Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 21. szám - Az igazságszolgáltatás biztositékairól a polgári peres eljárásban. 1. (r.)

238 — egymás ellen küzdő erők lehetőleg- egyen- j lők legyenek, és hogy a perrend aként szabályoztassék; miszerint az ne alaki igazságszolgáltatásnak válljon eszközévé; hanem hogy minden mód a materialis igazság kinyomozására használtassák fel. Ezen magasztos eszmék helyességet azonban, melyek megtestesitése által vélte ar törvényhozó az igazságszolgáltatás legbiztosabb garantiáit feltalálni, a siker nem koszorúzta, mert inig egy részről a tapasztalás azt tanúsította, hogy a polgári per minden alakiság nélkül tisztán birói ténynyé nem változtatható, másrészről a — „Justiz-Commisair" név alatt szervezett ügyvédi kart, teljesen a biró eszközévé törpitvén, a bírák minden ellenőrzés nélkül jártak el, — mi még egyrészről igen gyakran az igazság rovására történt, más részről a birói önkénynek oly tért nyitott, hogy a törvény- j hozó által elérni ezélzott azon eredmény helyett; miszerint az igazságszolgáltatás ezen intézményben biztositékái találja fel, épen az ellenkező eredménynek lett eszközlőjévé. Ez volt oka, e hogy rendszer nem csak más államokban nem talált követőkre, hanem magában Poroszországban is, a legjelesebb jogtudók bírálatainak lett kitéve, és csak igen kevés védőre talált. Ezen visszahatás a törvényhozásra sem maradhatott befolyás nélkül, s az | 1833 június 3-iki törvény: „a csekélyebb jelentőségű ügyekbeni sommás és rendelvényi eljárást" (Bagatell, snmmarisehes And Mandats-Verfahren) illetőleg, mely azonban inas perekre is alkalmazható volt, lett az nj aera hirdetője, melyet a törvénykezés tárgyában kiadott több törvények, milyenek a felebbezés és semmiségi panasz tárgyában 1833 deczeniber 14-én. az eljárás egyenlősítése tárgyában 1838 május 5-én a polgári peres ügyekbeni eljárást ujabb alapelveken szabályozó 1846 július 21-én kiadott, s több más törvények — követvén, a porosz eljárás egészen át kezdett alakulni, és mindinkább a franezia szóbeli eljárás alapelveihez közeledni. Sokkal fontosabb, és Európa államainak peres eljárásaira lényeges befolyású volt a franezia törvényhozás működése, mely a régibb eljárást általában, különösen azonban a polgári peres ügyekben is, — az 1790 november 27-én hozott törvényben foglalt alapelvek alapján átalakítván, az erről szóló törvényt 1807 januárhó 1-én „Code de procedure civil." név alatt életbe léptette, mely törvény az igazságszolgáltatás biztosítékát a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosságban tatált a. Túlterjedne jelen czikk czélján és körén azon eszközöket, melyek ezen czélok elérésére, a franezia perrendben foglaltatnak részletesen kifejteni, s csak vázlatban kívánom ezen törvény alapelveit előadni, mely vázlatban e tőrvény lényegét és alapelveit oly vonalakban kisértendem meg előterjeszteni, hogy arra nézve, váljon biztosittatik-e ezen utou az igazságszolgáltatás, elfogulatlan bírálatot hozni lehetségessé váljék. A franezia eljárás alapelvei ugyanis következőkben foglalhatók egybe: 1. A bíróságtól el vannak vonva mindazon ügyek, melyek nem tartoznak a — szorosan vett — biró körhez, mert a bíróság tisztán itélő hatóság lévén, sem az önkéntes törvénykezés ügyeivel, és az ezekkel egybekötött munkálatokkal terhelve nincs. 