Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 3. szám - A Vatikán nemzetközi munkája

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA parancsát, de mindig sóvárog a Szent Páli szavak másik része után s azt akarja, hogy a hatalom, melynek engedelmeskedik, valóban Istentől való, erkölcsi legyen. Ez minden szabadságmozgalom lényege. Nincs is hatalom, mely legalább ne szcnvelegné, hogy erkölcsi alapon áll. Ez az adója, melylyel a népnek tartozik és melyet nem mulaszthat el megfizetni. A népnek azonban csalhatatlan mértéke van, mely a hatalom minden mesterkedése mellett is megmutatja, vájjon igazi-e az erkölcs, melynek nevében engedelmességre kötelezik, vagy sem. Ez a mérték a keresztény erkölcs és szeretet, az a szellem, mely most. legtisztábban, a Vatikán ból árad, mely a békét keresi a háborúban, a sze retetet a gyűlölet, a méltányosságot a kegyetlenség közepette. És e hangra a föld nemzetei szívében feltámad a remény s talán nem hiába. Annyi elvet kipróbáltunk már — hasztalanul. Annyi nyo morúságot elszenvedtünk ez elvek miatt. Kerestük az igazságot s az igazság kereséséért az ember tengernyi szenvedés elviselésére hajlandó. És az igazság most olyan formában jelentkezik, mely nem kíván elnyomást, háborút, vért, tüzet és szenvedést. A föld nemzetei érezni kezdik, hogy van olyan igazság, mely nem azóta erős, mióta a bombákat feltalálták. Van olyan igazság, melynél nem erős . bomba áll erősebb bombával szemben. Van olyan igazság, melyet bombával nem lehet agyonütni, mert megölve is feltámad és igazság marad. Van olyan igazság, melynek nincs szüksége fegyverekre, hadseregre, győzőkre és legyőzöttekre. Van olyan igazság, melynek engedelmeskedni jó. A világ örül ennek és szenvedése közben fellélegzik. A felette és benne lakozó igazságnak örül. Ez az öröm az első lépés ez igazság földrehozatalához. Bármi legyen a világ sorsa, a jövendő hatalomnak magába kell fogadnia ezt az erkölcsöt, mely most a Vatikánból árad feléié. Minden oldalról tervezik, hogy nemcsak Európa, hanem az egész világ elfogadja a jövőben valamely magasabb testület vezetését, hogy a politikai káoszból, melyben eddig élt, értelmes rendet teremthessen. A világnak ez régi vágya és nem a legelső ilyen álma és kísérlete. Itt volt a Népszövetség, egv régi álmodozó politikai gondolkodó szinte szórul-szóra megvalósított tervezete. A Népszövetség ellen azok, akik a fejedelmi hatalmat képviselték, azt mondták, hogy nincs ereje, mert nincs fegyveres hadserege. S ha lett volna? Nem mondhatták volna azok, akik viszont a nép jogait keresték benne, hogy nincs erkölcsi nyomatéka, ereje. A Népszövetség a hatalmasok játéka volt, de pártját fogta-e a szegénynek, az elesettnek, a szenvedőnek? Adott-e jogot, ahol nem volt jog? Méltányos volt-e? Elérte, vagy megközelítette-e azokat az elveket, melyek ma a Vatikánból hangzanak felénk? A Népszövetségnek nem volt tagja a Vatikán és ezt nem a Vatikánnak, hanem a Népszövetségnek volt oka megbánnia. Bizonyos azonban, hogy az eljövendő béke szervezete nem nélkülözheti a Vatikán erkölcsi irányítását és tekintélyét. Csak így hihet e jövendő szervezetben a világ minden népe, csak így hiheti el, hogy e jövendő szervezet minden nép javát és jogát akarja. A jövendő szervezet uralma nem lesz erő nélkül. Igenis, követelni fogja az alattvalói engedelmességet teljes mértékben és föltétlenül. Nem ismer kivételeket, nem ismeri el és nem menti föl az ellene lázadókat. Hatalmának nem lesznek foltjai, szakadékai. Szigorú lesz és egyetemes, földi síkon mindenható. És mégis, engedelmeskednek és pedig örömmel engedelmeskednek neki, mert nem hagyhat ki tényezői közül egyet, a Vatikán földi államát és égi elveit. Az új szervezetben nagy és hatalmas államok lesznek, de e nagy és hatalmas államok közül egy sem, és együttesen sem tehet olyat, amire az erkölcsi hatalom vétót kiált. A sok vér, könny, szenvedés után új világ születhetik, amelynek hatalma Istentől való. Az új világ alkotmánya megoldja a parancsolás és engedemesség eddig soha, közmegelégedésre meg nem oldott kérdését. Az új világ új alkotmányának magába kell fogadnia azt a tévedhetetlen szellemet, mely ma a Vatikánból hangzik felénk. Ez a szellem nem tulajdona sem egyik, sem másik népnek, hanem mindegyiknek. Örök testvériséget igér. A sokféle utópia után, mely-az embereket álmodozásba ringatta, az egyetlen, örök és igaz Utópia felé, az erkölcsi hatalom országa felé mutat, melynek igája édes és terhe könnyű. Marius. A Gschwindt-félc Szesz , Élesztő , Likőr és Rumgyár részvénytársaság f. é. március hó 15-én megtartott rendes évi közgyűlése az 1942. évre részvényenként 40.— pengő, hányadrészvényenként * 8.— pengő osztalék kifizetését határozta el. — A szelvények f. é. március hó 16-tól kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság központi irodájában (IX., Ipar-u. 17.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. Fizessünk elő a Magyar Külpolitikára. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős• Csikszentmihalyi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.