Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 20. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevétele az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában

Meléklet ar, „Themis" má j. 16. 20. számához — 233 — Visszatérvén -a birónét már halva találták. Krehát egy-két nap múlva befogták s 5 évre ítélték el. A királyi tábla azonban nem látta bebizonyítva, hogy o gyilkolta meg az áldozatot s csak miután az eset előidézője, ítélte el 6 hónapra. Ez ítéletet a legfőbb Ítélőszék is helyben hagyta. Vegyes közlemények. Lapszemle. A „Jogtudományi Közlönyben" Külley Ede ur egy a királyi táblánál felmerült jogeset folytán azon kérdést veti fel „lehet-e egy váltóper megnyitását megengedő végzést fellebbezni.?" Czikkiró ur nem helyesli a kir. itélő táblának azon felfogását, mely szerint az ily fellebbezésnek helyet adott, és tévedésnek tulajdonítja, melyet a pprdts 296. §-ának váltóügyekre helytelenül lett alkalmazásából származtat; mert a vtvk. II. r. 134. §. d) pontja határozottan kimondja, hogy azon végzés ellen, mely a perújítást megengedte, további folyamodásnak helye nincs. (Czikkiró ur nézetét teljesen osztjuk, és a kir. táblának eljárását mi is tévedésnek vagyunk hajlandók tulajdonítani. Szerk.) Ugyancsak a „Jogtudományi Közlönyben" közöltetnek a nagyváradi ügyvédegylet észrevételei a kir. jegyzőkről és jegyzői dijakról szóló tvjavaslatra. Az egylet a jegyzőtől jegyzői vizsgálat letételét kívánja, melyre csak ügyvédek vagy jogtudorok lennének bocsátandók. Peres ügyben a hatáskört egyáltalán megvonja a kir. jegyzőtől sőt még az ingatlanok árverését és becslését sem akarja — a menynyiben az peres ügyből származik — kir. jegyzőre ruháztatni. A hagyatéki ügyeket végelintézésig a kir. jegyzőhöz utasítja. A jegyzői kényszert elveti, és nem helyesli azon megszorítást, hogy a kir. jegyző nem járhat el oly ügyekben, melyekben oly személyek vannak érdekelve kik vele negyedíziglen sógorságban állanak. A jegyzői biztosítékot magasnak tartja. A nőktől a tanuzási képesség elvonását helyteleníti; a jegyzői állásra a pályázatot czélszerünek látja; a váltójegyzőket fenntartani óhajtja; bizonyos okmányok szerkesztését nemcsak közjegyzőnek és ügyvédnek, hanem más erre képességgel biró egyénnek is megengedendó'nek véleményezi ; jegyzői levéltárak felállítását szorgalmazza. (Saját nézeteink e tárgyban sokkal ismertebbek, semhogy azokat ismételni szükségesnek tartanók. Szerk.) A „Jogtudományi Közlöny" -ben Pósfay Károly ur egy a legfőbb itélőszéknél legközelebb eldöntött jogeset alapján, azt vitatja, hogy az országb. ért. 10—12 §§ értelmében addig míg az örökhagyóval közelebbi törzs- illetőleg attól leszármazott van, a távolabbi tó'zsekre, illetőleg azoktól leszármazottakra az öröklés át nem megy, és hogy e szerint tekintettel a szülői ágról az örökhagyóra háromlott vagyon tekintetében a felmenőket és oldalrokonat illető törvényes örökösödés megállapításánál irányadóul szolgáló hivatkozott alapelvre, a valamelyik szülői ágról az örökhagyóra háromlott vagyon tekintetében, a szülői ágon felül lévő további felmenők és oldalrokonokra nézve is, a törvényes öröklést olykép tekintendő törvényileg megállapítottnak, — hogy: az ily természetű öröklött javakban kizárólag az örökhagyónak azon rokonai örökölnek, kik