Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 18. szám - Milyen hatása van a közvetlenség és nyilvánosságnak

tott és constatáltatott, hogy a boríték nyelvei ! nem lévén beragasztva, a pecséteket valaki kinyitotta, kivette a pénzt s aztán ismét be- j ragasztotta a pecséteket, Ehnemannt távirati- ! lag értesiték a dologról s ó' azonnal megtette a I jelentést a pesti postahivatalnál. Itt a gyanú A. K. postatisztre esett, a ki a levelet átvette. A tanúskodó postatisztek azonban egyhangúlag azt állítják, hogy e sikkasztás a postahivatal helyiségében lehetetlen, mivel az illető postatiszt soha siucs egyedül s az egész postaépületben nincsen hely, a hol egy levelet ily óvatossággal ki lehetne nyitni és ismét bezárni. A kérdésben forgó levél különben is sértetlenül Wieland postajárulénok kezébe jutott, a mit ez be is is- j mer. A tanuk továbbá állítják, hogy az „állítólag ennyi és ennyit tartalmazó" levelekkel sok | visszaélés történik a feladók részéről s többször megtörtént már, hagy pénz helyett itatós papír volt a levélboritékban. K. határozottan tagadja a sikkasztást. Az ügy a pestvárosi fenyítő törvényszék előtt tárgyaltatik. * (A nyomor a törvényszék előtt.) Kedl Albert, 12 ft havi dijjal nyugalmazott G3 éves államtisztviselő, ezen nyugdijából beteg neje és neveleten gyermeke fenntartására van utalva. A télen midőn már neje és gyermekei nyomorát nem nézheté, vette nyugdijivét és 50 i írt fejében elzálogositá, oly feltétellel, hogy ezen 1 kölcsönösszeg 10 ftos havi részletekben lesz törlesztendő. A pénzt megkapván Kedl kifizette a szatócsot, a tejes asszonyt stb.: természetesen végre ismét azon kétségbeeső vagy még kétségbeejtőbb helyzetbe jutott mint az előtt volt, mert egyetlen jövedelemforrása el volt zálogitva. Iszonyú helyzetében egy kétségbeesett lépésre határzá el magát, t. i. egy ujabb nyugdijivét állíttatott ki magának azou ürügy alatt, hogy a régi elveszett, és hitelezője kárára több izben felvette havi nyugdiját. A hitelező magát megcsalatva látván bevádolta Redlt csalásért. Megrendítő jelenet volt. midőn az ősz atya a pestvárosi fenyítő törvényszék előtt családja határtalan nyomorát ecsetelte, és kegyelemért esdett. A törvényszék meghatottan helyzetétől, a szerencsétlent csupán 14 napi fogságra Ítélte. * (Emberölés egy pipa dohányért.) A tarkai vásár alkalmával bizonyos Éles János más néven Lápos találkozott Darczy Mihályival s egy pipa dohányt kért tőle, mely kérelmét ez kézsséggel teljesité és azonnal átuyujtá dohányzacskóját. Beszéd közben Eles János a zacskót el feledte vissza kérni, Darczinak sem jutott eszébe, hogy visszaadja és igy tulajdonosa csak akkor vette észre zacskója hiányát, midőn rá akart gyújtani. Erre Kulcsár József társaságában elment Darczit keresni s csakhamar heves szóvitába elegyedett vele; látván azonban, hogy dohányát sehogy sem kaphatja vissza, elővette fokosát s olyat ütött Darczy fejére, hogy ez azonnal összerogyott s pár óra múlva meghalt. A tettes befogatván, nem tagadta tettét. A pestmegyei törvényszék öt évre Ítélte el, a legfőbb törvényszék 3 évre leszállította a büntetést. * (Gyermekgyilkosság.) Özvegy Pipis Istvánné, született Lóczy Mária özvegy asszony özvegysége daczára anyává levén, hogy szégyenét elkerülje, a vajúdás perczeiben Gulyán János sógorának házához ment, és a kocsiszínben született gyermekét, miután senki sem volt hon a háziak közül, megfojtotta s el is ásta. De a szülés s az elásás folytán annyira elgyengült, hogy a háztól nem távozhatott s este rokonai meggörnyedve találták az udvaron. Gulyán Jánosnak, ki tudta sógornője állapotát, gyanúsnak tünt föl az eset s Lóczy Máriát vallatá, ki nem sokára a szülést be is vallotta, de a gyilkosságot tagadta. Vádlott azt állitá a törvényszék előtt, hogy ájultan rogyott a szalmára, s mikor fölébredt, a gyermeket holtan találta, azért ásta el. A Pest megyei törvényszék a körülményt, hogy a vádlott ez úttal hatodik gyermekét szülte s tapasztalásból is tudhatta mit kellé tennie ily állapotában, továbbá az orvosi látleletet is figyelembe véve, mely azt állítja, hogy a gyermek fuladás következtében