársaknál, kiknél szolgálatban állott, álkulcs segélyével egy bársonyköpenyt és több más tárgyat lopott el. Az északnémet szövetség büntető törvénykönyve szerint ily esetben csak akkor indittathatik büntető eljárás, ha a károsított |kivánja. Ez megtörtént, és az államügyész magas büntetést kért kiszabatni. Az alatt mig a bíróság tanácskozott, vádlottnő és szintén jelenlevő anyja a leghathatósabban kérték Bade urat, hogy bocsásson meg a leánynak. Bade meghagyta maLapuiik mai számához lélivnyi melléklet van csatolva. gát indítani ezen kérések által, és midőn a törvényszék ki akarta hirdetni az Ítéletet, kiüyilatkoztatá, hogy a fenyítésre irányzott kérelmét viszszavonja, és lemond arról, hogy vádlottnő megbüntettessék. Az államügyész elismerte, hogy a kérelem még kellő időben terjesztetett elő, és ő hasonlag elállott büntetési kérelmétől. Ezzel azonban Bade asszony nem értett egyet. Őt nem lágyították meg vádlottnő és ennek anyja kérései ; ellenkezőleg azon nézetben volt, hogy itt nincs helyén a szánakozás, és vádlottnő megfenyitését kérte a tőle ellopott bársony-köpeny miatt. A bíróság azonban azt határozta, hogy eláll vádlottnő megbüntetésétől, ég ezt azzal indokolta, hogy a férj lévén a család feje, ily esetekben őt illeti az eldöntés. A bűnügyi eljárást tehát, most, midőn a férj a fenyitési kérelmet visszavonta, a nő kérelmére folytatni megengedhetőnek nem találta. * (Hamis bukás, váltóhamisítás, csalás és sikkasztás.) Hétfőn állott a pesti fenyitőtőrvényszék előtt Baumann Zsigmond, volt pesti kereskedő, terézvárosi ellenzéki kortes, kinek eltűnése a maga idején oly nagy föltűnést okozott. A vádlott tavaly biztos bukása után szökött meg, hanem Bréma s Áchim közt utóiéretett s visszahozatott. A vizsgálati fogság már egy éve tart. Hamis bukással, váltóhamisítással, csalással és sikkasztással van vádolva. Védője dr. Mandl. A tárgyalás azzal kezdődött, hogy Burian János, a pesti magyar kereskedelmi bank képviselője előadta, hogy "az intézet Baumann Zsigmondnak váltóra 80Ö0 frtot köl"Sönzött, melyen Baumann Joachim (a vádlott nagyatyja) volt aláírva. A határidő letelte után senki sem fizetvén az összeget, a váltó bepereltetett. mely alkalommal B. J. azt állitá, hogy az aláírás hamis, mire meg is esküdött. A szakértők azonban azt állitják, hogy az aláírás való, mig Baumann Zsigmond szintén hamisnak állítja. A törvényszék a szakértőknek adván hitelt, elhatározta, hogy a 90 éves B. J. ellen is bünfenvitő vizsgálatot rendel hamis eskü miatt. B. Zs. védője e határozat által meglepetve kijelenté, hogy a vizsgálat e kérdésre nem terjedt ki: a törvényszék szerint azonban csak vád nem emeltetett. B. J. most tanúból vádlottá válván, miután védője nem volt, a tárgyalás elhalasztatott. Az aláírást is még több szakértő togja megvizsgálni. A váltóhamisítások által a terézvárosi, ferencz-józsefvárosi. a pesti biztosító, a magyar ipar- és nemzeti bank. továbbá Abeles Jónás, Laczkó Adolf, összesen 43.500 frtig károsultak meg. * (Hét éves tol vaj 1 ás.) >864-ben történt, hogy Tökön (Pestmegye) bizonyos Fischer Izrael azt hallotta kocsisától, hogy istállóját feltörték és minden lószerszámát ellopták. A kár 492 frtra becsültetett. A tetteseket kutatták, de miután a gyanú a helység legtekintélyesebb embereit terhelte, a tettet nem lehetett földeríteni. Mult évben Bodis Ferencz. pestmegvei csendbiztos e helyen járván, ez ese eszébe jutott s kutatván megtudta, hogy a tolvajlást egész társaság követte el, melynek főbb tagjai: Kelemen János és Kálmán József. A biztos rögtön megtette a szükséges lépéseket s a hét személyből álló bandát letartóztatta. A vádlottak a pestmegyei bünfenvitő törvényszék által bűnösöknek találtattak. Kelemen János 3 évi. Kálmán József egy évi súlyos böntönre és bűntársaikkal együtt a kártérítésre Ítéltettek. Az elitéltek fölebbezték ügyöket. * (T ö r v é n ys z é k a törvényszék előtt.) A mindszenti erdőben (Erdély) már néhány év óta működnek favágók, kik, miután a rendes törvényszékek helyeitől távol esnek, azt határozták egymás közt, hogy a rend föntartása czéljából előforduló kihágásoknál választanak törvényszéket, mely a bűnös fölött Ítélni fog. A mult évben Pandulik Vinczének baltáját ellopták; a gyanú Cseplicz Istvánra nehezedett. A választott törvényszék, mely Juhar Ferencz, Gebur György és Komora Győző tagokból állott, 25 pálczaütésre ítélte a vádlottat; az ítélet végrehajtására azonban, Csaplicz izmos levén, senki nem vállalkozott, mire a törvényszék tagjai maguk teritették le s hajtották végre az általuk kimondott Ítéletet. A dulakodás s ütlegelés közben a túlbuzgó törvényszék heve annyira fokozódott, hegy az elitéltnek jobb karja széttöretett, minek következtében két hónapig volt kénytelen feküdni. Fölgyógyulása után azonnal bepörölte a rögtönzött törvényszék tagjait, mire a rendes törvényszék Gebur Györgyöt egy évi, Juhar Ferencze't 10 bari és Komora Győzőt 6 hónapi börtötire ítélte. A