Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 3. szám - A polg. törv. rendtartás revisiójához - Észrevételei a kolozsvári ügyvédegyletnek az úrbéri s rokon birtokviszonyok rendezéséről a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatokra [3. r.]

- '28 ' — dr. Held Kálmán urnák adatott ki. A malomjogról szóló törvényjavaslat, mint nem e szakosztály elintézése alá tartozó, rövid uton az első szakosztályhoz áttétetni határoztatott. A szakosztályi számadások jóváhagyattak. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (A be 1 ü gy m i n i s z t e r i m h o z) Kapeller Béla fogalmazósegéd tiszt, fogalmazóvá neveztetett ki. * (A biudai mfíegy etemhez)dr. Welkov Sándor magántanárrá neveztetett ki. * (Pest városa) teljes tanácsának f. hó 13-án tartott ülésében tollnokokká kineveztettek : Handtl Károly, Weiehardt Alajos, Bende Ödön, Sipőcz László, Massanek Rezső, Reichenthaller Béla, kik részint a városi törvszékhez, részint az egyesbiróságokhoz fognak beosztatni. Kinevezteti azonfölül 6 irnok és 12 napidíjas. Vegyes közlemények. *(Egy 70 évre elitélt iegy euc z.) A züriehi fegyházban deezember 30-án meghalt egy fegyencz, ki a züriehi fegyházban 3(3 évet töltött. 05 éves volt. 19 éves korában halálra Ítélték, de kegyelem utján fogságbüntetést állott ki. Azután még három ízben ítélték halálra, de mindannyiszor fogságbüntetésre változtoztatták az ítéletet, ugy hogy összesen 70 évi fogságra Ítéltetett, * (A p e s t i királyi i t é 1 ő t á b 1 ÍI) folyó évi uj ülésszaka a folyó hó 9-én tartott teljes üléssel nyittatott meg. Ez ülésben elnökileg előterjesztetvén a múlt évi működés sommás átnézete is, abból örömmel konstatálható miszerint a hazai sajtóban közlött ügyhátraléki számösszeg túlzott volt, miután a tényleges hátralék nem 15000, hanem csak 11092 darabra rug. Ugyanis 1869 év végén a tábla hátraléka 13096 ügydarab volt, ehez járult az 1870-ben beérkezett 39843 polgári-, 12756 büntető-, 1522 úrbéri-, és 3529 váltó-, összesen 57650 ügydarab és a váltóosztály, illetőleg volt váltófeltörvényszék 1869-ki hátraléka 75 ügydarab: volt tehát a feldolgozandó munkaanyag összesen 70821 darab. Ebből 1870 évi januárban 3486, februárban 4253, martiusban 4920 aprilisben 4049, májusban 4986, júniusban 4837, júliusban 3940, augusztusban 4518, septemberben 4493, octoberben 5180. novemberben 6528 és deczemberben 7919 darab intéztetett el, ugy hogy daczára annak miszerint a júniusban történt szaporítás alkalmával a táblának leggyakorlottabb bírái közül 16 a legfőbb itélőszékhez osztatott be segédbiróképen, hogy az átalakítás nagy nehézséggel járt és hogy az újonnan kinevezett birak csak september és october, illetve november hóban kezdették meg működésüket, — deezember végén csakis 11692 ügydarab maradt elintézetlen, mi mindenesetre az előadók fáradhatlan ügybuzgalmáról tesz tanúságot, és reményt nyújt arra hogy az 1871-ik év végével a kir. tábla ügyhátralékkal nem fog birni, hanem currensben lesz. *(A magyar tudományos akadémia) f. hó 9. tartott osztály ülésben Csatskó Imre kir. táblai biró ur a halálbüntetésről értekezett és ugy mint a jogászgyfllésen itt is a halálbüntetés eltörlése mellett emelt szót. * (A királyi itélo-tábla) czéljaira f. é. máj. elsejétől fogva Széher Mihály