halt meg, két évi súlyos börtönre ítélte a gyilkos anyát. '* (M o n s t r e p e r.) A legfőbb Ítélőszék legközelebb mondott Ítéletet a Kilényi-Czinderyperben, mely már 11 év óta folyt s melyben az első és második folyomodásu bíróság a felperes javára dönté el az ügyet. A per a legfőbb ítélőszék negyedik tanácsában hét tagú bíróság előtt tárgyaltatott, s e tárgyalás teljes hét na— 210 pot vett igénybe. A per ismét a felperes Kilényi család javára dőlt el. Több mint 200 tanú vallomása volt a perhez mellékelve. Vegyes közlemények. Egyleti közlemények. Felhívás a hazai ügyvédjelöltekhez. *) Korunk a szellemi téren is méltán nevezhető a társulás korának. Egyesek szellemi képessége elenyészik haladásunk azon nagyszerű tényezői mellett, melyek századunk kerekeit mozgatják. Mindenütt tehát, hol a társadalom nagyobb hivatással biró osztályai méltó állásukat elfoglalni s hivatásukat érvényesíteni akarják, czéljukat társulás által tülekszenek elérni. E tekintet is meggyőz mindnyájunkat, hogy különösen mi ügyvédjelöltek sajnosán nélkülözzük a társas szellemet; pedig leginkább érezzük annak szükségét, mert működési körünknek legközelebbi szűkkeblű megszorítása által oly mostoha viszonyok kö/.é taszíttatunk, melyekből magunkat hozzánk méltó állásra Ielküldeni egyenként lehetetlen. Azonkívül sajnosán Kell tapasztalnunk, hogy az ügyvédjelöltek nagy része másoló gépekké s irodai molyokká sülyedt le. 11 v érzetben mi, Szatmár városában működő ügyvédjelöltek egy önképző egyletet alakítottunk, czélul tűzvén ki a társulás által pótolni azt, mi tőlünk elvétetett t. i. kiképzésre való alkalmat. — Egyleti működésünk az ügyvédi és bírói vizsgára előkészítő, tehát tisztán jogi tudományok müvelésére terjed ki. — Elméleti és gyakorlati irányú kiképzési eszközeink: értekezések felolvasása, élőszóvali vitatkozások rondezése s jogeseteknek perszerü letárgyalása és eldöntése. — Egyszersmind jogi lapok és folyóiratok járatása által figyelemmel kísérjük a jogi reformokat s ezek körül felmerülő eszméket. Mindnyájunkra nézve azonban főfontosságu törekvés volna, hogy tömeges társulásunk által állásunkat emelvén, a reánk kiható törvényhozási intézkedéseknél meghallgatást nyernénk. — Ez által képesek volnánk szabadabb, s a kornak és igényeiknek megfelelő hatáskört szerezni, mely állásunkat a társadolomban hivatásunknak" megfelelő tekintélyre emelué. Felhívjuk azért bizalomteljesen pályatársainkat, hogy a hol csak elegendő számmal és erővel rendelkeznek, alakítsanak hason czélu egyleteket; lépjünk szellemi működéseinkben összeköttetésbe, és állásunk emelésére vállvetve kövessünk el mindent, mire minket pályánk fontossága jogosít, sőt mit tőlünk követel. A tudat, hogy pályatársaink számra és erőre nézve hazánkban igen sok helyt kedvezőbb viszonyok közt alakíthatnak egyleteket, mint mi; azon reményre jogosít fel bennünket, hogy szavunk nem lesz csak kiáltó szó a pusztában. A szatmári ügyvédjelöltek önképző egylete nevében : Jeney Endre m. k. Hérmá n Mihály h. jegyző. elnök. * (joggyakoruokok egylete.) A „Honban" Engel Miksa ur lehívást intéz a fővárosi joggyakornokhoz egylet alakítására, melynek czéljáuí tűzi ki a tudományos kiképzés mellett az alkalmazás nyerés könnyítését, mi által a szegényebb sorsú pályatársaknak is alkalom nyújtatnék a fővárosi joggyakorlat előnyeit élvezhetni. Az üdvös eszme mielőbbi megtestesülését őszintén kívánjuk. * (A budapesti ügyvédi egylet első szakosztálya) april 24-éu tartott ülésében elnökké Várady Károly, jegyzővé Dr. Győry Elek urak újra megválasztattak; a bányatörvényjavaslat véleményes jelentéstétel végett Dr. Szontagh Kálmán urnák adatott ki. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmányának) april 28-án tartott ülésében határoztatott: az országgyűlés mindkét hazához az országgyűlési irományok átengedése iránt kérvényileg járulni; bejelentetvén a pesti hazai első takarékpénztár közgyűlése által az egylet segélypénztára részére utalványozott 100 frtnyi ajándék, azért a választmány köszönete átirat'lag kifejeztetni IÓÜdeltetett; a győri ügyvédi egyletnek az ügyvédrendtartás tárgyában beküldött észrevételei a negyedik szakosztályhoz tétettek át; a pénztár *) Kéretnek a szaklapok t. szerkesztőségei ezen felhívás szíves átvételére. H. állapotáról felolvasott kimutatás szerint a segélypénztár áll 2400 ft tökéből, idei folyó bevét volt 1950 ft 13 kr, ebből kiadás 1313 ft 2 krajezár, készpénzmaradék tehát 637 ft 1 ] krajczár. