Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 2. szám - Finnország béketörekvései

MAGYAR KÜLPOLITIKA A háború haszonélvezőjének szerepét azonban Oroszország alig két esztendeig élvezhette csak. Amikor ugyanis a Németország ési a niyuigiati hatalmaik között vívott háború annak ellenére, hogy 1940. tavaszán Németország nemcsak az összes nyugat-európai kis országokat, de Franciaországot is megadásra kényszerítette, a kezdeti elgondolások elleniéne Anglia ellen villámháborúval nem ért véget s az egyre fokozódó amerikai támogatás egyre ánkább elhúzódó háborúval fenyegetett, Németország, nyilván a Mein kampf ama helyes felismerése alapján (429—433. kiadás, 748—49. old.), hogty a két arcvonalas háború végzetes lehet Németországra, 1941. június 22-én- ellenségeskedéseket kezdett a Szovjetunió ellen. Kzeknek a célja ckkép kétségtelenül az lehetett, hogy a nyugaton tovább folyó háború sikeres vitele érdekében a hátvonal gyors akcióval felmentessék. így azután a Szovjetunió minden eddigi mesterkedése ellenére mégsem kerülhette el a háborút s akaratán kívül kényszerű segítőtársává kellett válnia az akkor a háborút egyedül folytató Nagybritanniának. Az egy azonos ellenséggel való e szembeállásuk ígv a dolog természeténél fogva s mondhatni szükségszerűen egy táborba hozta Angliát és a Szovjetet, Mindazonáltal az a körülmény, hogv a két nagyhatalomnak ez az egymáshoz kerülése nem salát elhatározásuk, hanem kívülálló erő hatásaként következett be, állandóan sajátságosan jellemezte mind ezt, mind a később Amerikával fennálló fegyvertársi viszonyt. Az autochton érdekek azonosságának hiánya, nemkülönben a világnézet és a társadalmi és állami rend lényeges különbsége az angolszász és az orosz nagyhatalmakat mindezideng nem volt képes megbízható közös nevezőre hozni és e kapcsolatok visszatérő zavarai és megrázkódtatásai arra mutatnak, hogv nemcsak a háború folytatása, de méginkább a béke megszervezése tekintetében ennek az együttműködésnek még súlyos teherpróbákat kell kiállania, ami beláthatatlan jövőbeli alakulást is vonhat maga után. (Folytatjuk.) KÖZGYŰLÉSI HIRDETMÉNY. A Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat r.-t. évi rendes közgyűlését 1944. évi március hó 26-án délután négy órakor tartja meg Budapest. II., Keleti Károly-utca 11. szám, I. em. 4- alatt% Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelőhizottság jelentése. 2. Zárszámadás és mérleg megvizsgálása és határozathozatal. 3. Határozat az igazgatóság és felügyelőbizottsás felmentvénye tárgyában. 4. Az igazgatóság és a felügyelőhizottság megválasztása. — Budapest. 1944. február 27. Az igazgatóság. — Az alapszabályok értelmében szavazati jogot c^ak az a részvényes gyakorolhat, aki részvényeit a közgyűlés helyén, Budanest, II., Keleti Károly-utca 11. szám, I. emelet 4. a közgyűlés előtt három nanpal előbb leteszi és az erről szóló elismervényt a közflvülés elnökének bemutatta. Mérted 1943. december 31. Vagyon: Készpénz 283.63 P. — Adósok 12.605.93 P. — Lanérték 65.000 P. — Berendezés 1615 P Veszteséoáthozat 1942. évről 45 652.19 P. Összesen 125156.75 P — Teher: Részvénytőke 100.000 P. Hitelezők 24.167.35 P. — 1943. évi nyereség 989.40 P. Összesen 125.156.75 P. Eredménvszámla 1943. december 31. Veszteség: Veszteségáthozat 1942. évről 45.652.19 P. — Szerkesztési költségek 29 515.59 