pest-belvárosi lipót-utezai 5. sz. alatti házának egész második emelete bóreltetett ki, évenkénti 4000 frt. bérért. * (M u r i n y i Endre) köz és váltó ügyvéd (Pesten Árpád-utca 4 sz. a) tudatja a vidéki ügyvéd urakkal és perben álló felekkel, miszerint helyettesítéseket, közbenjárási megbízásokat, a buda-pesti első bíróságoknál, illetőleg fölsőbb bíróságoknál és a ministeriumoknál, készséggel elfogad. * (Az igazságügyminister) a fővárosi közmunkatanácsnak memorandumára beléegyezését nyilvánitá ki aziránt: hogy az 1868. LV. és LVI. kisajátítási törvényezikkek a fővárosi közmunkatanács felállításáról szóló 1870. X. t. czikkel egy, az országgyűlés elé terjesztendő novelláris törvényjavaslat által nagyobb öszhangzásba hozassák. Ezen törvény hatályát ki lehetne azután terjeszteni mindazon miveletekre, melyek már megindittattak ugyan, de befejezve még nincsenek; magában értei.vén: hogy az eljárás azon része, mely az eddigi törvények alapIán történt s végérvényre emelkedett, a novelláris törvény által nem érintetik. * (T e n g e r í m a g á n j o g.) A földmi velés, ipar és kereskedelmi ministerinmban az általános német kereskedelmi törvények a tengeri maj gánjogot tárgyazó ötödik könyve, illetőleg az ; ezen utóbbi behozataláról szóló törvényjavaslat ! iránt megszakítás nélkül iolynak a tárgyalások, ; elannyira, hogy ezen törvényjavaslat még a fo; lyó ülésszak alatt az országgyűlés elé lesz terjeszthető. * (Herczeg K ar a gy o rgy e vi c s pö ré| nek) másodbirósági tárgyalásán elnökölt Szabó : Miklós kir. itélő táblai elnök, előadó Andrássovits Béla kibíró, szavazó birák Horváth Illés, Bellaágh István ktbirák, Kámánházy Béla ktpót| biró, jegyző Andrássy Gyula voltak. A több napot igénybe vevő előadás befejezte után f. hó 14 hirdetett ki az ítélet, mely szerint, az elsőbirósági felmentő itélet megváltoztatásával herczeg Karagyorgyevits Sándor, Trivkovits Pál és Stankovich Fülöp vádlottak a főbenjáró gyilkossági bűntény alanyi tényálladékában bűnrészeseknek találtatnak : azért mind három rendű vádlott vizsgálati fogságban töltött idejének betudása mellett, olső rendű vádlott Karagyorgyevits berezeg 8 évi másod- és :i-ad rendű vádlottak pedig külön-külön 4—4 évi vas nélküli börtönbüntetésre — itéltéltetnek ; továbbá az eljárási költségekben egyetemlegesen, a rabtartásiakbau pedig fejenként marasztaltatnak el. Végül a szerb kormány, kártérítési költségeinek megtérittetése végett a polgári perutra utasittatik. * (Budaváros törvényszékének ügykimutatás a) mind eddig nem bocsátt atott nyilvánosságra, csakis a most egyedül az erélyes és szorgalmas telekkönyvi előadó R u p p Zsigmond tanácsnok ur vezetése alatt álló telekügyi osztály szolgáltatott eddig adatokat tevékenységéről, a mennyiben kimutatja, hogy az 1869-ből és 1870 elejétől elintézetlen maradt 470 és a mult év folyamán beérkezett 2912, összesen tehát 3382 ügydarab máig mind elintéztetett, ugy hogy ez ügyosztályban semmi hátralék sem mutatkozik. * (A bécsi legfőbb ítélőszék) mint semmitőszék előtt f. h. 12-én azon eddig még nem döntött kérdés jött tárgyalás alá, váljon a törvényszéki elnök, ha a nyilvánosságot kizárja, megkívánhatja e a bizalmi férfiaktól, kiket a felek ily esetben a tárgyaláshoz meghívhatnak, a titoktartást arra nézve, ami