Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Nyugat védőbástyája

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA A nemzetközi jog, a filozófia világában, érinthetetlen és meg nem szűnő jogokat jelent, az emberi élet és lélek örökös és elvehetetlen szabadságát is. A nemzetközi jogot maga a kereszténység foglalja magában, felfedvén az ember isíengyermciki méltóságát, és még előbb utal rá a biblia, az idegent is bevévén jogkörébe, mondván, hogy ünnepnap a jövevény se végezzen munkát ,.ki kapuid előtt vagyon'* A nemzetközi jog kitágítja az ember szabadságát, saját állama hatarán túl Nem ismeri el. hogy az „idegen" egyértelmű az ellenséggel S ha kezet tehetünk rá, — a rabszolgával. A nemzetközi jog fel és el nem ismeréséből származik a rabszolgaság állapota. A régi görög vagy római állam a hozzákerült idegent vagy hadifoglyot, nem tudta és nem akarta beilleszteni állama jogi kereteibe. Mint országában, de nem államában élőt, rabszolgasorsra utalta. Hz a felfogás, mely a jogot esak az államhoz kötötte, lett a rabszolgaság alapja és csapása a múltnak az ókortól egész a XIX. századig. A rabszolgaság munkarendje pedig az emberiség legnagyobb csapása. Azonban éppen a napokban egyik kiváló magyar nemzetközi jogászunk előadást tartott a nemzetközi jog hanyatlásáról. És ime. csak iki kell nyitnunk szemünket, és láthatjuk, hogy — a nemzetközi jog elhalványulásával — a rabszolga- és kényszermunka egyre jobban elfoglalja a szabad munka helyét és az emberiség, mely most volt megoldandó a munka alkotmányát, egyre jobban közeledik a kényszerűség mindennemű fajtája felé. Munkaallkotmányról. emberi .szabadságról nem lehet beszélni a nemzetközi jog amaz elismerése nélkül, hogy e jog nemcsak az államnak, hanem minden egyes embernek ügye is. Amíg az emberek gondolkodásában a nemzetközi jog csak moisolyogni való ráadás\ az emberi szabadság sohasem nyugszik biztos alapon, sohasem lesz egyetemes, vitathatatlan és megdönthetetlen. Ha azonban az emberiség látja, hogy a technikai tudomány minden eredménye, minden csillogó ajándékfája semmit sem ér a maga és utódai szabadsága nélkül, ha felismeri a nemzetközi jog igazi értékét és áldásait, akkor semmi sem állhat többé az ember és szabadsága útjába, fis akkor lesz teljes az ember valódi méltósága. Marius. Fizessünk elő a Magyar Külpolitikára. Nyugat védőbástyája. Irta: Székelyi Nyiry László ny. vk. ezredes Hazánk ma éppen úgy, mint régletünt századokkal ezelőtt, mint Nyugat védőbástyája Keleten saját vére hullásával, a legnagyobb önfeláldozással állta mindig a harcot. Geopolitikai helyzete már a XIII. században véres tusákba sodorta Batu kán tatár lovastömegeivel, amelyek a vereckei szoroson át léptek magyar földre. A tatárok három hadseregcsoporttal kezdték meg hadműveleteiket: Az északi csoport Sandomierz-en át tört előre és egy-kettőre legyőzte II. Henrik sziléziai herceg haderőit. A tatár sereg zöme szintén a vereckei hágón tört be Magyarországba, mig a déli hadseregcsoport Erdély hágóin át ereszkedett alá és vett irányt a magyar főváros felé. IX. Béla mint tudjuk, azonnal felismerte azt a nagy veszélyt, amely Kelet hordáinak nagyarányú előretörése folytán a nyugati műveltséget fenyegette és Dénes nádort küldte lóhalálában a veszélyeztetett kárpáti hágóra. Dénes nádor maroknyi lovascsapatával nem tudta az ellenséget feltartóztatni. A gyepük és fatoríaszok nem képeztek akadályt a merész tatár lovasok előtt, akik mihamar elárasztották a magyar földet és csakhamar Pest alatt termettek. A magyar király, a tatár veszedelmet Európa szemszögéből bírálta el. Tüstént megállapította, hogy amennyiben a magyar seregek nem tudják feltartóztatni a barbár áradatot, akkor a keresztény kultúra elveszett. Egész nemzetét harcba szólította, de a hadiszerencse nem szegődött hozzá. Muhi pusztánál leáldozott a magyar nap, de ennek ellenérc az ellenség, egy kis létszámú lovas csapat kivételével, amelyik osztrák területre lépett, seholsem törhetett be német területre. \ magyarok védőbástyája előtt megtört Kelet barbárainak förgeteges rohama. '• * Magyarország geopolitikai helyzete okozta, hogy 200 év múlva a magyarság nemzeti és életfentartó harci erényeit a sors ismét kemény próbára tette. A törökök 1543-ban Konstantinápoly elfoglalása után európai területre léptek és a mohamedán imperializmus fáklyáját Európa szívébe dobták. A magyar királyok és hadvezérek, mint Mátyás és Hunyadi János hősies harcokban tanították meg a félhold harcosait a magyar fegyverek tiszteletére és megbecsülésére, de a túlnyomó erő ellen a magyar seregek mégsem bírtak érvényre jutni. Az ellenséget megsemmisítőén megverni nem tudtuk, sem pedig a félholdat az országból kiverni. A mohácsi csatasíkon a magyar nemességgel az élen, mint tudjuk, Magyarország dísze-virága elvérzett és a „hős vértől pirosul! mohácsi gyásztércn" Buda irányába gázolt keresztül a török. Seregeik elárasztották Magyarországot. 1541-ben Szulejman elfoglalta Budát és Magyarország középső része másfél évszázadra török tartomány lett. A nemzet függetlensége és szabadsága sírba került. De a magyarok ennek ellenére sem csüggedtek és I. Lipót császár környezete a ma-