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyu^dijazásiok. * (A pesti kir. táblához) Szá3zy László igazságűgyiiiinisteri titkár, Orosz Antal Kun Sándor, Knorr Alajos és Guda György pótbirák rendes bírákká; Gallu József, Zlinszky Imre, Erdély Sándor és Papanek Sándor semmitőszéki segédelőadók pótbirákká neu;ztettek ki; ez utóbbiak a semmitőszékhez osztattak be. * (A honvédelmi ministeriumhoz) ezen ministerium eddigi számvevőségi igazgatója Cserhalmay Ferencz osztálytanácsossá neveztett ki. * (Az országos magyar statistikai hivatal; igazgatójává osztálytanácsosi ranggal Keleti Károly, osztálytanácsos, első titkárrá ministeri titkári ranggal Bielz Albert, erdélyi pénzügyi igazgatósági titkár, neveztetett ki; Duka Marczel ministeri fogalmazó az említett hivatalnál ministeri titkári czimmel és ranggal ruhaztatatott fel. * (Áthelyezés.) Miután a m. kir. curia legfőbb itélőszéki osztályánál a hátralékok nagy része feldolgoztatott, az igazságügyminister indíttatva érzé magát azon az 1870-dik évi XVI. t. czikk értelmében a legfőbb törvényszéki hátralékok feldolgozására kirendelt 10 királyi táblai biro közül hetet a királyi táblához visszabocsátanL * (Kitűntés.) Tóth Bódog magyar semmitőszéki elnöki titkárnak a ministeri osztály tanácsosi czim díjmentesen adományoztatott. Különfélék. * (Legújabb csődök.) A szarvasi-gőzmalom részvénytársulat ellen, perügyelő Unger Alajos, tömeggondnok választás máj." 11. bejelentési határidő jul. 12—14 Pestváros tszékénél. f (Halálozások.) Pinterics József ügyvéd és váltójegyző april 29-én Pesten pisztolylövéssel vetett végett életének. * (A pesti kir. ítélőtábla) bíráinak szaporításáról szóló törvényezikk szentesittetvén, f. hó 21-én a képviselőházban, 22-én a főrendek házában kihirdettetett. * (Ingatlanok szerzése Törökországban.) A hivatalos lap vasárnapi számában közzé tette a török sultán által 1867. június 18-án kiadott azon tmvény szövegét, melynek erejénél fogva a török birodalom területén a külföldieknek iugatku tulajdonszerzési jog engedélyeztetett. * (A katonaibecsület bíróságok.) valahára meg vaunak szüntetve. Helyeikbe úgynevezett becsülettauács lépett, melyet minden törzskaruál állítanak lel, s a melynek működése a katonatiszti gyűléstől függ, ugy hogy bármely tiszti gyülekezet határozata alapján a vádlott tisztet megidézheti s elítélheti csak ugy, mint az előbbi becsületbíróság. A tiszt elitéltetése esetében fölobbezheti ügyét a becsületi felebbezési bizottsághoz, mely aztáu második iustancziában ítél. * (Törvénykezési államsegély) cziméu a belügyministerium Pest város részére, az 1871-ik év első felére 90,400 frtot utalványozott. * (A bűntettesek kiadásáról) szóló angolországi Extr,iditions-Bill-t azon megjegyzéssel küldte meg az angol kormány, hogy hajlandó bármely kormánynyal is ilyeu tárgyú egyezményt kötni anélkül, hogy ezen egyezmények megkötésénél az angol kormány magát szorosan az emiitett s Angolországban törvényerővel biró bili szabványaihoz kötné. * (Bányaügy.) Az igazságügyministerium a belügyministeriummal egyetértoleg a bányákra vezetendő végrehajtás szabályozása érdekében egy ideiglenes szabályrendeletet fog kiadni, mely az 1854, évi május hó 23-án kelt általáuos bányatörvény 353—359. §-ai módosítását tárgyazza, és egy rég érzett hiányt pótol. * (S o k n e v ü ember) 1869. év június havában Debreczen egyik korcsmájában egy egyén fogatott el Papp György név alatt, mivel költekezéseit fizetni s kilétét igazolni nem tudta. A vizsgálat alkalmával azonban Kovács Andrásnak, majd Kováts Mihálynak s mint kincstári pénzzel Olaszországba szökött főhadnagynak adta ki magát. Átkísértetvén a katonai hatósághoz, az itt megejtett vizsgálatból kitűnt, hogy az említett nevek közül egy sem sajátja; ezután azt vallotta,