a tárgyalás folyamában történt. A bécsi sajtóbiróság elnöke ugyanis a Fialla-féle sajtóperben indíttatva érezte magát a nyilvánosságot kizárni. Vádlott mint bizalmi férfiakat két hírlapírót jelölt ki, és kérte hogy azok a terembe bocsáttassanak. Az elnök azonban ezt csak azon esetben volt hajlandó megengedni, a ha két hírlapíró megígéri, hogy a tárgyalásról nem fognak hírlapi közléseket tenni. Ezt ők nem ígérték meg, és igy a tárgyalás egészen titkos volt. Az elmarasztalt léi azonban az itélet ellen semmiségi panaszszal élt és többek közt ezen emiitett körülményt is felhozta mint semmiségi okot. Nevezetesen hivatkozott arra, hogy maga az elnök is kiemelé, miszerint a megnevezett bizalmi férfiakat ő magi személyesen is ismeri, és ellenök nincs kifogása, de foglalkozásuk kizárja azt, hogy mint bizalmi férfiak szerepeljenek a tárgyalásnál, ha csak meg nem igérik a titoktartást. A védelem részéről felhozatik az is, hogy a nyilvánosság kizárásának nem az a czélja, hogy a közönség ne vehessen tudomást az ily tárgyalásokról, a mint ez kitűnik azon körülményből, hogy titkos tárgyalásokról is jelennek meg tudósítások a lapokban, és hogy az államügyész ily esetben soha sem érezte magát indíttatva arra, hogy közbe vesse magát. Mint különösen fontos indok frlhozatik még, hogy az elnök a kijelölt bizalmi férfiaktól azon fogadás-télelt követelte, hogy nem fognak tudósítást közölni a tárgyalásról. Ha ugyanis a titkos tárgyalások közzététele bűnös cselekvény volna, akkor ezen fogadástétel megkövetelése felesleges lenne, mivel nem szokás valakitől Ígéretet venni az iránt, hogy nem fog bűnös cselekvényt elkövetni. Az államügyész ezek ellenében azt hozta fel, hogy ezen kérdésre nincs törvényes intézkedés, tehát az elnök diseretionarius hatalmát e tekintetben nem lehet megszorítani. A legtöbb ítélőszék mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette. Indokolásul az emiitett főpontra nézve a következőket hozza fel: Ha nem is érzi magát hivatva a legfőbb ítélőszék mint semmitőszék ezen kérdés elvileges eldöntésébe bocsátkozni, de azt még sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elnök eljárása ellen fel- , hozott kifogás nem alapos: sőt ellenkezőleg az I elnök törvényesen járt el. A törvény ugyanis | mely szerint a nyilvánosság kizárathatik, a titoktartást czélozza. Hogy ezen titoktartás valósággá váljék, szükséges, hogy azon egyének kik bizalmi férfiakká választatnak ne tekintethessenek olyanoknak, kik ellen a titoktartás tekintetében kifogás lehet és igy az elnöknek joga van követelni, hogy a különben kifogástalan egyének is csak azon esetben bocsáttassannak be a tárgyalási terembe, ha megígérik, hogy a tárgyalás folyamának titokban tartását nem fogják meghiúsítani. * (B ö r t ö nügy.) Az elsőfolyamodásu királyi bíróságok küszöbön álló rendezése alkalmával az összes hazai bőrtönügy az igazságügyministerium hatáskörébe fogván átlépni, az igazságügyminister az országos bőrtönügyo^ztály vezetőjét :Csillagh László miniszteri tanácsos urat előgondoskodásból már most megbízta, hogy egyelőre a pestmegyei központi és a Buda sz. kir. főváros területén levő összes városi börtönhelyiségeket megvizsgálja s azok terjedelméről és minőségéről, továbbá az ott jelenleg letartóztatott vizsgálati