Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 12. szám - Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. [5. r.]

Megjelenik minden kedden ; a „magyar jogaszgyiilcs'- tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztöhez a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6, sz. THE EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vjdéken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 frt. félévre .... 4 „ egész évre . . . 8 „ Kiadóhivatal: váczi-utcza 14, sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: JRUDNYÍNSZKY A. TARTALOM : Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. Dr. Fischer Lajos úrtól. (Folyt.) - Az örökség birtokvételi módozatának alapelvei az európai jogrendszerek. Czenthe Józsel úrtól. (Folyt.) — A íőméltóságu m. kir. curia mint következetessége. Marschalkó József úrtól. — Jassik Menyhért elperesnek stb. Egri Endre úrtól. — Észrevételek az ügyvédi rendtartás tárgyában. Egri Endre úrtól. - „Ksküdtszéki Csarnok." Esküdtszékig tárgyalás. - Semmisegi panasz és semmitőszéki határozatok. — „Törvénvszéki tárgyalások." Szegedi bünper. — Vegyes közlemé?7E,K- fapszemle. — A kunai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. Kinevezések, választások, áthelyezések' kitüntetések stb Kulonielek. — Értesítés. — Szerkesztői posta. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Évnegyedes előfizetőinket felkérjük, hogy a pontos szétküldés érdekében megrendeléseiket mielőbb szíveskedjenek eszközöltetni. Előfizetési feiliivás a I S' w czimü egyetemes jogi közlöny és a magyar jogászgyülés hivatalos közlönyére. Lapunk programmját e helyütt tüzetesen ismételni szükségesnek nem tartjuk, utalunk e tekintetben a „Themis" eddigi számainak tartalmára, csak azt hangsúlyozzuk, ,hogy a különös gondot forditaudunk ezentúl is kritizáló, ugy szak- mint napilapjainkra kiterjedő „LAPSZEMLÉNKRE," a curiai döntvényekben kimondott ELVEKRE, változatos „TARCZA-CZLKKEKRE," az „ESKÜDTSZÉKI CSARNOKRA," „TÖRVÉNYSZÉKI TÁRGYALÁSOK" czimü legújabb rovatunkra, valamint arra, hogy közleményeinkben ezentúl is gyorsak és pontosak legyünk, és hogy lapunkkal egyáltalán a szakközönség igényeinek lehetőleg teljesen megfeleljünk. Különösen figyelmeztetjük azonban a szakközönséget és kiválólag a hazai ügyvédi kart arra, hogy egyedül a „Theruis" tartalmazza a „BUDAPESTI KÖZLÖNY" összes hivatalos hirdetményeinek kimerítő és gyakorlatilag összeállított teljes kivonatát, és hogy „ÉRTESÍTŐ" czimü rendes rovatunkban mindazon tiszteli előfizetőinknek, kik hozzá a pesti első folyamodásu bíróságok, vagy a feltörvényszékek elé terjesztett ügyeik száma, előadója, vagy ügyeik előadásának ideje iránti tudakozódással fordulnak, csekély utánjárási dij fejében, a megkeresést követő legközelebbi lapszámban esetleg külön levélben is kielégítő felvilágosítással szolgálandur.k. Végre —• mint eddig ugy ezentúl is — külön-külön WL M tő mellékletekben közlendjük a törvénykezésre vonatkozó összes törvényjavaslatokat és indokaikat, ugy szinte a „magyar jogászgyül és" elé terjesztendő indítványokat és véleményeket, valamint a „budapesti ügyvédi egylet"-nek önálló munkálatait. Előfizetési feltételek : helyben házhoz hordással, vagy vidéken bérmentes szétküldéssel negyedévre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján a kiadó-hivatalhoz (Rudnyáuszky A. könyvnyomdája, Pest, váczi-utcza 14. sz.) kéretnek bektildetni. A SZERKESZTŐSÉG. /\ Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. Dr. Fischer Lajos ügyvéd úrtól. > (Folytatás.) y( m. Az ügyvédség szervezésére vonatkozó elvek. 