Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 12. szám - Esküdtszéki csarnok. [6. r.]

irodákban alkalmazható könyvelési rendszer alakszerű készítésére, mely tekintettel az ügyvédrendtartási törvényjavaslatra, könnyű és teljes átnézetét nyújtsa az ügyvédnél kezelt iratok és az ügyvédre bizott pénzek és értékek kezelésének, valamint az ügyvéd által vitt ügyekben teljesített ügyvédi munkálatoknak. Pályadíj ötven darab arany, mely a beérkezett legjobb munka szerzőjének okvetlenül kiadatik. 'A könnyvelési mintákkal és jeligével ellátott, idegen kéz által irott pályamunkák f. é. június hó elsejéig alolirott titkárhoz (lakása : Pest kalaputcza 6. sz.) a szerző nevét és lakását tartalmazó bepecsételt jeligés levelek kíséretében beküldendők; később érkező munkák figyelembe nem vétetnek. Pesten 1871. évi martius 20. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos, egyleti titkár. * ((T gy v éd e gy 1 et) alakult Székesfehérvárott, melynek elnökévé Danitz Béla városi főbíró, alelnökévé Nóvák Kálmán ügyvéd és titkárává Cserna Vincze ügyvéd urak választattak. — Örömmel üdvözöljük az uj egyletet és működésének a legjobb sikert kívánjuk. * (A budapesti ügyvédi egylet harmadik szakosztályának) f. hó 13-án tartott ülésében elnöké ismét dr. C s a c s k ó Imre ur, jegyzővé pedig Dr. Friedmann Bernát ur lemondása folytán C s u k á s sy Károly ur választatott, egyúttal Dr. Friedmann urnák buzgó működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Ez ülésben lényegtelen módosítással elfogadtatott Dr. Csatskó Imre urnák — lapunk mellett is közlött — az alkotandó büntetőtörvénykönyvben a vétség és kihágások szerinti felosztásnak mellőzése iránt iinditványa és a rendes ülés elé terjesztetni rendeltetett, előadóvá Dr. Csukássy Károly úr választatván. * (A budapesti ügyvédi egylet második szakosztályának) f. é. martius 14-én tartott ülésében tárgyaltatván ur. Held Kálmán urnák — lapunk mellett is közlött — jelentése a nagyváradi ügyvédi egyletnek a személyfogság megszüntetése folytán szükségessé vált törvényhozási intézkedések tárgyában beküldött javaslata lelett, az következő eltérésekkel elfogadtatott : szükségesnek találtatott, hogy minden bukás esetében a bűnügyi vizsgálat tekintet nélkül a hitelezőkkel történt kiegyezésre, mindig hivatalból inditassék meg és ítélettel látassék el; — hogy a hamis és vétkes gondatlanságból eredő bukások esetei a csődtörvényben enumerative kijelöltessenek; — elvettetett azon télel, hogy bármely hitelező csődkérés nélkül is jogosítva legyen a hamis vagy gondatlanságból eredő fizetési teheti enség bűnügyi vizsgálását kérni, — hogy a hamis vagy vétkes gondatlanságból eredő csődök tény áll adék felett esküdtszékek ítéljenek, — végre elvettetett a követelések osztályozása iránti kérdésnek c helyütt leendő megoldása. A szakosztályi megállapodások a rendes ülése elé terjesztetni rendeltettek és azok előadójává Dr. Környei Ede ur választatott. *(A budapesti ügyvédi egylet negyedikszakosztálya) az ügyvédrendtartási törvényjavaslat iránt benyújtott — lapunk mellett is közlött — előadói véleményes jelentésnek a javaslat 5. 6. 7. és 8. fejezetére vonatkozó részét tárgyalta a mult héten, és előadó nézetét mindenekben elfogadva, magáévá tette. Az előadó által nem kifogásolt szakaszok tekintetében a szakosztály azon felül következő egyes tagok által indítványozott módosításokat fogadta el: az ügyvédjelölt a lajstromba csak ugy veendő fel (47. §.) ha fedtetlen előéletet tud igazolni; a 62. §. első bekezdésének bevezetése következőleg egészíttetett ki: „a törvénytekintetében félbizonyiték erejével birnak, mely az ügyvédnek pótesküje által teljes próbára kiegészíthető; (a ministeri javaslat S2. §-a szerint pedig teljes próbát képeznek ;) „tekintve, hogy mindezen czélok elérésére egy — az ügyvédi sajátságos viszonyoknak megfelelő helyes rendszerre alapított könyvelés — (Buchführung) szükséges: végre „tekintve, hogy ügyvédi irodában csak oly könyvelés foghat helyet — mely a felsorolt igények és sajátságos viszonyok számbavétele mellett kevés munkaerőt kivan, de egyszerű is legyen, hogy azt a könyvvezető megakadályozása esetében minden jogilag szakképzett irodai más személy folytathassa „indítványozom: hogy a budapesti ügyvédi egylet az ügyvédirodai segédkönyvek és a könyvelési mód tervezetének készítésére illő pályadíj kitűzése mellett pályázatot hirdessen, sat." Szerk. hozás, jogszolgáltatás és különösen az ügyvédi" sat; a választmány működésének időtartamát illetőleg az ügyvédi egylet 46. §.