Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 18. szám - Esküdtszéki csarnok [10. r.] Esküdtszéki tárgyalások

A mi a 42. §-t illeti, erre nézve észrevételünk oda megy Isi: ha ennek első kikezdésének első része az ügyvédi hatalmazvány fogalmát kívánja adni és definitiot involvál magában, ngy az egyáltalában nem törvénybe való, mert ennek nem feladata tbeoretizálni; ha pedig ügyvédi jogokat czéloz megállnpitni, ugy a II. fejezetbe való, mely az ügyvéd jogait és kötelességeit tárgyalja és szabványom. Mindkét'esetben tehát fölösleges ezen a helyen és annál is inkább kihagyandó lenne, mert egvrészró'l önként értetődik, hogy az ügyvédi hatnlmazvány legalább is azon jogokat állapítja meg az ügyvédre, melyek nélkül a hatalmazvány tartalom és értelem nélküli papiidarab volna, másrészről pedig bátran az ügyvédekre és a felekre bízandó, hogy különösen megállapítsák azon jogokat és kötelezettségeket melveket a meghatalmazási viszonv alapjául fektetni akarnak, mi tekintetben legkisebb aggály sem táplálható az iránt, hogy az ügyvéd magát a képviselet hathatós keresztülvitele szempontjából nem elég és nem megfelelő jogokkal fogja felruháztatni. A mi ezen szakasz első kikezdésc második részét illeti, mely az ügyvéd által előadottak jogi foganatjára vonatkozik, már az épen nem ide való, hanem a polg. törvényrentitartásra. ás annál kevésbé foglalhat itt helyet, mert erre nézve a p. t. r. 158. §. már is intézkedik ós a hozandó perrendtartás is intézkedni fog, a mint intézkedik minden más ország törv. rendtartása. Ezen szakasz az ügyvédi hatalmazványból önként folyó és avval fogalmilag kapcsolatos jogokat állit fel, melyek ha nem is nyernének abban kifejezést, mint az ügyvédet eo ipso megilletők lennének tekintendők. Mivel azonban mi az ügyvéd és fél között fennforgó meghatalmazási viszonyt a szerződési viszony szempontjából tekintjük is: mivel ennélfogva csakis a polg. törvény idevonatkozó elveit és szabályait ismerhetjük el ezen viszony zsinórmértéke gyanánt: mivel továbbá ezen nézetünkből kifolyólag a feleknek a magán törvény által nyújtott rendelkezési jogot épségben és érvényben tartatni óhajtjuk: nem érthetünk egyet a tvj. érintett czélzatával és igy az ezen szakasz további rendelkezéseit is mellőzendőknek véleményezzük. (Folytatjuk.) Esdüktszéki Csarnok. azon esküdtnek ismét nemmel kellet szavaznia, , a mennyiben itt ismét helyre állott az első kér- j désnél mutatkozott viszony, t. i. 6 szavazat 6 | ellen. — Jó lesz kissé gondosabban eljárni a sza- I vázasnál. Elnök megnyitván a tárgyalást, vád- j lott védője kijelenti," hogy vádlott betegség mij att nem jöhetett el Bécsből, jelenlegi tartozko- | dási helyéről Pestre. Vádlók képviselője kéri a tárgyalás megtartását. KI nők: A pestkerületi sajtóbirós/g az eljárási szabályok 80-ik szakasza értelmében a tárgyalás fönakadás nélküli folytatását határozza el. Olvastatik a vádlevél és a bepanaszolt czikk. A vádlevél előadja, hogy Pestváros rendbiztosi testületének összes tagjai a „N. Pester Journal" c/imü pesti napilapnak IB70. october 11-én megjelent 148-ik számában a rendbiztosok hivatalos tetteire vonatkozólag olj bee ületsértő rágalmakkal illettetnek, hogy kénytelenek a törvény oltalmához szigorú megtorlásért folyamodni. Ugyanis a „N. P. Journal" idézett számában „Aus dem Gerichtssaal" rovat alatt egy leány ügye adatik elő. kit az ott megnevezett rendbiztos tolvajsági gyanúból letartóztatott, mihez a szerkesztőség a következő jegyzetet csatolja: .Miért kellett egy hasonló eset ismétlődésére várni? A mi alárendelt hivatalközegeink, f5leg a konstabler urak. hallatlan szemtelen módon gyakorolják a törvényileg rájok ruházott hatalmat. Ezen urak jobbára saját egyéni érdekeiket tartják szem előtt, és nem épen valószínűtlen, hogy ama leánynak titkos okokból kellet: a börtönben sinlödni. Felhívjuk a fcnyitőtörvényszéket, tartsa szigorú felügyelet alatt a derék urakat (saubere Herren) hogy a törvényt no használják fátyolnak, mely alatt saját czéljaikat vadásszák. Semmi sem demoralisálja annjira a népet, mint annak tudata, hogy a törvényt szenynyes czélokra felhasználják." Vádlott védője