1. Az első és lényeges sarkfeltétel arra: hogy az ügyvédség feladata magaslatára emelkedjék, hogy társadalmi és elhivatása tekintetben az őt megillető helyet elfoglalja; a peres eljárás nyilvánossága és szóbelisége. Ez minden állami intézmények éltető levegője, mely nélkül mi sem gyarapodhatik. A polgári és büntető perek tárgyalásának legszélesb alapra fektetett szóbelisége és nyilvánossága azon iskola, melyben az ügyvéd nemes feladatára neveltetik. Ez által vivja ki állását a közvélemény előtt, szerezhet magának tiszteletet és tekintélyt a bírónál s a közönségnél, valamint függetlenséget a nyilvános közegekkel szemben. Ez által képesiti magát azon nemes elhivatásra, hogy a népet jogaira és kötelességeire oktassa, a jogi állapotot fejleszsze és tökéletesítse. A nyilvánosság kiváló befolyással bir az ügyvédek tekintélyére. Mert tehetségök ez utoni érvényesítése közfigyelem és ellenőrzés, de sőt szellemi élvezet tárI gyává válik. A közönség ép ugy tolong j a törvényszékek termeibe, hogy jeles szónokokat hallhasson, miként a színházakba, hogy kitűnő művészeket bámuL hasson. Jeles szónoklataik ép ugy köz^ tetszés, élvezet, bírálat és elismerés tárgyai, mint a művészek remckletei. Szellem ök és tehetségök terményei ép ugy eszközök a nép mivelésére, az erkölcsi fogalmak tisztázására, a büliök megvetésére, a nemes érzések felkeltésére és ápolására — mint a nagy egyházi szónokokéi. Erskine, Brougham, Webster, Berryer, Favre, Gambetta, Mühlfeld, Berger törvényszéki beszédei szintúgy díszére válnak az irodalomnak s különböző irányban íntőleg, tanitólag és serkentőleg hatnak, mint a görög és római jogtudósok szónoklati mestermüvei. Vájjon mi lehet alkalmasabb egy jó és derék ügyvéd ismereteit és szakképzettségét, tántoi'ithatlan lelkiismeretességét és kíméletlen erélyét köztudomásra juttatni, azon erkölcsi szigort, mely őt vezérli, azon fennköltséget, melyet férfias bátorsága és tartalomdús ékesszólása egész személyiségére áraszt, napfényre hozni, mint a nyilvánosság? Mi az, mi hatékonyabban képes gátot vetni a világosságtól iszonyodó furfangnak és rabulista fogásoknak, a köztudata vagy csak hamar bizonyítható tények könynyüszerü tagadásainak — egy szóval mindazon nyomorult eszközök használásának, melyekkel gyakran ugy az ügyvédek mint a felek valamely rosz ügyet támogatni, húzni, halasztani iparkodnak •— mint; ismét a nyilvánosság? És mi alkalmasb a derék, becsületes ügyvédet a közönség bizalmi férfiévá emelni, a kontár és tehetség nélkülit pedig szellemi vagy erkölcsi törpeségébeu feltüntetni, mint megint csak a nyilvánosság? S vájjon azon ügyvédnek, ki feladata iránt élénk érzékkel bir, nem sóvárogva és epedve kell-e várnia azon kornak beálltát, melyben a nyilvánosság üdvös de sőt varázsereje érvényesülni fog? Mert az ember .czéljaíval és feladatával nő. Minél nagyobb követelményekkel állanak ezek vele szemben, annál inkább megfeszíti minden erejét,-hogy azok színvonalára emelkedjék. A nemes ambitio felébred benne és szárnya röpkedése ujabb és ujabb lendületet ad szellemének és tehetségének ! Feuerbach igen szépen és helyesen mondja: „Weun dasbeifallsvvürdigste Verdienst ohne Öffeutliche Anerkennung ím Aktenstaub begraben wird; wenn die Kraft, welche alléin Gutes und Grossc i schaft, des belebenden Elementes der Ebre eiitbehrt: dann tritt an die Stelle edler Leidenschaft die gemeine des Enverbes; dann ist es ffleichsam eiu Wunder, dass sich