Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Az ismeretlen Korzika

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 nak is helyet engedett, de Tanger nemzetközi helyzetét lényegében változatlanul fenntartotta. A spanyol igények fokozottabb elismerése a tangeri karhatalom szervezetében következett be, amely marokkói bennszülöttekből alakíttatván meg, spanyol vezetés alá került. A 250 főnyi tangeri rendőrség parancsnoka a módosító szerződés szerint spanyol tiszt lett, helyettese azonban már francia és négy tiszt közül 2 spanyol és 2 francia. Olaszország igényei aránylag nagyobb mértékben nyertek kielégítést, mert helyet kapott a közigazgatás vezetésében, ahol olasz közigazgatási tisztviselő nyert megbízást az igazságügyi igazgatási ágazat vezetésére. Ezenfelül 3 taggal nyert képviseletet Tanger törvényhozó gyűlésében, akik közül egy elnökhelyettesi megbízásban is részesült, épúgy, mint a francia, a spanyol és a brit képviseletek. Ennek folytán a szervezetében kiegészített tangeri törvényhozó gyűlésben 4—4 francia és spanyol, 3—3 brit és olasz, 1—1 amerikai, belga, hollandi és portugál, 6 muzulmán és 3 zsidó tag vett részt. A gyűlés elnöke a szultán képviselője, a mendub, helyettesei — akik az elnöklést ténylegesen felváltva látták el — 1—1 francia, spanyol, angol és olasz tag. Ilyen különszerü és összetett volt Tanger kikötőváros és kisterjedelmű övezetének nemzetközi helyzete, a hagyományok szerint fennállott vonatkozásokban részben egy évszázadnyi idő óta, a nemzetközi szerződésekben rendezett szerkezeteben pedig az első világháborút követően. Ez az egyedülállóan sajátságos nemzetközi helyzet azonban a második világháború folyamán ténylegesen már nem érvényesül. Franciaország katonai öszszeomlása idejében, 1940. június 14-én u. i. Spanyolország Tanger nemzetközi övezetébe — a kiadott nyilatkozat szerint „a semlegesség biztosítására" — csapatokat küldött. Habár az e célú katonai megszállás még nem érintette volna Tanger nemzetközi státusát, a következő lépés, Tangernek spanyol nyilatkozattal 1940. nov. 4-én spanyolMarokkóhoz csatolása már egyértelmű a tangeri nemzetközi státus tényleges megszüntetésével. Ugyanezt fejezte ki, illetve erősítette meg a spanyol főbiztosnak éppen legutóbb, 1943. újév napján kiadott proklamációja a tangeri övezetnek spanyol-Marokkóhoz történt bekebeleztetéséről. Természetes azonban mindezek ellenére, hogy Tanger jogi státusa annak következtében, hogy ezt a bekebelezést a szerződésekben érdekelt valamennyi hatalom eddig nem ismerte el, sőt az ellen Nagybritannia ismételten is tiltakozott, még meg nem változott. A majd csak bekövetkező katonai és diplomáciai események és a hatalmi helyzef alaku'ása fogja e tekintetben is a végleges rendezést megejteni és eldönteni Tanger jövő sorsát, vaavis azt a kérdést, hogy a tangeri övezet továbbra is megtartja-e különleges nemzetközi különállását, vagy pedig alkalmazkodik Spanyolország igénvéhez és beolvad a nagymultu spanvol gyarmatbirodalomba. DR. GRÓH ISTVÁN egyetemi magántanár, a Magyar Hollandi Biztosító Rt. vezető igazgatója április 7-én tartotta meg nagy érdeklődés mellett „A biztosítás joga az új olasz polgári törvénykönyvben" című előadását :i Magyar Jogászegyletben. Az ismeretlen Korzika. Irta: dr. Kertész János. Sokat hallottunk és mégis kevésbé ismerjük Korzika szigetét, melyért hosszú évszázadokon át folyt a küzdelem Olasz- és Franciaország közt. A Földközi tenger ismét a háborús érdeklődés központjába került. Ennek a tengernek egy kiemelkedő pontja a történelem folyamán jól ismert Korzika szigete. 183 kilométer hosszú és 85 kilométer széles mindössze ez a sziget, mely öt kerületből és öt városból áll. 364 község terül el a szigeten. Hatalmas hegyek borítják, melyekben a romantika világa él napjainkban is. A korzikai banditák tanyája, a vendetta-vérbosszú elől menekülők búvóhelye. A zord természet a hegyek belsejét és a hegytetőket uralja, ellenben a lejtőkön szőlő- és olajültetvények váltakoznak a magasabban fekvő gesztenyefákkal. A tengerpart igen kellemes éghajlatú, kultúrája csak a keleti partvidéken van. Hatalmas tölgy- és fenyőerdőséger vannak. A cserjések oly sűrűek és magasak, hogy azokban embermagasságnyira nem látszik ki semmi. Lakói főként állattenyésztéssel foglalkoznak, a partvidékeken pedig halászattal, de nemcsak a tenger, hanem a sziget számos tava ugyancsak nagyszerű halállománnyal rendelkezik. Nagyon sok méz terem és kiváló bor. A korzikaiaknak főtápláléka a gesztenye, melyet megdarálva liszt helyett is felhasználnak. A sziget lakói gesztenyelisztből készült kenyeret esznek, de nem ismeretlen előttük a buzakenyér sem. Nagyon egyhangú, de sajátságos életet élnek. A külpolitika sorsfordulatai rányomták bélyegét a korzikaira. A korzikai ember alaptermészete a lassúság, aratás idején nem szeretnek dolgozni, hanem átengedik ezt a munkát az idegenből jövőknek. A szomszédos szigetekről, Olaszországból jönnek földmívesek, hogy elvégezzék Korzikán az aratást. A sziget lakóinak ez a természete összefüggésben van az éghajlattal. Termetre nézve közepes nagyságúak, erősek és izmosak. Elég vegyes fajta, mert több nép kereszteződéséből származnak. A sziget történelméből ismerhetjük, hogy mennyi nép fordult meg itt. Becsületesek, bátrak, hazájukat nagyon szeretik, a szabadságot mindennél többre értékelik és ennek volt a következménye, hogy állandóan harcban állottak. Viszont ez megedzette őket. Ezen természetük mellett azonban igen vendégszeretőek. Ha egy külföldi megfordul köztük, büszkén mutogatják a természet nyújtotta szépségeket és valahogy úgy érzik, hogy ehhez nekik is van valami közük. A hatalmas kiemelkedő sziklák, a régi kastélyok és monostorok, a toronyszerű építkezéseik, minden egyes lakóházat várrá, erőddé teszik. Ennek van magyarázata is, a csendőrök elöl menekülő banditák vagy a vérbosszútól félők erődjei ezek a kis hegyi házak. Lakói kevésbé iskolázottak, nemrégiben még 65% írástudatlan volt. Olasz, francia, spanyol, lengyel és még sok egyéb nemzet fiai fordultak meg Korzikán, köztük sokan megtelepedtek. A franciák ragaszkodtak Bonaparte Napóleon szülőföldjéhez, de az olaszok is történelmi jogukra hivatkoztak.