Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Magyar lélek - magyar munka [könyvismertetés] - Törökország helyzete

MAGYAR KÜLPOLITIKA Törökország helyzete. Irta: dr. Sármándi Sándor Most, amikor az afrikai harcok nagy arányban kibontakoznak és Törökország új választások előtt áll, mindenképen érdemes ezen Európából csaknem teljesen kiszorult ország helyzetét vizsgálnunk Tiszta képet azonban csak akkor kapunk, ha a történeti múltját és a jelenlegi külpolitikai vonatkozásait egyaránt figyelembe vesszük. Törökország kegyeiért vetekedtek és vetekednek ma is a nagyhatalmak, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a török birodalom természetesen saját szemszögéből nézi a világeseményeket. Általában úgy tekintenek Törökországra, mint egy virágzásán és nagyhatalmán túljutott nemzetre, melynek szerepe a nemzetközi politikában meglehetősen alárendelt. Vannak ellenvélemények is, már pedzették a közelmúltban a félhold feltámadását, ez azonban legfeljebb távöli történeti lehetőség. Külömben is tudjuk, hogy Törökország már .Musztafa Kemal pasa alatt szakított a szigorú mohamedán tradícióval, megszüntették a nők lefátyolozását és bevezették a latin írást, mindazonáltal a mohamedánizmusnak elég nagy tábora van anyaországán kívül is, nem tarthatjuk tehát teljesen kizártnak a mohamedán erők összefogását. Törökország az elmúlt világháborúban a központi hatalmak oldalán küzdött, de végeredményben véve nem egészen osztozott a vesztes államok sorsában, hanem Kemal pasa vezetésével lerázta az ellenséges igát és tulajdonképen első volt, mely a béketerveken rést ütött. Törökország eredményes háborúja azonban nemzetközi vonatkozásban nem terjedt tovább, ezért — noha rést ütött a békediktátumokon — nem támadta azokat alapjukban véve meg. Az ántánt, noha számításait a török öntudat bizonyos mértékig keresztülhúzta, nem tartotta érdemesnek a közelkeleti kérdést újból megzavarni, Törökország tehát konszolidálódott. Kemal országa nem akart tovább hódítani, megtalálta helyét a győzelme után kivívott határok között. Inönü elnöklete alatt pedig változatlanul haladt a nagy, elhalt vezér nyomain. Legutóbb is azt hangoztatta, hogy nincsenek területi igényei, de viszont nem engedi meglévő jogait semmilyen irányban csorbítani. Minden semlegességét megőrzött európai ország komolyan mérlegelte a helyzetet. Hogy Svédország kívül maradt a háborún, abban kétségkívül annak is szerepe volt, hogy az északi német hadjárat gyorsan végetért, a keleti front pedig most már olyan széles, hogy a hadmüveletek ott bonyolíthatók le. Svájc központi helyzete ellenére is a szigorú semlegesség mellett tartott ki, még bel politikájában sem simult hozzá a tengelyhez, de közelében sincsenek harcok. Portugália nagy gyarmatbirodalmának bevonásával építette ki szigorú semlegességét. Törökország csak kis mértékben európai állam, de távol áll — legalább is egyelőre a nagyázsiai mozgalomtól, az európai érdekeltségektől, ellenben kevésbé, tehát nem lehet azt mondani, hogy a jelenlegi háborút páholyból nézi. Irodalom Magyar lélek — magyar munka. Radisics Elemér szerkesztésében olyan díszmunka jelent meg, mely összefoglalóan és szemléltetően mutatja a magyar szellem munkáját európai életének ezer esztendeje alatt. Nap jainkban a harc — nagyrészben — Európa fogalmának értelmezéséért folyik. Mii jelent Európa fogalma? Mettől meddig terjed Kurópa? Mik az ismertető jelei? Ezt végeredményben mégis a szellem dönti el. Hol van Európa? Ott, ahol a magasba vágyó lélek, a nagyot és szépet teremteni akaró és tudó szellem lakik. A fegyverek helymeghatározása mellett annak a nyilt és sima diplomáciának is szerepe van, mely a szellem fegyvereivel (küzd és nemes propagandájával hathatósan segít a küzdő hadseregnek. Ez a diplomácia és ez a propaganda, mely mutatja, hogy a magyarság szerves alkotórésze az európai kultúrának, a küzdő nemzetnek mintegv a szellemi fegyvereket, a lelki okokat szolgáltatja. Kgyetlen utalás, vagy ujjmutatás az ilven érvelésre és nem kell tovább bizonyítani, mit alkottunk, mit védünk, mit akarunk fenntartani Európában. E könyv bizonyítja, hogv Európa nemcsak földrajzi, hanem szellemi hazánk is. Nemc-ak kaptunk tőle, adtunk is neki. Azt mondhatnók, hogy a betű és a magyarság \ érhelileg tartoznak együvé. Soha, bármily mostoha .sorsban sem feledkeztünk meg a szellemről. Költőink ikatonák voltak és megfordítva. Mátyás király hatalmának emlékét legjobban csodálatos könyvtára tartotta fenn s ha Corvináinak egy-egy elhurcoilt kötete hazakerült, úgy éreztük, hogy vallóságas diadalban, igazi revízióban volt részünk. A Magyar lélek — magyar munka című könyv szabad, szárnyaló és mégis hiteles összefoglalása a magyar kultúrának szinte a Corvinák díszes kiállításában. A könyvnyomtatás gépi munkájának legfőbb törekvése, hogy utóiérhesse a kézimunka töké'etességét. A nyomdatechnika haladása, még a legolcsóbb képes kiadvánvokban is. erre utal. A gép szolgálni akarja az ember szomját a szépség után. Radisics Elemér könyve nemcsak tartalma, hanem külseje, remek képei, nemes betűi, gondos szerkesztése révén is a magyar kultúra fényes bizonyítéka. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.