azon szülői vonalhoz tartoznak, a honnét a vagyon az örökhagyóra háromlott. (Czikkiró urnák ebbeli czikkében nagy szakavatottsággal és bő tanulmányozást tanusitólag előadott érvelését teljesen osztjuk s csak azt sajnáljuk, hogy térszüke miatt czikkét egész terjedelmében át nem vehettük. Szerk.) A „Törvényszéki Csarnokiban közöltetnek az eperjesi ügyvédi egyletnek észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában. Az egylet mindenekelőtt sürgeti a javaslat törvényerőre emelését, mert nézete szerint a birák kinevezésénél első sorban az ügyvédi kamarák lennének hivatva a pályázó egyének felett, kiket közvetlenül ismernek, véleményt adni; a vizsgáló bizottságot mindég ott kívánja felállitatni, a hol feltörvényszék székhelye leend a királyi tábla felosztásakor; a gyakorlati időt három évre oüajrja leszállitatni, de nem kívánja beszámittatni a közjegyzőnek vagy igazságügyi ministeriumnál, vagy tanári széken kitoltott időt; a közjegyzői tőrvényjavaslat 187. §. hivatolása helyett annak rendelkezését szabatosan átvétetni javasolja; a felet csak előleges értesités mellett hiszi feljogosithatónak a megbízás visszavonására; a fél elhalta által a képviseletet megszűntnek nem akarja tekintetni; az ügyiratokra visszatartási jogot kíván az ügyvédnek adatni; az iratok megőrzése iránti kötelességét csak egy évi tartamra kívánja szoríttatni; a számadástételre az ügyvédnek 45 napi határidőt óhajt engedélyeztetni; a per megvétetét és a hányad-jutalom kikötését jogosnak tartja: az esküminta előleges aláírását mellőzendőnek találja; 15 helyett 30 kamarának felállítását javasolja; a 62. §-ban világosan kimondatni óhajtja, hogy a közgyűlés tárgyai közzé tartozik az összes igazságügyi törvényjavaslatok előleges megrostálása, valamint a birói állomásokért pályázó felöli véleményezés; a kezdő ügyvédeknek bizonyos székhelyre lehető kirendelését ellenzi; a biróság által kiszabható bírságok és a választmány rendreutasitási és bírságoló határozai ellenében jogorvoslat megengedését szorgalmazza; a tanuk és szakkértők kihallgatásával a vizsgáló biztost vélelmezi megbizandónak; az utólagos igazolásnak a fegyelmi ügy tárgyalásáróli vétlen elmaradás miatt helyét látja; a legfőbb Ítélőszék előtti szóbeli tárgyalást ellenzi: a királyi ügyész beavatkozását a fegyelmi eljárásba helytelennek találja; a joggyakorlat meghosszabitását kimondó határozat ellen szinte jogorvoslalatot kíván engedtetni; végre azon ügyvédet, ki önként viszszalép, a névsorból csak annak feltétlen nyilatkozata alapján kívánná kitöröltetni. (E tárgyban sokszor elmondottuk már nézeteinket, és azokat itt ujabban tüzetesen ismételni nem tartjuk szükségesnek. Szerk.) A „Törvényszéki Cs a r n ok"-b an ; Külley Ede úr észrevételeket tesz Gacsályi La! jos urnák — általunk e lap. 15. számában a I „lapszemlében" ismertetett — ama czikkére : melyben az ügyvédnek a fele irányában megál; lapitott dijakra és költségekre nézve végrehajÍ tási jogot adatni kiván. (Észrevételező ur velünk egyértelemben czikkí író ur javaslatát a helyes jogszolgáltatás alapel1 veibe ütközőnek mondja, és pedig ugyanazon in! dokokból, melyeket mi is felhoztunk; eszerint ez ; észrevételek bővebb ismertetését mellőzhetőnek l hisszük. Szerk.) A „Székely Hirlap"-ban — a marosi vásárhelyi