Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 3. szám - Magyar geopolitika [könyvismertetés]

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 Magyar geopolitika Irta : Dr. Gyenes István A napjainkban egyre inkább átfogó szempontokra felépülő történettudomány szintétikus szemléletmódja termelte ki a „geopolitika" műszót és a rendelkezésünkre álló földrajzi, politikai és történelmi ismeretek bősége töltötte meg gazdag tartalommal. Kalmár Gusztáv, a kiváló bencéstanár, Magyar geopolitika címmel klasszikus tömörségű művében nem foglalkozik a fogalom elvont meghatározásával, de könyvének szigorú logikával összeszerkesztett fejezeteiből a járatlan olvasó előtt is kibontakozik a geopolitika, különösen pedig a magyar geopolitika lényege. A „magyar geopolitika" történelmi tanulság, évszázadok üzenete a múltból é9 egyben útmutatás a jövőre, sőt ennél is több: parancsoló szükségesség, minden eljövendő magyar politikai megfontolásnak mellőzhetetlen ,alapja. Röviden a Kárpát-medence népeinek építő összefogásában lehetne megjelölni a magyar politikára kötelező geopolitikai tanulságot és parancsot. „Ma, — írja a szerző, — a szükséges megértést legjobban az szolgálná, ha a Kárpáti-medence népei közös elhatározással eltemetnék az őslakosság és a történeti jog hangoztatását, mert nyilvánvaló, hogy ezeket a kérdéseket sohasem lehet általános megelégedésre megoldani. Alapul azt lehetne elfogadni, hogy egymásra utalva évszázadokon át testvérként együtt éltünk és így akarunk élni a jövőben is ..." Kalmár Gusztáv azonban nemcsak eszményi célokat megcsillogtató történetbölcselő, hanem gyakorlati érzékű reálpolitikus is, aki tisztában van az ilyenfajta közeledés min. den nehézségével. Ezért hozzáteszi: „Erre a ráeszmélésre azonban egyelőre nincs remény." Vagyis a Kárpát-medence népei, történeti és politikai érettségük mai fokán továbbra is vélt őstelepülési és történeti jogaikat fogják hangoztatni. Ebben a nemzeti öntudatot kétségtelenül erősítő és a külföldet jó és rossz értelemben egyaránt „felvilágosító" versengésben mi magyarok eddig messze elmaradtunk a velünk együtt élő népek mögött. Kalmár Gusztáv könyv© azt a célt szolgálja, hogy a történelmünkben a honfoglalástól napjainkig kimutatható geopolitikai észszerűség az igazi jog fegyverét adja kezünkbe más népek vélt jogaival szemben. Honfoglaló eleink nemcsak a fegyver jogán vették birtokukba a Kárpát-medencét, hanem az örökség jogán is. Hun-avar rokonságunk ma már kétségbevonhatatlan tény és azt bizonyítja, hogy „Árpád honfoglalása nem a véletlen műve, sőt nem is egyszerűen történeti kényszer következménye, hanem a magyarság öntudatos törekvésének eredménye." A besenyő támadásoktól szorongatott magyarok Etelközből északnak is fordulhattak volna. Képtelen feltevés, hogy a síksági életmódhoz szokott magyarok tervszerűség nélkül nekirontottak volna a Kárpátok száz kilométer széles hegyláncának. Amikor a kényszerűség kimozdította őseiket régi hazájukból, tudatosan választották úi letelepülési helyül a hun-avar hagyományokból jól ismert Kárpát-medencét. Az örökségen, a fegyveres hódításon és az itt élő népelemek szervezetlenségén alapuló honfoglalási jogunkat megerősíti, mintegy a véglegesség pecsétjével szentesíti ezeréves ittlétünk és munkálkodásunk. Kalmár Gusztáv átfogó történeti tudással és a bizonyító erejű tények mesteri csoportosításával igazolja a magyar államvezetésben már a honfoglaló vezérek és az első királyok alatt megnyilvánuló geopolitikai bölcseséget: a határok biztosítását, az egész Kárpát-medence betöltését a magyar államalkotó akarattal, nagy királyaink természetes terjeszkedési törekvéseit dél felé, a Balkán irányában, a Kárpátoktól körülfogott terület katonai, politikai és földrajzi egységének szakadatlan felismerését. Történelmi viharok, a magyarságon kívül álló földrengésszerű erők időnkint megszükítették a Kárpát-medence vezető népének tudatában élő egyetlen helyes geopolitikai tervet: az itt élő népek testvéri összefogását. Az események azonban a változás törvényének vannak alávetve és mulandók, míg a történelemalakításra érett nép geopolitikai ösztönét magasabb eszmények irányítják. Ezért remélhetjük, hogy a magyar geopolitikaigazság — ha megvan bennünk az erő eszményeink tudatosítására és megvalósítására — ismét történetformáló erő lesz a Kárpát-medencében. Az első magyar geopolitikai tettet, a honfoglalást követte a haza megtartására irányuló akarat. Nagy ahogy Kalmár Gusztáv írja: „az ideirányuló ellenséges geopolitikai erővonalak elhárítása." A Balkán felé mutató terjeszkedési törekvések geopolitikai megfontolásokból fakadtak. A török birodalom nagyhatalmi előretörése idején viszont Magyarország geopolitikai ütközőterületté lett a kereszténység és az iszlám között és sorsát ez a tragikus körülmény pecsételte meg másfél évszázadra. Kalmár Gusztáv meggyőző érveléssel vezeti végig a geopolitikai gondolatot a magyarság ezeréves európai történetén. A geopolitikai eszme elhalványulásából épr>en úgy levonja a történeti tanulságot, mint a gondolat — sokkal gyakoribb — virágzásából. Végül a közelmúlt magyar történelmére ezt a tragikus megállapítást teszi: „A trianoni béke geopolitikai szempontból hazánkat a török uralom viszonyai közé vetette vissza." Trianon után ugyanis ismét az elvesztett területek visszaszerzésének gondolata szorított háttérbe minden más geopolitikai tervet. A geopolitikai gondolat felveti a hazánk területén élő népek többnyelvűségének kérdését is. „Igen nagy és talán soha jóvá nem tehető hiba volna a magyarságtól, — írja Kalmár Gusztáv, — ha régebbi és újabb nehézségek miatt az egynyelvű állam megszervezését tűzné ki célul. Ez az ezeréves magyar mult megtagadását jelentené és a magyar akarat és művelődési fölény önkéntes elejtését." Az egynyelvűségnél fontosabb, „az államterület természeti és gazdasági egysége, valamint az évszázados együttélés és a közös történeti sors..." Kalmár Gusztáv müve tömör megfogalmazásban, tárgyilagos anyagával kézikönyve annak a