kérdést intéz a vádlók képviselőjéhez: elismeri-e, hogy a „N. Pester Journal" bepanaszolt czikkében előadott elfogatási eset hiven van leírva? Ha ez tagadtatnék, tanuknak kihallgatását fogja kérni. Vádlók képviselője: Nem tartja szükségesnek, hogy tanuk halgattassanak ki. A kérdéses eset leírásának hűsége ellen nem tesz észrevételt. Vádlott védő*je: Vádlott a „Közrenkodik, ebből még nem következik az. hogy a <. reg. i ben egyes jó hazafiak nem lennének. S azért ncrn | is érne czélt valamely vitéz, ha azt állítaná, hogy I ő hazafiatlansággal rá galm áztatott azon általános| ságban tett állítás által, mert ő és néhány társa j mint kivételek ki nem emeltettek. Épen ebbe a hibába estek a felperesek |i Hogy megítélhessék azon befolyást, mely • alatt vádlott a vádbeli megjegyzést írta, isnn.Tniök kell annak előzményeit. Azon fenyítő i tszéki tárgyalás folyama ma már ismeretes önök ; előtt. Felolvastatott. Láthatják ebből, ho"y \ egy fiatal leányka éjjel, egy társasággal haza< menőben lévén, minden ok nélkül, csupán, mert egy az utczán ott állott constablernek ugy tetszett, társaságából erőszakosan kiragadtatott, elvonszoltaíott a töralöczbe, a hol 7 héten át kellett szenvednie, mig szabadon bocsáttatott. Hallották ebből azt is, hogy a 122. számú rendbífri tos e miatt a fényitő-tszéki elnök által megdorgáltatok. Ezt tudják uraim, mert felolvastatott előttük. De hogy azt felfoghassák, hogy mennyire fellázította az eset vádlott jogérzetét, tudniok "kell még egyebet, t. i. az ilyen ártatlan lány oknélküli elzáratasának káros hatását a társadalomra is, Ismerniök kell a pestvárosi börtönök iszonytgerjesztő állapotát. Landesb'rg mint jonrnalista, nyilvános működésénél fogva ismerte ezt a lapokból. Önökkel uraim pár szóval én fogom megismertetni. Pokol ez a földón, hol az emberek ördögökké neveltetnek. Eltekintek a testi gyötrelmektől, csak a lelki romlást tartom szem előtt. | Együvé zárnak itt egy ilyen ártatlan leányt sokszor egy keritőnővel. egy-két szabad személylyel, | több házi tolvajjal. Félénken egy szegletbe" "vol nul ugyan az ily szerencsétlen lény eleinte, ha : önhibáján kívül ezen társasáéba kerül. De csaki hamar eloszlatja idegenkedését az unalom és folv: tonos együttlét: a közös sors pedig bizalmassá . teszi őket egymás iránt. Majd tanácsot kér ezekj tői, a kik már próbáltak az ilyen bajban, mi; kénti kiszabadulása iránt: s igy" csakhamar meg' termi ezek között a börtön a" barátságot. 8 a I hogy ez megcsirázott, már benne lesz ez ár( tatlan leányban is a romlás magva. El.>ülyedt j az erkölcsi förtelembe. S • mikorra a íelszabaj dúlás órája üt. az elzárt helyett egy bestiát adI nak vissza a társaságnak. Tény az, hogy ily oknélküli elzárás által i sérelem történik az egyesen, sérelem a társadal; mon. Hogy ki inkább" a hibás, az oknélkül ley Esküdtszéki tárgyalások. L (April 24-én.) (A pesti rendőrhiztosok Lemdeaberg Sándor ellen.) 1 Elnök: Sárkány József, Birák: Bellágh István, Paizs Andor. Jegy z ő : Dulovics Béla. Vádlók: Lichtnecker János és társai, pesti ren dbiztosok; képviselőjük: Molnár Sándor ügyvéd. Vádlott: Landesberg Sándor, a „Neuer Pester Journal" volt munkatársa; védője dr. Fricdmann Bernát. Esküdtek: Horváth Gáspár, Tanisits Antal, Dux Adolf, Lukács Antal, Neskovics Döme, Rákosy Jenő, Balog Gusztáv, Karpeles Albert, Marsovszki Gyula, Forgó István, Mandl Ignácz, Hupf Ágoston. Pótesküdtek: Benkő István, Belányi József. (F.) Ezen tárgyalás nem mutatott fel fontosabb momentumot. Csak a feltett kérdésekre, illetőleg az esküdteknek a kérdésekre adott leleteire kell rövid megjegyzést tennünk. Látható alább hogy az első kérdés egész általánosságban a pestvárosi rendőrbiztosokról szól, és csak a második kérdés vonatkozik egyenesen vádlókra. Indokolva látszik ez az által, hogy vádlók inkr. czikkben nincsenek megnevezve. Az esküdtek felelete azonban e részben nem egészen világos. Ugyanis 6 esküdt ugy volt meggyőződve, hogy a „pestvárosi rendbiztosok" ellen nem forog fenn rágalom, holott arról, hogy a vádlók ellen, kik pedig szintén pestvárosi rendbiztosok, nem forog fenn a rágalom, már csak 5 esküdt volt meggyőződve. Ha