jogászegylet hivatalos közlényében — i közzététetnek nevezett egylet észrevételei az ügyj védrendtartási törvényjavaslat tárgyában. Az egyj let a jelöltet csak 26 éves korában kívánja az ; ügyvédi vizsgára bocsáttatni és Marosvásárhelyt : is vizsgáló bizottságot óhajt felállíttatni; a bi! zottság határozatai ellen jogorvoslatnak helyét j találja; az ügyvédi qualificatió feltételeit elfo' gadja, óhajtja azonban, hogy Kolozsvárt a régen • igért egyetem mielőbb megnyittassák, hogy az ' erdélyi ifjak részére a tudori oklevél megszerzése 1 megkönnyítve legyen; a választmány vagy fegyel' mi biróság által hozott határozatok ellen esetleg két j fórumhoz kívánja megengedtetni a fellebbezést; esj küminta előleges aláíratását mellőzni ajánlja; Er| délyre négy kamara felállítását javasolja; adminisI trativ dolgokban és a lajstromba bevezetés, vagy ab; bóli kitörlés tárgyában keletkező határozatok el1 lenében fellebbezési fórumként az igazságügyi ! ministeriumot, nem pedig a legfőbb itélőszéket kívánja tekintetni; a kezdő ügyvédnek bizonyos székhelyre lehető kirendelését ellenzi; a bíróságok és választmány által kiszabott bírságok tárgyában kelt vagy rendreutasító határozatai ellen az igazságügyi ministeriumhoz lehető fellebbezést kívánja megengedtetni; a kártérítési keresetek elévülési határidejét 3 évre kívánja kiterjesztetni, a terminus a quo-t e tekintetben azon időponttól véli számitandónak, midőn a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás a kárositottnak tudomására jutott, végre a fegyelmi eljárásra nézve a szóbeli tárgyalást meíllőzendőnek tartja és a nyilványos ülésben hozandó fegyelmi határozat alapjául csak a befejezett vizsgálat iratait kívánja vétetni. (Ez észrevételek a fellebbezési fórum és a fegyelmi eljárás tekintetében lényegesen eltérnek ugyan nézeteinktől, e tárgybáni véleményünket azonban már többször indokolván, ezúttal nem hisszük szükségesnek ellenvéleményünk indokainak ujabb felsorolását. Szerk.) A „Hon" az elsőfolyamodásu biróságok szervezése iránti törvényjaslatnak az osztályokban történt tárgyalása alkalmával beterjesztett költségkimutatásból igazolja, hogy tulajdonképen egy millió differentia miatt bukott meg a 25-os bizottság javaslata és hogy ezen csekélység miatt jutott az igazságügyminister azon kellemetlen kényszerhelyzetbe, hogy a ministertanács határozata folytán védeni kellett az osztályokban olyasmit, a mire nézve saját nézetei teljesen eltérők. „Az érintett kimutatás szerint 115 első fokú biróság kerülne, birói díjazásokban, 4,776,140 frtba, a királvi ügyészségek ugynott 464 750 frtba; a 417 járásbíróság 2,366,160 frtba; átlagok a törvényszékeknél 1,034,500, a járásbíróságoknál 691,906; jutalom és segélyezés 86,700 frt; rendkívüli szükséglet 1.466,100 frt, összesen 9,345.150 frtba. Vagyis egy törvényszék évi fenntartása 55,400: egy járásbíróság 7,700 ftba. Ebből, ha a beállítási és rendkívüli ad hoc szükségleteket kivonjuk, kisül, hogy a 25-ös bizottságnak munkálata szerint elfogadandott 115 törvényszék és 417 járásbíróság fölállitási költségei csakis egy millió forint körül szaporították volna az évi budgetet. (Bizony szomorú jelenség az, hogy az igazságügyi reform keresztülvitelénél — egy millió forint is már oly nagy szerepet játszik, hogy miatta egy