Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 3. szám - Magyar geopolitika [könyvismertetés]

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 Magyar geopolitika Irta : Dr. Gyenes István A napjainkban egyre inkább átfogó szempon­tokra felépülő történettudomány szintétikus szemléletmódja termelte ki a „geopolitika" műszót és a rendelkezésünkre álló földrajzi, politikai és történelmi ismeretek bősége töltötte meg gazdag tartalommal. Kalmár Gusztáv, a kiváló bencés­tanár, Magyar geopolitika címmel klasszikus tö­mörségű művében nem foglalkozik a fogalom el­vont meghatározásával, de könyvének szigorú lo­gikával összeszerkesztett fejezeteiből a járatlan olvasó előtt is kibontakozik a geopolitika, különö­sen pedig a magyar geopolitika lényege. A „magyar geopolitika" történelmi tanulság, évszázadok üzenete a múltból é9 egyben útmuta­tás a jövőre, sőt ennél is több: parancsoló szük­ségesség, minden eljövendő magyar politikai meg­fontolásnak mellőzhetetlen ,alapja. Röviden a Kárpát-medence népeinek építő összefogásában lehetne megjelölni a magyar politikára kötelező geopolitikai tanulságot és parancsot. „Ma, — írja a szerző, — a szükséges megér­tést legjobban az szolgálná, ha a Kárpáti-medence népei közös elhatározással eltemetnék az őslakos­ság és a történeti jog hangoztatását, mert nyilván­való, hogy ezeket a kérdéseket sohasem lehet álta­lános megelégedésre megoldani. Alapul azt le­hetne elfogadni, hogy egymásra utalva évszázado­kon át testvérként együtt éltünk és így akarunk élni a jövőben is ..." Kalmár Gusztáv azonban nemcsak eszményi célokat megcsillogtató történet­bölcselő, hanem gyakorlati érzékű reálpolitikus is, aki tisztában van az ilyenfajta közeledés min­. den nehézségével. Ezért hozzáteszi: „Erre a rá­eszmélésre azonban egyelőre nincs remény." Vagyis a Kárpát-medence népei, történeti és politikai érettségük mai fokán továbbra is vélt ős­települési és történeti jogaikat fogják hangoztatni. Ebben a nemzeti öntudatot kétségtelenül erősítő és a külföldet jó és rossz értelemben egyaránt „felvilágosító" versengésben mi magyarok eddig messze elmaradtunk a velünk együtt élő népek mögött. Kalmár Gusztáv könyv© azt a célt szol­gálja, hogy a történelmünkben a honfoglalástól napjainkig kimutatható geopolitikai észszerűség az igazi jog fegyverét adja kezünkbe más népek vélt jogaival szemben. Honfoglaló eleink nemcsak a fegyver jogán vették birtokukba a Kárpát-medencét, hanem az örökség jogán is. Hun-avar rokonságunk ma már kétségbevonhatatlan tény és azt bizonyítja, hogy „Árpád honfoglalása nem a véletlen műve, sőt nem is egyszerűen történeti kényszer következ­ménye, hanem a magyarság öntudatos törekvésé­nek eredménye." A besenyő támadásoktól szo­rongatott magyarok Etelközből északnak is for­dulhattak volna. Képtelen feltevés, hogy a síksági életmódhoz szokott magyarok tervszerűség nél­kül nekirontottak volna a Kárpátok száz kilomé­ter széles hegyláncának. Amikor a kényszerűség kimozdította őseiket régi hazájukból, tudatosan választották úi letelepülési helyül a hun-avar ha­gyományokból jól ismert Kárpát-medencét. Az örökségen, a fegyveres hódításon és az itt élő népelemek szervezetlenségén alapuló honfog­lalási jogunkat megerősíti, mintegy a véglegesség pecsétjével szentesíti ezeréves ittlétünk és munkál­kodásunk. Kalmár Gusztáv átfogó történeti tu­dással és a bizonyító erejű tények mesteri csopor­tosításával igazolja a magyar államvezetésben már a honfoglaló vezérek és az első királyok alatt megnyilvánuló geopolitikai bölcseséget: a határok biztosítását, az egész Kárpát-medence betöltését a magyar államalkotó akarattal, nagy királyaink természetes terjeszkedési törekvéseit dél felé, a Balkán irányában, a Kárpátoktól körülfogott terü­let katonai, politikai és földrajzi egységének sza­kadatlan felismerését. Történelmi viharok, a magyarságon kívül álló földrengésszerű erők időnkint megszükítették a Kárpát-medence vezető népének tudatában élő egyetlen helyes geopolitikai tervet: az itt élő né­pek testvéri összefogását. Az események azonban a változás törvényének vannak alávetve és mulan­dók, míg a történelemalakításra érett nép geopo­litikai ösztönét magasabb eszmények irányítják. Ezért remélhetjük, hogy a magyar geopolitika­igazság — ha megvan bennünk az erő eszmé­nyeink tudatosítására és megvalósítására — ismét történetformáló erő lesz a Kárpát-medencében. Az első magyar geopolitikai tettet, a honfog­lalást követte a haza megtartására irányuló aka­rat. Nagy ahogy Kalmár Gusztáv írja: „az ide­irányuló ellenséges geopolitikai erővonalak elhá­rítása." A Balkán felé mutató terjeszkedési törek­vések geopolitikai megfontolásokból fakadtak. A török birodalom nagyhatalmi előretörése idején viszont Magyarország geopolitikai ütközőterületté lett a kereszténység és az iszlám között és sorsát ez a tragikus körülmény pecsételte meg másfél év­századra. Kalmár Gusztáv meggyőző érveléssel vezeti végig a geopolitikai gondolatot a magyarság ezer­éves európai történetén. A geopolitikai eszme el­halványulásából épr>en úgy levonja a történeti ta­nulságot, mint a gondolat — sokkal gyakoribb — virágzásából. Végül a közelmúlt magyar történel­mére ezt a tragikus megállapítást teszi: „A tria­noni béke geopolitikai szempontból hazánkat a török uralom viszonyai közé vetette vissza." Tria­non után ugyanis ismét az elvesztett területek visszaszerzésének gondolata szorított háttérbe minden más geopolitikai tervet. A geopolitikai gondolat felveti a hazánk terü­letén élő népek többnyelvűségének kérdését is. „Igen nagy és talán soha jóvá nem tehető hiba volna a magyarságtól, — írja Kalmár Gusztáv, — ha régebbi és újabb nehézségek miatt az egynyel­vű állam megszervezését tűzné ki célul. Ez az ezeréves magyar mult megtagadását jelentené és a magyar akarat és művelődési fölény önkéntes elejtését." Az egynyelvűségnél fontosabb, „az ál­lamterület természeti és gazdasági egysége, vala­mint az évszázados együttélés és a közös történeti sors..." Kalmár Gusztáv müve tömör megfogalmazás­ban, tárgyilagos anyagával kézikönyve annak a

Next

/
Thumbnails
Contents