Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 19. szám - A fertőtavi ügyben hozott másodbirósági határozat

— 218 — ' intézkedés végetti fölterjesztését vendelte el, az alispáni biróság pedig azon évi junins 8-án 82. sz. a végzésével ily értelemben intézkedett és, — midőn mindezeket nem tekintve, az alispáni biróság 1870-dik november 2-án 93. sz. a. ítéletével felperesek egyoldalú kérelmére 1-sörendfl — alperes város területe felett az önmaga által leszállított bírói illetőségét gyakorolta a nélkül, hogy ítéletének azon része a legfőbb ítélőszék által akár feloldva, akár niegváltoztah a letl volna, a fennálló törvénykezési szabályokat oly lényegesen sértette meg, hogy ezen Ítéletet megsemmisíteni kellett. II. Átmenve az idézett legfőbb törvényszéki végzés utasitása folytán az első biróság felebbezett Ítéletének érdemleges felülvizsgálatba, mindenekelőtt felmerült azon kérdés a keresvényben felperesileg felhívott 1840. X. t. cz. 10dik §-a zsinórmértékül szolgálhat-e ezen ügv elítélésénél? E törvény a mocsárok és vizek kiszárítására, ugy az arra szükséges csatornák épségbeni tartására elkerülhetetlenül szükségesnek mondja a kiszárítandó földeknek az illető birtokosok közötti tagos felosztásút. — s utasítja az alispánt, azt „az lS07-ik XX. t. cz. példájára sommás uton véghez vinni." Az 1807. XX. t. cz. pedig a futó homok erdők ültetése általi megkötéséről intézkedvén, jogosítja az alispánt és társait .a homokos terület megvizsgálása s a beültetés szükségének felismerése után" minden közbirtokosnak osztalékát „beltelki valósága birtokának, pusztákban pedig birtokrészének arányában kihasítani" de eltiltja az alispánt, „a jogok vizsgálatától" s ez alatt akkor a törvény a vitás tényi kérdéseket is értette, az elégületlen félnek pedig még a törvényes arányra nézve is a jogi utat, a rendes pert fenhagyta. E két törvény, mivel különös két esetre hozatott, legszorosabb magyarázatu lévén, mint a sommás visszahelyezésről intézkedő — 1807 XIII. t. cz. más esetekre ki nem terjeszthető s pedig jelen esetre annál ink;íbb nem. mivel itt ama törvények indoka a költséges s 'közhasznú munkálatok szüksége nem forog fen. a sommás eljárás lényeges föltétele t. i. közös birtoklás felperesek által alperesek ellenében tagadtatik. sőt azoknak csak rendes per utján eszközölhető kizáratása czélba vétetik. Nem is áll mintha a kiszántott és kiszáradt föld között jogi szempontból különbség nem léteznék- A kiszáritási költségek által, mintegy újra megszerzik a közbirtokosok a földet, s ez által oly jogi viszonyokat idéznek elő. melyek egészen eltérnek azoktól, melyek a Fertő kiszáradása folytán birói elintézést várnak. Mindezeknél fogva tehát 1840. X. t. cz. 10. §-a ez ügy elintézésénél zsinórmértékül nem szolgálhatván, miután az ősiségi nyílt parancs 4-dik §-a a jogbeli arányositási pereket (processus proportionalis ex jure) eltörülte ; irányadónak csak a gyakorlatból behozandó arányosításról intézkedő 1836. XII. t. cz. fogadható el. Minden tagos felosztás több birtokos közötti arányosítást föltételezvén, felperesek is tulajdonkép azt szorgalmazzák, midőn a tagos felosztást a tárgyalás folyamában kifejtett (helyesebben kifejtendő) törvényes, méltányos és igazságos elvekhez képest elrendeltetni" kérik. S cz oka, hogy a legtöbb törvényszékek is e pert arányositási pernek tekintik. így a legfőbb itélőszéknek 1870. évi 311. sz. a. kelt kiadmánya (XXVI. sz. a. az iratcsomóban) e pert arányos felosztásra intézettnek; a semmitőszéknek pedig 1869. évi deczember 31-én 4795 sz. a. kelt végzése „a jelen keresetet arányositási per természetével bírónak" kijelenti. Tekintettel az arányositási törvényekre vétettek tehát bírálat alá a perben álló felek bizonyítékai. Felperesek felvetik ugyan keresetlevelükben a kérdést: kik a Fertő jogos tulajdonosai? és mint ilyenek s egyszersmind jogos birtokosok minőségében lépnek föl. Azonban sem igényelt tulajdoni jogukat miről e perben ugy sem lehetne szó, sem kizárólagos birtoklásukat nem igazolták. I-ső rendű felperes ugyanis főleg 2-odrendü alperes (szab. kir. Ruszt városa) ellen fordulva hivatkozik az A) alatti sommás vizszahelyezési ítéletre, annak H) alatti végrehajtására valamint B) F) G) J) K) L) M) N) s 0) alatti szerződésekre, annak bizonyításául, hogy o „a1"Fertő vizének a ruszti parton birtoklásába, sommás uton 