-a fogadtatott el a javaslat 55. §.-ellenében; a 75. §. mint olyan, mely a 25. §-ban biztosított szólásszabadsággal össze nem egyeztethető, kihagyandónak találtatott; a 78. §-nál a fellebbezés megengedendőnek vélelmeztetett; a 81. §-nál a „teljes" szó kihagyandónak találtatott; a 85. §-nál az elévülési határidő 3 évben állapíttatott meg; a 93. §-ban megengedett könyv- és iratok lezárolásának, csak a fegyelmi vizsgálat megindítása iránt hozott határozat jogerőre emelkedése után találtatott helye; továbbá kimondatott, hogy a helyben lakó tanukat és szakértőket a biztos közvetlenül, a vidékieket pedig ott hol kamara létezik, annak, a hol az nincs az illetékes bíróságnak megkeresése mellett köteles kihallgatni; a 109. §-nál az egyleti javaslat 80. §-a az előadó javaslatához képest fenntartatni határoztatván, kimondatott, hogy a kézbesítések a kamaráknak a végre megbízott közegei által teljesitendők ; a 106. g-nál kimondatott, hogy a fegyelmi bíróság a perrendtartásszerü bizonylati eljáráshoz kötve nincsen és pusztán meggyőződése szerint határoz : a 118. §. a) pontja teljesen kihagyandónak, a) pont pedig oda módosilandónak találtatott, hogy az ügyvédkedéstőli felfüggesztésnek csak a fai) fegyelmi eljárás megindítását rendelő határozat jogerőre emelkedése után van helye. — Az előadói jelentésnek az utolsó két fejezetről szóló részének mikénti eldöntéséről legközelebbi számunk hozand tudósítást. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (D é z s i Farkas) pótbiró rendes biróvá és dr. Dósa Miklós jogakadémiai tanár pótbiróvá neveztettek ki a marosvásárhelyi királyi itélő táblához. * (Az egyetem bölcsészeti kara) dr. báró Eötvös Lorándot, az üdvözült báró Eötvös József fiát mint magántanárt képesítette, sőt a rezgésről irt kitűnő dolgozat alapján, melyet a szakértők egyhangúlag rendkívüli horderüjének nyilvánítanak, az elméleti természettan helyettes tanárává választotta. B. Eötvös e minőségében előadásait már a folyó tanévnyári szakában megkezdi. Különfélék. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél. Skolits Jakab czipészmester ellen, perügyelő Lechner Gyula, bejelentési határidő június 14—16, tömeggondnok választás márczius 24, — Eh r enwald;A. S. kereskedő ellen, perügyelő Guba János, bejelentési határidő június 6—9. töraeggondnok választás marczius 24. — Hacker Sámuel kereskedő ellen, perügyelő id. Pápay Ignácz, bejelentési határidő június 14—16, tümeggondnok választás marczius 24. * (A deák-párt mart. 16-diki értekezletében,) a 25-ös bizottság munkálata forgott szőnyegen, különösen azon kérdéssel foglalkozott a párt, hogy átadassék-e a munkálat az igazságügyministeriumnak ugy, a mint a bizottság elkészité, hogy a minister javaslatot terjesszen e munkálatra vonatkozólag elé, vagy a bizottság utasittassék a felmerülő hibák kijavítására. Megállapodás abban történt, hogy a munkálat visszautasittatik a 25-ös bizottsághoz, hogy tekintetbe véve a főbb törvényszékek véleményét a járásbíróságok hatáskörének megszorítására és a telekkönyvek centralisatiójára vonatkozólag, — vegye tekintetbe egyszersmind a házhoz beérkezett kérvényeket. Az értekezleten az igazságügyi minister ur is részt vett, és különösen hangsúlyozta azt — a mit mi e lapokban már ismételve kiemeltünk, hogy az egyesbiróságok hatáskörének szándékolt kiterjesztése és a telekkönyvek tervezett decentralizátiója a igazságszolgáltatásra roppant hátrányokkal járna és kimondhatlan zavarokat akarna miért is szükségesnek találta a 25-ös bizottság munkálatának átdolgozását. Ha valamiben, ugy e tekintetben tolmácsolta a minister ur a közvélemény nézeteit. * (Hivatalos curiosum.) A „Budapesti Közlöny" f. mart. hó 16-ki számában, a hivatalos értesitő „idézések" rovatában szóról szóra a következő sajátságos idézés olvasható: „Idézés. Birvolyev Milos bácsmegyei Szent-Tamás m.