2. A franezia bíróság Ítéletét csak \ azon ténykörülményekre és előadásokra 1 alapithatja, melyek annak, a felek képviselői által, közvetlenül és szóbelileg j terjesztetnek elő. 3. A társasbiróságok előtt, a felek [ igényeiket, nyilatkozataikat s ellen nyilat- ! kozataikat s azok indokait, jogtudó kép- 1 viselők által tartoznak előterjeszteni. 4. Előleges periratok által van Ugyan intézkedés téve arra nézve, hogy a felek g bíróságok előtt kellőleg elkészülve jelenhessenek meg. Ezen előleges periratok azonban, csak az ügyvédek részére — a j szóbeli tárgyaláshoz —előkészületül szol- I gálnak, s jellegük eszempontból bírálandó meg. 5. A szóbeli tárgyalásnál, az ügy j előterjesztésének akként kell történnie, j hogy a törvényszék arra nézve, miszc- j rint a felek képviselőinek, a tényállás előadása és a dolog tisztába hozatala, s j igy az igazságos ítélethozatal előkészitessék, szükségesnek \éli. 6. Az ügyek sokféleségénél fogva, 1 jogában áll a bírónak oly tárgyalást ren- j delni, melyet a speciális eset minősége i szerint szükségesnek vél ; — anélkül, hogy e részben részletes szabályokhoz | volna kötve. 7. A bizonyítási eljárás, — rendsze- | rint az itélő biró előtt történik s a bi- Í zonyitékok mérlegezése, a bíróságra van bízva. 8. Az egész eljárás rendszerint nyilvános, és az ítélet kimondása is nyilvánosan történik. Az ezen alapelvekre fektetett eljárás szerint működő bíróságok tevékenysége oly eredményeket tüntetett fel, hogy a franezia intézmények, mindinkább magukja kezdették vonni a külföldi államok figyelmét is, minek következménye lőn. hogy a franezia polgári peres eljárás némi javítások és módosítások, vagy bár eltéresekkel, de lényegében ugyanazon alapelvek szerint, már e szazad első felében terjedni kezdett. Ezen alapon szerveztetett a franezia eljárást sokban javító genfi 1820-ik év- ; ben kiadott perrendtartás, a görögországi (1834 april 14-ről) — bár sokban eltérve, az írásbeliségnek nagyobb tért engedett, — a pápai állam perrendje, (1834 november 10-ről) kiválókig a franezia perrend alapelvei szerint szerkesztve, — a portugáliai perrendtartás (1837 január 13-ról) s végre a hollandiai 1830 és 1837 évi perrendek. ') A franezia eljárásnak ezen kihatásai, Németországban — a formalitások ezen hazájában — sem maradhattak viszhang nélkül, főleg azért, mert a Erancziaországtól Németországhoz visszacsatolt rajnai tartományokban divó franezia eljáráshoz, e tartományok népei oly szívósan ragaszkodtak, hogy azt minden ellen igyekezetek daczára mai napig is, javítva ott hol kell, a maga tisztaságában megőrizni birták ? 1) ') Ezen perrendeket kimerítően és bírálva ismerteti Mittermayer : „Ueber deu Gang der Ergebnisse, der Civil-Process Gesetzgebung seit 1834." Archív für die civilistische Praxis 19. kötetében. J) A szóbeliség védelmére, a rajnai tartományok külön folyóiratot alapítottak „Archív für Gesetzgebung und Reclitswissenscbaft" szim alatt. A német tudósok egy része, nem i8 késett azon merényletnek, mely a franezia eljárás alapelvei Németországban! meghonosítását] törekedett, erélyesen ezen eljárási ócsárolólag ellenszegülni,1) s bár e működésük több államokban eredményt vívott ki, menyiben ezen államoknak Németországhoz történt visszacsatolása után. az ott behozott franezia eljárás mellőzésével a régi német törvények állitattak vissza jelesül: Qannoverában 1814 augusztus 23-án. Hildes heimi herczegségben 1815 augustus 15-én. Holsteinban július 25. 