1842-dik évben vis zahelyeztetvén, — Ruszt szab. kir. város város 1855-dik évig kötelezett neki a Fertőben felállított fürdő házért uradalmi joga elismeréséül évenkint egy aranyat bér alakjában s hogy a ruszti parton ő adta bérbe a halászatot. E bizonyítékok súlyát gyengíti az, hotry a sommás visszahelvezési ítélet azért, mert Ruszt város a fürdőház 'felállítását megelőzte évben halászati jogának gyakorlatát nem igazolta, hozatott s az elévülés határideje alatt megtámadható, a bérfizetés pedig ezen Ítélet következménye volt. Különben is e bizonyítékok csak a ruszti partra vonatkozván, sem a Fertő tavára ki nem terjednek, sem 1-sőrendü alperes, — mint Balfi és medgyesi földbirtokos ellen nem birnak horderővel, — a nem is alapítanak meg sem birtoklási, sem jogi közösségét a három felperes között. Hasonló helyzetben van 2-odrendü felperes,ki csak Sopron szab. kir. város mint 1-sőrendü alperes és Balf meg Medgyes nemesi jószágok egykori földesura ellenében az 1788-dik évtől 1804-ig terjedő s e perben tekintetbe nem vehető régi /a _ ] _ alatti) szerződésekkel azt, hogy a halászatért neki soproni, balfi, s medgyesi lakosok bért fizettek, továbbá az s. a. t. — alatti határlevelekkel azt, hogy a balli határ mindig cs;ik a sík virig terjedt, - a m-től r-ig terjedő okmányokkal pedig a közte s l-sőrendí) alperes mint balti földesúr között határkövek felállítása miatt fenforgott villongásokat bebizonyítani kívánja. Végre 3-adrendü felperes a 1,2,3 s 4 15 alatti részint mult századbeli, részint ujabb szerződésekkel azt bizonyítja, hogy mindig csak rákosi jószágának határában ő adta bérbe a halászatot, s e szerződések közül és a 3 s 4 B alattiak 1852dik s 1863-dik évről csak rákosi nádasokról Mindezen érvelések a keresetlevélben felállított és a perben bővebben vitatott azon szempontból indulnak ki,mintha a nyílt de kiszáradtFertő tava földének azok volnának jogos tulajdonosai, kik a nyilt tóban a vizjogot a halászat haszonélvezetében gyakorolták. De a halászaton kívül más javadalmakat is élveztek a fertőparti birtokosok. Ilyen például a nádverés; ilyen az, hogy a Fertő vizének apadásával birtoklásukba vették, partjuk mentében a kiszáradt földeket s azokat legelőül s kaszálóul használták. Tette ezt első rendű alperes mint balfi és medgyesi birtokos, valamint saját városi partjának hosszában 2-odrendü alperes is. Gyakorolták a nádverést is, miként mind e részben 14. 16. 17. 19. 20. sz. a. és XVIII. sztól XXXII. számig terjedő alperesi okmányokból kitűnik. S gyakorolták alperesek e birtoklási cselekményeket a nélkül, hogy akár felperesek által tettleg háboríttattak, akár birói uton megtámadtattak volna. S igy történt hogy alperesek jelenleg is a kiszáradt tó medrének egyik részét tettleg birtokolják. S ezt beismertnek vennni kell e perben 1-screndü alperes irányában 1-ső s 3-adrendü felperes részéről 2-odrendü alperes irányában pedig mindannyi felperes által, — mert 2-odrendü alperesnek a tárgyalási jegyzőkönyv 20-dik lapján tett e tekintetbeni állításait a következő perbeszédben egyik felperes sem, 1-sőrendü alperesnek a tárgy, jegyzőkönyv 6 és 9-iklapján tett e tekintetbeni' állításait pedig csak 2-odrendü felperes (az 59-dik lapon) tagadta. 2-odrendü felperesnek e tagadása valódi értékére leszállittatik, azon tekintet által, hogy nem lett volna szükséges alpereseknek a Fertő tava kiszáradt medrébőli k;záratását keresetileg kérni, ha azok legalább részben annak tettlegi birtoklásában nem léteznének. S ezen döntő körülmény súlyát nem gyengitik 2-odrendü felperesnek 1-sőrendü alperes mint balfi birtokos ellen 1865. évben intézett foglalási kísérletei, nemcsak azért mert e kísérletek bizonyitásául felhívott tanuk, mint saját elismerésiek szerint 2-odrendü felperes cselédei ellen 1-ső rendű alperes kifogást emelvén, vallomásaik, mivel más körülmények által nem támogattatnak s maguk is részben a baltiak birtoklását tanúsítják, — birói figyelembe nem vétethetnek, de azért sem mivel az ily egyes évek hosszú során át uem ismételt kísérletek, valamint békés, nyilvános, — kizárólagos birtoklást meg nem álapitanak, ugy másnak tettleges s folytonos birtoklását meg nem szüntethetik. Mindezek folytán felperesekben sem az egykori Fertő tavának, sem akiszáradt tó medrének kizárólagos birtokosait bíróilag felismerni nem lehet. III. De eltekintve