-város bevétele alkalmával 1849. évben elhunyt ó-verbászi lakos ezennel felhivatik, mikép jelen idézvény harmadszori közzétételétől számítandó egy év és egy nap alatt h o 1 lé tér ő 1, ezen tvszéknek biztos tudomást adjon mert ellenesetben részére kirendelt gondnok idősb Punczman Béla ügyvéd ur meghallgatása után fog holttá nyilvánítása iránt határozat hozatni. Kelt Zomborban 1871. febr. 18 Bác3-Bodrogmegye polgári tszéki üléséből." * (Pestvárós gyámipénztáránál) 1870. dec. végével az árvák és gyámoltak követelése volt az együttleges gyámipénztáron tőképen 2,334,007 írt 61 kr, kamatban 13,912 ft, 36 kr, összen 2,347.919 fit 64 kr. Államkötvényekben névszerinti értékben 337,404 frt, magánkötvényekben 1,141,179 ft 50 kr, ékszerekben 5042 frt 73 kr. Az együttleges, gyámipénztár követelései tőkében 2,326,144 frt 32 kr, kamatban 11,120 frt 407a kr. Az 1870. dec. végével maradt készpénzben 38,107 frt 72 kr, összesen 2,375,372 frt 44'/2 kr. Levonván ebből az árvák és gyámoltak követeléseit 2,347,919 frt 64 krt, mutatkozik felesleg a tartalék javára 27,452 frt 80 '/a kr. Az 1869-ik évben decz. végével az összes cselekvő állapot volt 2,169,229 frt 811/, tr, szaporodott tehát 1870. évben 206,142 frt 63 krral. t (Jeszenszky Lajos) pesti ügyvéd, a budapesti ügyvédi egylet rendes beltagja és Zsigmondy Pál ügyvéd urnák 20 évig hü munkatársa f. hó 15-én Pesten meghalt. f (Szentgyörgyi Horváth Antal) cs. kir. kamarás és Sopronmegye főispáni helytartója mart 10-én 62 éves korában Sopronban meghalt. * (Szentesitett törvények.) A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, továbbá a birák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugalmazása körüli eljárás szabályozásáról szóló törvényjavaslatokat ő Felsége f. évi. mart. hó 13-án látta el a legfelsőbb szentesítéssel. (Bélyeg sikkasztás ellen.) Ujabb időben gyakran előfordult azon eset, hogy a perbeli okmányokról, jegyzőkönyvek-, ítéletek- és fellebbezési iratokról a bélyegjegyek ismeretlen tettesek által levétettek s elsikkasztattak. Miután pedig a legtöbb esetben kifürkészbetlen sikkasztók ezen bűnös cselekményre leginkább az által csábittatnak, mert némely első folyamodásu bíróság a bélyegjegyek felülbélyegzését elmulasztja, ennélfogva az igazságűgyministerium a kir. bíróságokat, nemkülönben az összes törvényhatóságokat oda utasította: miképen a fennálló pénzügyi törvények és rendeletek szigorú megtartásával jövőben a bélyegjegyek felülbélyegzését a hivatalos felülbélyegzövel pontosan és akként teljesíttesse, hogy a felülbélyegzés fele része a bélyegjegy alsó részén, másik fele pedig az iraton tisztán látható legyen, és ez által ezen felülbélyegzett jegyek ujabbi használatra alkalmatlanokká tétessenek * (A fr a n c zia or sz ági morat o rium) meghosszabbítására vonatkozó törvény következőket határoz: Oly váltók, melyek 1870. augusztus 13-ka előtt fogadtattak el s 1871. april 12-én lejárnak, nem nyernek többé haladékot s a törvényes eljárás alá esnek. Minden, 1870. évi augusztua LS-tól Kx70. nov. 31-ig kiállított váltó hét hóval a kiállítás napjától számítva, lejár s a kamatok az eredeti lejárati nap óta is számitandók Oly váltók, melyek 1870. nov. 12-től 1871. apr. 12ig esedékesek 1871. június 12-én járnak le. Ez intézkedések kiterjednek a már óvatolt váltókra is : az óvatolásra ideiglenes tíz napi idő engedtetik. Az ellenség által megszállva volt területeken a kereskedelmi törvényszékek 1871 folyamában mérsékelt haladékot ítélhetnek a váltótartozások valóságos kifizetésére. — A moratórium egyébiránt Németországban már nem csekély zavarokkal idézett elő. Franczia váltók t. i. melyek német kereskedők birtokába mentek át, a moratórium engedélyezte prolongatió folytán meg nem ovatoltattak és már most mindazon esetekben midőn viszkereset indíttatik, a viszkereseti jog elenyésztének kifogásával találkozik a hitelező, mely kifogás helyességét a szövetségi kereskedelmi főtörvényszék itéletileg elismervén, a német váltóbirtokosok tetemes veszteségeket szenvednek, — pedig nézetünk szerint teljesen indokolatlanul', mert ha a moratórium a váltók lejárati napját törvényileg prolongálta, azok eredeti lejáratukkor meg sem ovatoltathattak és igy a hitelező részéről mulaszták el sem követtetett, ha pedig az el nem követtetett akkor őt viszkereseti jogának elvesztésével büntetni nem is lehet. • , *« közbüntettesek kiadása íránt) Sved-Norvég-, Olasz- és Franciaországgal kötött államegyezségek, melyek a napokban kerülnek a képviselőház tárgyalása alá — főelvei: 1. Mindhárom egyesség alap-feltétele, a vi-