1814. A Poroszországtól elszakadt porosz részekben, kivéve a rajnai tartományokat 181G június 20. *) Mindezen előleges diadalok a szellemnek annál kevésbé bírtak ellenszegülni, mert Némethon két tegjelesebb jogtudósa Mittermayer 3) és Eeuerbach4) ezen rendszer határozott híveivé szegődtek, Hosszabb idő kellett ugyan még Németország szakítani bírt a megszokott múlttal, és a haladni kivánó nemzetek is merész lépesnek tartván a szóbeliség teljes behozalát, azt a német Írásbeli rendszerrel igyekeztek egybekötni. Ily módon czélozta Bajorország 1829 és 1831 évi javaslataiban szervezni perrendjét, azonban azok csak javaslatok maradtak s az 1837 évben életbeléptetett uj perrend az Írásbeliség elvein létesült: tovább ment Baden, mely 1831 évi deczember 31-éu kiadott s életbe is léptetett perreudje, a fentebb jelzett vegyes rendszer szerint van alakítva ; Hessen Darmstadt pedig már 1817 deczember 1-én kiadott perrendjében a franezia szóbeliség és nyilvánosság több intézményeit, azonban szintén kapcsolatosan az írásbeliséggel honosította meg; — hasonló alapelvekre vaunak Schweicz több cantonainaky) perrendjei t. i. írásbeli eljárás szóbeli nyilvános végtárgyalással. (Folytatjuk.) ') A franezia eljárás ellenei jellemzésére szolgálnak, a jogtudós Martin kifakadasai, melyek a német eljárás tankönyve V. kiadásának (1817-ben) előszavában foglaltatnak, — inidön a többi között igy szól : „Mit erneuerteu Eifer, babé ieli die Durehsicht dieses Lebrbuchs begonuen. da die glücklicbe Wendung der Schicksale unseres deutschen Vaterlandes, jede Besorgniss eines Autdringens fremder Soph ismén, Gaukelspiele und Fo rm el kram me r ei — denn dies ist Lm Ganzén genommen der französische Process — entfernt hat; die deutschen Lobredner dieser auslándischen Waare nuninehr vestummen, einige Zeitungsschreiber oder liabulisten abgerechnet, welche uus aus eigenem Interessé nocb jetzt überreden inöchten, dass die Komödie der ült'entlichen Verliandlung jeder Privatstreitigkeit eine gründlichere und sicherere Kechtsptlege gewáhre, als das leideuschaftslose, und rubige und genau zu controllirende actenmássige Verfalireu" (Martin Lebrbuch des deutschen Civilprocesses V. Auflage. 1817. Vorrede I. lap.) 2) V- ö. Mittermayer ,,Ueber den Gang und Resultate der Civil-Process Gesetzgebung in den deutschen Stááten von 1815 bis 1818." (Archív für die civilistische i Praxis 1. Band 2. s köv. lap.) [ 3) Mittermayer az : „Archív für die civilistische PraI xis" és „Kritische Zeitschrift für die Gesetzgebung des Auslandes" czimü folyóiratok számos czikkeiben reudszeresen pedig : „Der gemeiue deutsche Civil-Process (Bonin 1S20) czimü nagyobb müvében adott e nézetének kifejezést. 4) Feuerbach ez iránybani müvei közül különösen megenilitendök : „Betrachtuugen über die Oeffentlichkeit und Mündlichkeit der Gerichte" Giesen 1821 és „Ub«r die Gerichtsverfassung und das gerichtliche Yerfahrsn Frankreichs." Gieseu 1825. 5) Waadtlandt (code de procedure de canton de Waadt, Lausaune 1825,) Tessiu (codice de procedure civile pel canton Ticiuo Locavno 1821,) Wallis (code procedure civile de la republique de Valais Lion 1824), | Thurqua (Gesetz vom 11. April 1832,) Solthurn j (Gesetz vom 2. Dez. 1832,) Glavus (Civil-Processordj nung für Glavus 1838.) Luzern 183(3. decz. 24-ki perI rendben.