Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 2. szám - Magyarország helyzete

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 Magyarország helyzete Az ország végzetének elsőrangú meghatározója földrajzi helyzete. A földrajzi fekvés, folyó és tenger, hegység, síkság, azok a jegyek, melyből az ország sorsa mintegy eleve olvasható. A földrajzi helyzetből kiderülő végzet azonban éppenséggel nem jelenti azt, hogy a nemzet szenvedő megadással fogadja. Németalföld sík lapálya nem jelentette azt, hogy ez az ország megnyissa határait a hódítónak, inkább megnyitotta zsilipjeit a tengernek. Mert a nehezen védhető lapály mellett, mely az ellenségnek a könnyű foglalást jelentette, ott volt a tenger, melynek hullámai a szabadság ütennére zúgnak. Magyarországot szárazföldi helyzete, két hatalom roppant vonzási (körében, az összeütközések zivataros zónájába illesztette, de a Kárpátok védó^"*" fala hatalmas egységbe zárja és függetlenségét, önállóságát megtartani ígéri. A magyac politikában éppen ezért az idegen hatás és vonzás mindig zavart keltett, mindig átmeneti jellegű volt az ország örökös, függetlenségi politikája mellett. Minden politika tehát, melv az orszá^ függetlenségiét befolyásolja — lássék bármily hatásosnak — mindig átmeneti jellegű. Az igazii és állandó politika, mely felé minden magyar törekvés irányul, függetlenségre és egységre törő politika. Van egy tudomány, a geopolitika, a legújabbak, nemrégiben még a legdivatosabbak egyike. A geopolitika azt a viszonyt fejezi ki, melyben a földrajz és a politika áll, azt az útmutatást jelzi, melyben a földrajz parancsol a politikának és az közelebbi, vagy távolabbi térre utalja összeszűkíti vagy kitágítja. A geopolitika azonban nemhiába, hogy a hatalom és politika viszonyát tanítja, maga is a hatalom sugallata alá került. A geopolitika e hajlamával mintha a tudományos égbolt állandó fényű csillagai közül a változó fényű csillagok közé került volna. Más jelentőségű az imperialista hajlamok szunnyadása és ismét más jelentésű volt imperialista hajlamok ébredése1 idején. Ilyenkor csodálatos igények nőhetnek ki belőle. A geopolitika igazságát ott kereshetjük, ahol egy nép jogos igényéről, helyéről, tulajdonáról, hazájáról, fennmaradásának feltételeiről van szó. Mert a tudomány, ha imperialista hév vissza is élhet vele, mindig visszavezethető az igazságra. És ha a geopolitika nem törekednék az igazságot felfedezni, még — lássák bár ellentmondásniak — viszszaélni sem lehetne vele. Az igazság tehát a jóhiszemű geopolitikában igenis megtalálható. Tehát bebizonyíthatjuk vele igényeink jogosságát, helyzetünk megmagyarázásával tetteink megirmagvarázását. Ilyen igazság a magyar haza földrajzi egysége. A Kárpátok hegylánca, az ország vízrendszere éppúgy államalkotó e téren, mint maga a magyar nemzet. Elisée Reclus csodálta e zárt egységet és magyar publicistáink, geopolitikusaink is kimutatták, hogy a történelem folyamán minden vészen keresztül, a megbontott államiság itt újra meg újra helyreállt és helyreállni igyekszik. A Kárpátok nemcsak államot tesznek itt természetes, tehát törhetetlen m egységgé, hanem az államon túl a hazát is. Nemhiába mondja nemzeti imádságunk, hogy „itt élned, halnod kell". Ebből következik az is, hogy a magyar politikában nincs semmi támadó erejű imperializmus és ilyen értelemben Magyarország valóban békés elvű állam. Csupán — s ez olyan világban, mely a jogrend helyreállítását tűzte ki céljául nem rosszalható, — a magáét védelmezi. Ilyen megvilágításban szembetűnő, hogly a világháború után a trianoni békeszerződésben egy nagy erőegységet törtek össze, és úgy látszik, e hiba elkövetése oly jól esett a világ rendezőinek, hogy ismét el akarják követni. Sajátságos, hogy az egész világháborús számlát Magyarországgal fizettették ki. Nemsokára eljön az idő, mely a világ újjárendezését hozza magával. De van-e egyetlen szó, egyetlen ígéret arra nézve, hogy a megsértett jogrend, és ami ennél is több, a megsértett természeti rend, Magyarország teljessége helyreállíttatik-e? Ellenkezőleg, úgy tetszik, a régi bűnök támadnak fel, a régi hibák követtetnek el újra, és éppen és csaknem kizárólag Magyarország kárára. Nekünk nem volt szerencsénk a politikai elméletekkel. Minden elmélet, mely ellenünk szólt, istápoltatott, minden elmélet, melv mellettünk szólt, elnyomatott. Csak azok az elméletek valósultak mag, melyeket eltelnünk fordíthattak. A jelszavak ellenünk szegeztettek és konzekvenciájuk meggondolás nélkül levonatott. Emlékezzünk a népek önrendelkezési jogára, melynek más hatása nem volt. mint Magyarország felosztása. A geopolitikában van egy megcáfolhatatlan elv: Magyarország törhetetlen földrajzi egysége, tehát széttéph'etetlen állami és gazdasági egysége. Ezt az elvet, hál' Istennek, nem mi találtuk ki és így nem vádolhatják azzal, hogy politikai célból hozták világra. Elisée Reclus, a nagy francia költő-tudós tétele ez. Minden megvan ebben, amit jelszótól kívánni lehet: első pillanatra érthető és meg nem cáfolható. Olyan, mint egy sarktétel, önmagát magyarázza. Nem vádolhatnak elfogultsággal miatta, hiszen idegen tudós vette észre és ültette a köztudatba. Nekünk más dolgunk nincs, mint hogy hangoztassuk ország- és világszerte és bizonyítsuk, hogy népünk érdeke és az igazság egy és ugyanaz. Azok, akik mostanában a világ igazságos rendezését, a jognak a puszta hatalmi erő fölé való emelését ígérik, 'vájjon kitérhetnek-e egy nyilvánvaló igazság elől? Vájjon mellőzhetik-e ezt az igazságot? S vájjon, ezt az igazságot mellőzve, nem mellőznek-e egyúttal több, vagy minden más igazságot is? A geopolitika egyik alaptétele Magyarország megbonthatatlamsága, egysége, oszthatatlansága. .A világ tudatába bele kell vinnünk ezt a tételt. Be kell bizonyítanunk, hogy e tétel több, mint politikai természetű igazság. Be kell bizonyítanunk és hirdetnünk, hogy jó és termékeny politikát csak úgy csinálhatnak, ha a nyilvánvaló természetes törvényeket'nem szegik meg. Magyarország nagy pere nemsokára megkezdődik a világ ítélőszéke előtt. Nem kell-e erre összegyűjtenünk minden érvet, minden indokot, minden magyarázatot? Nem kell-e fényt vetnünk minden igazságra? Nem kell-e magunknak is tudnunk indazt, amire másokat tanítani akarunk?