ettől, a felperesileg vitatott viz jogi elméletnek sem lehet elsőséget adni az alperesileg igénybe vett partjog felett. Amazt törvényeink nem ismerik. A partjog ellenben már — Verbőczy H. T. L. R. 87. czimében nyert elismerést. E törvény bevezetése szerint ugyanis „p|u_ rimarurr civitatum,villarum et possessionum rnetae fluviorum et aquarum fluvialium distinctione cjn<> guntur et clautóduntur" s noha ekkép batárajL csak a folyóig terjednek, a 4. §. szerint még jg „fluviorum medictas uni altra aleteri possessori deservit" 1-ső rendű alperes nemesi birtokainak vagyis Balf és Medgyes helységeknek, valamint 2-odrendü alperes városi területének határai 11 12, 13. s XIII. XIV. XV. s XVI. sz. a. határlevelek valamint s t. alatti felperesi okmányok és 2-od rendű felperesnek a tárgyalási jegyzőkönyv 59-dik lapján foglalt elismerése szerint a Fertőig nyúlnak, s azért ennek sik vize szintén ugy illeti őket mint felpereseket a Fertő azon részén, mely birtokaik határát képezte. S miután érdekelt felek beleegyezésével a kiszáradt Fertő medre Sopron és Mosonmeeye között D. s 31. számú okmány szerint a megyei part hosszúsága szerint osztatott fel. a nádori biróság által; a megyei birtokosok közötti arányosításnál más elvet elfogadni azért sem lehet, mivel különben alperesek azon területből, mely partjuk számba vételével a megyére s a megvei birtokosokra esett s melynek egyik részét tettleg is birtokolják, jogtalanul kizárattatnának. IV. Végre felperesek vízjogi elmélete szerint sem lehet alperesektől megtagadni az egykori Fertő tavának közbirtoklását. A halászat a kisebb királyi haszonvételek s azon földes uri jocrok közé tartozik, melyek minden földes urat s szab. kir. várost a törvényből megilletnek. (759 és 688 döntvények) Megillette az, az elsőrendű alperest nemesi birtokának s 2-odrendfl alperest városi területénak partja tekintetéből a H. T. K. I. R. 87. cz. 4 §-a érteimébén a Fertő sik vizében szintén úgymint felpereseket, kiknek állása e tekintetben nem kedvezőbb alperesekénél. Gyakorolta is 1-sőrendü alperes, mint balfi s medgyesi földesúr és II-odrendü alperes XXXIII." sztól XL. I. szig felhívott okmánvok. valamint a V. alatt kihallgatott 5. 7. 8. 9. 1*0. 11-ifc számú s a VIII. s IX. sz. a. kihallgatott tanuk vallomásai szerint a halászatot a Fertő sik vizében bérbeadás vagy polgáraik s jobbágyaik által : — s 1-ső meg 2-odrendü felperes s l-s5rendű alperes által A) BTl tői Z-icr s 14. 16. 17. 19. 20. 23. 24. 26. 28. sz. a. bemutatott okmánvok legfelebb az e tekintetben közöttük koronkint felmerült villongásokat tanúsítják. Pe miután mésr a határbeli villongásoknál is, ha határjelek, mint jelen esetben is a Fertőben. — nem léteznek és kizárólagos birtoklást egyik fél sem mutat ki, hanem zavaros és vegyes gyakorlat sül ki, a 945. döntvény szerint a vitás földterület ketté hasittatik. arányosításnak a perben álló felek között annál inkább van helye. a) Mivel 1807. 21. t. cz. 16. §-a még olv erdőket is. melyek több község között fekszenek j s ugy mint az egykori Fertő, közbeeső határjelekkel elkülönítve nincsenek, arányosítás alá von. b) S mivel 1830. XII. t. cziki világos rendelete szerint oly közös haszonvételekben, minő a Fertő1 tavi partbirtokosokra nézve a Fertő sik vizében a halászat volt, s minő most a kiszáradt Fertő medre, elévülésnek nics helye. Mindezek folytán tehát tekintve, hogy felperesek a Fertő sik vizének kizárólagos birtoklását nem igazolták, — s ennek igazolását az egész tóra nézve mégsem kísérlettek; tekintve, hogy elsőrendű alperest, mint balfi és medgyesi birtokost, és 2-odrendü alperest mint szab. kir. várost partjoguknál fogva, a halászat a Fertő sik vizében törvényleg szintén ugy illette.mint felperes parti birtokosokat, tekintve, hogy nem csak a halászatot nevezett alperesek a Fertőben gyakorolták, de egyéb javadalmakat is élveztek; tekintve, hogy ezek a Fertő apadásával a kiszáradt földek egyik részét partjuk mentében birtoklásba vették, s azokat is birják ; tekintve, hogy ez uton senkit jogos birtoklásából kizárni nem lehet, — sőt a közösből elszakított haszonvételek is a netán közbejött elévülés daczára arányosítás alá esnek; tekintve, — hogy a Fertő tavában az egyes birtokokat elkülönítő határjelek soha sem léteztek, s igy azt s kiszáradt medrét a partbirtokosok közötti közös haszonvételnek tekintem kell,