és elitélt foglyok számáról, valamint a mindkét rend- és nembeli foglyoknak az utóbbi 3-évben való zoorgalmáról magának a helyszínén biztos tudomást szerezve, a találandottakról jelentést tegyen. A tényleg létező viszonyok alapján s e viszonyok számbevételével szándékszik azután az igazságügyminister az ebbeli munkálatokat azonnal megkezdeni. * (Németország területén) 1870 végéig 10 büntető tőrvénykönyv volt érvényben. Folyó év január elsejével, mely napon az éjszaknémet büntető törvénykönyv életbelép , ezen szám ötre olvadt le, ugy látszik, hogy nem fog egy év letelni, és az ötből egy lesz. * (Dr. Löwe bécsi ügyvéd elfogatás a,) mely f. hó 7-én este történt meg, a béc3Í ügyvédi körökben roppant feltűnést okozott. Dr. Löwi egyike a fiatalabb, de legügyesebh bécsi ügyvédeknek s most egyik ügyfele feljelentése következtében hirtelen elfogatott. Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara elnöke, Hárdtl báró, azonnal elment a fenyítő törvényszék elnökéhez, Bosehan lovaghoz, hogy Löwe szabadon bocsáttatását kieszközölje. Boschan lovag nem tehetett ugyan eleget a kamarai elnök kivánatának. de megígérte a dolog sürgős elintézését. Azóta ismételve tétettek lépések a szabad lábra helyezés iránt, ugy az ügyvédi kamara, mint egyes ügyvédek részéről, de sikertelenül. Az ügyvédi kamara különösen azért tartja a dr. Löwe elleni eljárást sérelmesnek, mivel egy ügyvédnek ilyetén hirtelen elfogatása által nem csak az ő, de I számos feleinek érdekei is hátrányt szenvednek, i Mindenesetre előlegesen értesíteni kellett volna j az ügyvédi kamarát, mely rendelkezett volna az ; iránt, hogy dr. Löwe feleinek érdekei megóvasI sanak. A lerartóztatott folyamodott ugyan a le| tartóztatási határozat ellen és a másodbiróság I folyamodásának helyt is adott, az államügyész ! azonban a legfőbb itélőszékhez folyamodván fel. | dr. Löwe máig letartóztatva van még. * (Az i gaz s a gü g y i m ini s zteri u m) a jegyzői törvényjavaslat felett beérkezett haI tósági, egyleti és egyéni észrevételek kivonatáI nak első részét az enquet-bizottsági tagoknak I már megküldötte a javaslat feletti tárgyalások e j szerint hihetőleg nem sokára megkezdődnek. Az i érintett kivonat érdekesebb részleteit legköze| lebb lapunkban is közlendjük. Szerkesztői posta. S p. E. 01 nak Privigyen. A közleményt a legközelebbi számra kellé fentartanunk. Szives ajánlatát köszönettel elfogadjuk. A .jogászgyülés" évkönyvének harmadik füzete már sajtó alatt van és még e hó folytán szét fog küldetni; a második füzet azoknak kik azt a gyűlésen nem vették át, pótlólag megküldetik. T. J. urnák helyben. A „jogi kérdés" ily alakban nem közölhető, .jogeset" alakjában szívesen vesszük. A marosvásárhelyi m. kir. itéló tábla tanácsainak összeállítása 1871-re. I. polg. tanács. Elnök":'Báró Apor Károlv. Birák: Binder Mihály, Ferencz Károly, Csergedi János, Lészai Lajos, Gyarmathy Sámuel, Dr Endes Gábor. Pótbiró: Deési Farkas. Jegyzőkrendes fogalmazók: Kovács János, Sándor Lajos, Gál Domokos, Dr. Koronka Albert, Kelemen István. Segédfogzlmazók: Dájbukát János, Dózsa Károly. II. polg. tanács. Tanácselnök: Móga Demeter. Birák: Tribusz Antal, Dózsa Dániel, Pipos Péter, Elekes Pál, Petri Adám, Szolga Miklós Pótbiró: Illyés Károly. Jegyzők; ,Rendes fogai-