P. — Nyomdai és kiadóhivatali költségek 129.950.57 P. — Altalános költségek 32.249.59. P. — 1943. évi nyereség 989.40 P. összesen 238.357.34 P — Nyereség: Előfizetési és hirdetési díjak 192.705.15 P. — Veszteségáthozar 1942. évről 45.652.19 P. összesen 238.357.34 P - Az igazgatóság- Megvizsgálta és helyesnek találta. A felügyelő bizottság. Finnország béketörekvései Irta: Dr. Gyenes István Az akíuális események forgatagában a világ közvéleménye előtt elvi jelentőségű esemény lett Finnország törekvése az igazságos és emberséges békére. Főkép a semleges, de az angolszász sajtó is már a stockholmi tárgyalások megindulásakor a háború utánra ígért igazságos rendezés próbakövének tekintette a finn kérdést. A mostani világháború folyamán ugyanis elsőíziben történt meg, hogy egy klsncmzet, miután hősies erőfeszítéssel teljesítőképességének végső határáig jutott, a stratégiai, valamint a külpolitikai helyzet alakulása következtében kinyilvánította szándékát, hogy kész igazságos békét kötni. Másrészt próbakő a finn kérdés azért is, ment ennek megoldása során kell eldőlnie, mennyiben tudnak a nagyhatalmak érvényt szerezni befolyásuknak, egyik szövetségesük esetleges hatalmi törekvéseivel szemben. Finnország rendkívül bonyolult és kényes helyzete magyarázza meg, hogy a stockholmi tárgyalások elhúzódtak és nem jártak a várt gyors eredménnyel. A három hadviselő világhatalom közül a Szovjet-Uniónak területi igényei vannak Finnországgal szemben, Angliával hadiállapotban van Finnország, csak Amerikával nem szakította meg máig sem a diplomáciai kapcsolatokat. A Szovjet-Unió területi igényei újkeletűek, az 1940. évi moszkvai békétől datálódnak. Az 1939 novemberében megindult orosz-finn háború záróköve ez a békekötés, amelynek értelmében Finnország kénytelen volt lemondani Kelet-Karéliának mintegy 45.000 négyzetkilométernyi területéről. Amikor 1941 júniusában megindult a német támadás Szovjetoroszország ellen, Finnország a németekhez csatlakozott, hogy visszaszerezze a moszkvai békében elvesztett déli területeit. .Hőst a hadászati helyzet úi<- alakult, hogy Finnország elérkezettnek látta az időt a békekötésre. Paasikivi volt miniszterelnök Stockholmba utazott a tárgyalások felvételére. Az eddig nyilvánosságra került szovjet békefeltételeket az angolszász sajtó is súlyosaiknak, majdnem a feltétel nélküli megadással egyenlő értékűnek ítéli. A Szovjet igényt tart a moszkvai békében magának biztosított, de a német-orosz háború során elvesztett finn területekre, ezenkívül megszállná a nagyobb finn városokat és támaszpontokat kér Finnországtól a Baltikum ellen irányuló hadműveletei számára. Követeli továbbá a szovjetellenes elemek eltávolítását a finn kormányból és szabad kezet kér a Finnországban tartózkodó német hadosztályok ellen. A finn vezető politikusok — Ramsay külügyminiszter, Tanner pénzügyminiszter és a Stockholmban tárgyaló Paasikivi volt miniszterelnök — a fegyverszüneti feltételek 'keménységére hivatkozva „igazságos és megértő" békét kéirnek. A tárgyalásoknak ez a részlete méltán tart számot a világ érdeklődésére. Nem lehet szó nélkül hagyni egy önhibáján kívül a háborúba keveredett kis nemzet jogos törekvését az „igazságos, és megértő" békére. Valóban nem kérhet kevesebbet az a nép. Ü melyek szenvedő alanya a világhatalmak versengésének. A háború falva mán gyakran hangzott