annyi vajúdás között született javaslat, melylyel végre már az egész ország megbarátkozott, megbukhatik! Szerk.) A „P es ter Ll o y d"-b an K. ur azt javasolja, hogy az igazságügyi ministerium egyszerűen vegye át a bíróságokat a mint vannak és epurizálja a szükséghez képest, mert csak így fogja az elégületlenségnek és nepotismus iránti panaszoknak elejét vehetni. (Csengery ur a 25-ös bizottság üléseiben annak idején hasonlót javasolt és szerencsésen megbukott javaslatával, kár volt azt felelveniteni, mert ennek elfogadása a félszeg helyzeten, melybe most jutottunk, semmit sem segítene. Szer k.) A „Pesti Napló" tekintettel a kivételes helyzetre, melyben a biróságok rendezésére vonatkozólag jelenben vagyunk, a birói állásoknak egyedül pályázat utjáni betöltését nem hiszi czélszerünek és leginkább az előlegeden kinevezendő elnökökre kívánná bízatni a kinevezendő tagok ajánlását kik ezen ajánlataikért a ministernek felelősek lennének. (Ezen javaslatot, habár már alakban Gyárfás ur is tevé már lapunk mult számában, és miután ez által a pályázat kizárva nincs, csak az egyének kiszemelése könnyittetik meg, ahhoz mi is hozzájárulunk. Szerk.) A „Pesti Nápló"-banSzéher Mihály ur „Szóbeliség és közvetlenség" czimü czikksorozatában azon nézetének ad kifejezést, hogy a szóbeliság és közvetlenség elveire fektetett perrendtartás igazságszolgáltatásunk javulását nem eredmenyezendi. Czikkiró ur e tételét a „mindennapos élet tapasztalatai után" igyekszik igazolni. Mindenek előtt vázolja czikkiró ur a perrendtartási előadói javaslat nyomán az életbeléptetni szándékolt eljárást és ezen eljárási vázlatból azon következtetést vonja le, hogy jövendőbeli eljárásunk lassú és késedelmes lesz.. „Jelenlegi sommás szóbeli eljárásunk szerint — mondja czikkiró ur — azt kívánja a törvény, hogy a felek jelenjenek meg a biróság előtt, terjesszék elő panaszaikat, védelmöket, a biró ne engedje őket rendszeres perbeszédek keretében az igazságot, a dolog érdemét bebonyolitani, hanem igyekezzék a tényállást maga tisztába hozni, e czélból annyi kérdést intézhet a felekhez, a mennyit szükségesnek vél; a kinyomozott tényállást a bizonyítékokra hivatkozva, röviden jegyzőkönyvbe foglalja a biró, ezt felolvassa a felek előtt, kijavítja ezek észrevételeihez képest és a jegyzőkönyv a biró s a felek által aláiratik, vagy az aláírás megtagadása legott megjegyeztetik. Es következik mindezekután az ítélet. És a gyakorlat mit mondott hozzá ? Felforgatta gyökerében az egésznek elvi jellegét. Csak valamivel nehezebb, vagy csak néhány csekély, de külön kérdésekből álló esetnél már inpractikusnak bizonyult be a törvény által rendelt eme birói, mintegy inquisitorius alakú szóbeli eljárás. A phyzicai idő döntötte halomra az egész törvényt, A legbékésebb felek va<*y képviselők szóbeli előterjesztései, vitatkozása, a biró kérdése, az erre adott válaszok vajmi sok időt vettek igénybe. Pedig ezekutan következett még csak a jegyzőkönyv szerkesztése felolvasása. Ez alatt nem negyedek, de órák folytak le kevés momentosus ügyben Szövevényesebb, bonyolultabb tárgyak elbírálásánál id s egész napokról van szó. mik a birdt igénybe 13, egy űgvgvel, mi alatt számos más perlekedő fét kenyérkereső ember munkaidejének „agy pazarlásával, sopánkodva várja ügyének tír