megfordítva mutatkozott volna ezen számarány, (az első kérdésnél 7 ellen 5, a másiknál 6 ellen 6) akkor még érthető volna a dolog. Igy azonban azon egy szavazat dészet" czimű lapban félszólittatott, vegve visz- J tartóztató rendőri közeg, avagy a fenyítő tszék, sza a bepanaszolt czikkben tett állítását. Vád- , a hosszas letartóztatás által: azt vádlott, mint lott octóber 18-án, tehát a vád megindítása előtt, I nenJ Jogász, nem ítélhette meg, hanem feljajdult ! nvilatkozatot tett közzé, melyben előbbi állításait I az *U<»i • kinél a baj eredetét vette. ' értelmezi. Kéri ezen közlemény felolvastatását. J Vádlott ónzéstelenül szólalt fel, nem ismer Vádlók képviselője nem ellenzi a [ senkit az ügyben szerepelt egyének .közül, őtet felolvasást. Olvastatik a pótnyilatkozat, melyben kijelen- I tetik, hogy az october 11-én megjelent közlemény szerzőjének esze-ágában sem volt azon rend- I őröket sérteni, kik lelkiismeretesen teljesitik kö- | telességöket: csak azokat akarta sújtani, kik önző czéljaik elérése tekintetéből igazságtalanságukat követnek el. A bizonyítási eljárás befejeztetvén, elnök vád- I ;l leány nem volt olyannyira ártatlan, lók képviselőjének adja a szót vádheszéde elő- ! Vád l o tt vé d őj e ellenzi a fölo azon megjegyzésre csak a közérdek indította. Kéri mentsék fel. Molnár Sándor, vádlök képviselője bemutatja a „Közreudészet" czimü lap egyik számát, és kéri az abban foglalt „Törvényszéki csarnok" czimü czikk főlvasását, azon czélból, hogy kitűnjék, miszerint azon rendőr, ki a leányt letartóztatta, nem volt oly annyira hibás, és hogy terjesztésére. Molnár Sándor, vádlók képviselője idézi a bepanaszolt czikknek a vádlevélben kijelölt egyes kitételeit, melyeknek gyalázó és becstelenitő értelmét oly világosnak mondja, hogy fölöslegesnek tartja bővebben bizonyítani, miszerint e czikk a Hármas Könyv második része 72-dik czimének 1. §. alá eső becsületsértést, különösen pedig a jelen esetben a pestvárosi rendőrbiztosok testületének összes tagjai ellen irányzott és azJ84 7/B XVIII. t. cz. 10-dik §-ában körülírt rágalmat tartalmaz. Dr. Friodmann Ber n át, vádlott védője: Minden népnek vannak elfogadott példamondásai, melyek pár szóban örök igazságokat fejeznek ki. Ilyen p. o. nálunk azon, a rómaiaktól hozzánk átszármazott példabeszéd, hogy „nincs szabály kivétel nélkül" nulla regula sine exceptione. Ezen bevett példamondásnál fogva nálunk bárminő általánosságban tett állitásnál ezen szavak oda értetnek, hogy: kivéve a kiveendőket. S azért, ha azt akarja valaki érteni, hogy állítása alól kivételek nincsenek, ezt különösen meg kell említenie. Igy p. o. ha valaki azt mondja általánosában az osztrák-magyar közös hadseregről, hogy lvasást. Elnök: A pestkerületi sajtóbiróság e kérdésben hozandó határozat tárgyában vissza fog \onulni. (Szilnél után:) E1 n ö k: A pestkerületi sajtóbiróság a fönnforgó incidentális kérdésben a következő határozatot hozta: Vádló urak képviselője azon kérelmének, hogy az imént bemutatott czikk íöiolvastassék, hely nem adathatik. Ezen határozatnak indokai a következők: Mellőzve azt, hogv vádló urak képviselője ezen kérelmet az eljárási szabályok ellenére a védelem stádiumában adta elő, azon indokok, melyekkel kérelmét támogatni kívánta, oly természetűek", hogy a vadra és ezen vád elbírálására befolyással nem lehetnek. Nem lehetnek azért, mert azon kérdés: hibás volt-e avagy nem volt-e hibás azon rendőr, kiről a bepanaszolt erikk a neheztelt állításokat taralmazza, nem lehet befolyással ama kérdés elbírálására, váljon foglaltatik-e a bepanaszolt czikkben becsületsértés az összes pesti rendőrökre. Ep oly keyéssé jöhet bírói tekintetbe azon indok, melynél fogva ezen körülmény által az szándék koltatik bizonyittatni, hogv a bepanaszolt czikkben érintett nő nem volt "oly ártatlan, mint a minőnek feltüntettetik, miután ezen ténykérdés nem foglal magában olv jogi momentiimot, mely eltérését nem tulajdonithatjuk másnak, mint té védésnek, mert a 3. (a vétkesség) kérdésénél 1 abban hazatiatlan, alkotmányellenes szellem ural-a feiinforgó"\4'dra ^"rfnly^g^ai0v.'rt^o Lapunk mai számához lelivnyi melléklet vau csatolva.