Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1. szám - Kossuth és a dunai konfederáció

MAGYAR KÜLPOLITIKA .3 az álláspontra helyezkedett, hogy a Lakosság népszavazás útján döntsön a tekintetben, vájjon hazájuk egy lesyen-e Magyarországgal, vagy csak politikailag legyen egyesülve, de közigazgatásilag külön válva, vagy végül csak szövetségben legyen Magyarországgal, épp úgy, •mint a többi szövetséges állammal, mint maga is a többiekkel egyenjogú autonóm állam. Arra az esetre azonban, ha Erdély mint autonóm állam kívánna a szövetséghez csatlakozni. Kossuth a maga részéről feltételül kötötte kf. hogv Erdély Magyarországgal perszonális unióban legven. akárhogyan nevezzék is a közös államfőt Kossuth elképzelése az volt, hogy a közös ügyeken kívül, melyeket a szövetség szervei intéznének, a csatlakozó államok mindegyikének törvényhozása ós közigazgatása teljesen független maradjon. Szerinte, ily szóleskörű decentralizáció révén, valamint azáltal, hogy az egyes országokban minden községnek és tartománynak a legnagvobb szabadság biztosíttassék, a szövetség összes lakosai szabadon fejlődhetnének és minden egyes nép elfoglalhatná az emberiség nagy családjában őt megillető helyét. Kossuth tervezete szerint az alább következő elvek szolgálhatnának a szövetségi szerződés alapjául: Közös ügyek volnának: a szövetségi terület oltalmazása, a külpolitika, a külképviselet, a' kereskedelmi rendszer, beleértve a kereskedelmi törvényhozást, a vámok, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a súlyok és a mértékek. A szövetségi kormány hatáskörébe tartoznék mindannak szabályozása, ami a szárazföldi és tengeri haderőre vonatkozik, beleértve az erődítmények és a tengeri támaszpontok ügyét is. Az egyes államok nemi bírnának külön képviselettel a külföldi udvaroknál, a szövetségi diplomácia egy és közös volna. A vámok közösek volnának és a vám jövedelmek megoszlanának az egyes nemzetek között. A kereskedelmi törvényhozás közös volna. A pénz, a súlvok éis .mértékek azonosak lennének a szövetség egész területén. Az alkotmányozó gyűlés határozná meg a szövetségi parlament szervezetét, amely egy Házból, vagv úgy, amint az fiszakamerikai Egyesült-Államokban van. két Házból állhatna. Utóbbi esetben a képviselőház tagjai az egyes államok népességének megfelelő aránv szerint választatnának, a szenátusba azonban a nagv és kis államok egver.lő számhan küldenének képviselőket, ami k'fünő garancia a kis államok javára. A szövetségi végrehajtó hatalmat a szövetségi parlament által választott szövetségi tanács gyakorolná, amely irányítaná a külpolitkát is. Az alkotmányozó gyűlés joga volna meghatározni a szövetség hivatalos nyelvét. A szövetség minden államíagjának azonban jogában állana saját nyelvét használni törvényhozásában és a törvényhozási kérdések alkalmazása terén. A szövetségi közigazgatás székhelye felváltva volna Budapest (Kossuth már akkor a Budapest elnevezést használta), Bukarest, Belgrád és Zágráb. Annak az államnak feje, amelyben a szövetségi kormány felváltva székelne, feje lenne a szövetségi tanácsnak is és egyszersmind időszaki elnöke a szövetségnek. Minden állam saját érdekeinek megfelelően á'lapítaná meg alkotmányát, természetesen azon feltétellel, hogy alkotmányának elvei ne ellenkezzenek a szövetség által elfogadott elvekkel. A szövetség egyes tagállamaiban a különböző nemzetiségek és különböző felekezetek között a viszony a következő elvek szerint rendeztetnék: 1. Minden község maga határozza meg hivatalos nyelvét. Ezen a nyelven tartja gyűléseit, teszi meg jelentéseit és felterjesztéseit a felettes hatóságokhoz és a kormányhoz. A község maga határozza meg a tanítás nyelvét is. 2. Az államon belül mindenütt minden tartomány szótöbbséggel dönt afelől, hogy milyen nyelvet kíván a közigazgatásban használni- Ezen a nyelven tartják a gyűléseket, szerkesztik a jegyzőkönyveket és leveleznek a kormánn>ral. A kormány ugyanezen a nyelven válaszol és adja ki rendelkezéseit. 2. A parlament ülésein a képviselők az állam területén használatos bármelv nyelvet használhatják. , 4. A törvényeket a községékben és tartományokban használatos összes nyelveken kell kihirdetni. 5. Az ország lakosai szabadon yvülekezhetmek és szervezkedhetnek, nemzetiségük érdekében egyesületeket alkothatnak, gyűléseket ós megbeszéléseket tarthatnak avégből, hogy elintézzék vaHási kérdéseiket. Joguk van arra is, hogy nemzetségfőt válasszanak, akit vajdának, hoszpodárnak, stb. nevez hétnek. 6. A nemzetiségek szervezetei teljes szabadsággal határozhatnak egyházi és iskolai kérdéseikben, szabadon választják püspökeiket és lelkipásztoraikat s azoknak patriárchai, metropolitai vagy egyéb címeket adhatnak. Jogukban áll szervezkedésük, nemzetiségük és vallásuk érdekéből szabályzatokat alkotni. Áz állam csak azt kívánja meg tőlük, hogv határozataikat és intézkedéseiket nyilvánosságra hozzák. A Kossuth által tervezett dunai konfederációs terv, mely 1848—49. évi szabadságharcunk szerencsétlen kimenetelével függ össze, s amely a nemzetiségeknek a magyar állam integritásával összeegyeztethető minden jogot megadott volna, nem valósulhatott meg. Megvalósulása lehetőségének előfeltétele le'tt volna Magyarországnak az osztrák, Szerbiának és Romániának a török uralom alól való felszabadítása, amire a krimi, niiajd az osztrák-olasz háború kitörése bizonyos lehetőségeket nyújtott, amelyek azonban nem valósultak meg. Kossuth dunai federációs tervének, melv nemzetközi körökben élénk tárgyalásban részesült, Magyarországon úgyszólván nem voltak hívei. A terv nyilvánosságrahozatala Kossuth népszerűségének is sokat ártott a magyar közvélemény előtt, amely vagy a teljesen önálló magyar nemzeti állam megvalósítása mellet szállt síkra, vagy az uralkodóval való kiegyezésnek volt a híve. Ez a kiegyezés létre is jött és a dualisztikus monarchia keretében eigy fél évszázadon át nagyszerű fejlődési lehetőségeket biztosított Magyarországnak.