Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - A nemzetközi jog eredete. Gajzágó László könyve [könyvismertetés]

MAGYAR KÜLPOLITIKA külpolitika és macchiavellizmus közti különbséget. De, ami a mai olvasó számára oly fontos, rámutat a spanyol nemzetközi iskola nagyjainak komoly és lelkiismeretes munkájára, mellyel a nemzetközi jog elveit bontogatják, kihámozzák. Európa akkor került érintkezésbe újonnan fölfedezett amerikai területekkel. A spanyol nemzet közi jogi iskola nem indult ki hatalmi, hanem igenis kiindult erkölcsi elvből, mikor kimondotta, hogyan kell bánni Amerika barbár népeivel. Sem az amerikai bennszülöttek barbárságában, sem pogányságában, sem földjének feltárandó kincseiben nem látott okot és jogot ..igazságos háború*'-ra. A spanyol nemzetközi jogi iskola és a keresz tény erkölcsben gyökerező, finom okfejtésének bemutatása után Gajzágó rámutat korunk barbárságára, mikor a nemzetközi jog körül nyers, gondolkodást bénító propaganda és zsurnalisztika burjánzik. Gajzágó László szenvedélyes tisztelője a nemzetközi jognak és A nemzetközi jog eredete nemcsak a nemzetközi jognak, hanem az ezt tápláló nemzetközi erkölcsnek is rendkívüli nyeresége. A nemzetközi jog nemes múltja reményt ad a nemzetközi jog sokszor már kétségbevont jövőjére is. E könyv nem pusztán leírás, hanem állásfoglalás a valódi, az egész emberiséget megnemesítő és boldoggá tévő nemzetközi jog mellett és ebben és csakis ebben a vonatkozásban, méltán nemes utópiának mondható. De nincs tudomány, nincs emberi törekvés, mely nem mutatna valamilyen utópia felé. Tudomány, erkölcs, melynek nincse nek utópisztikus távlatai, nem is érdemli meg ezt a nevet. Gajzágó László könyve több, mint történeti leírás, több, mint a közfelfogásban szereplő nemzetközi jog-történet korrekciója. A nemzetközi jog-történet mellett ez a mű egyúttal a nemzetközi erkölcs dicsérete. Épp ezért óhajtandó volna, hogy ne csupán szakemberek, hanem mindenki kezébe kerüljön, aki a ma oly sokat emlegetett nemzetközi jogban s e jogra való hivatkozásban a lényeget ismerni akarja s aki nem akarja a nemzetközi jogot a propaganda és zsurnalisztika szólamaival összetéveszteni. Teheti ezt annál könnyebben, mert Gajzágó László könyve, tudományos volta mellett, élvezetes ol vasmány. — -v „Erdélyi kérdések — Magyar kérdések." Ezen a címen most hagyta el a sajtót az Erdélyi Párt országos központjának 120 oldalas kiadványa, amely az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatában a magyar sorskérdésekről elhangzott előadásokat tartalmazza. A könyvhöz gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke írt bevezetőt, amelyben hangsúlyozza, hogy a könyvben megjelent tanulmányok elsősorban erdélyi kérdéseket vizsgálnak, de azzal az erdélyi szemmel, amelyet Erdély történelme és a kisebbségi sors közvetlen érvénye nyitott ki. A könyv a következő tanulmányokat tartalmazza: Zathureczky Gyula főszerkesztő: A magyarság helyzete Európában. László Dezső református lelkész, országgyűlési képviselő: Nemzeti társadalmunk erőviszonyai, Venczcl József intézeti tanár: A székelykérdés lényege, dr Páll György, az Erdélyi Párt főtitkára: A zsidókérdés Magyarországon, Kovrig Béla, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem lektora A szociális kérdés, CJelei József egyetemi tanár: Magyar közmúvclődéspolitika és nemzetnevelés, Csekey István egyetemi tanár: Alkotmányunk és a közösségi gondolat, Mikó Imre országgyűlési képviselő: Erdély és a nemzetiségi kérdés, Gyulay Tibor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, felsőházi tag: Szabad vagy kötött gazdálkodás; Albrecht Dezső országgyűlési képviselő: A jobb magyar jövendő. A könyv ízléses címlapját kcöpeczi Sebestyén József, a kitűnő herardikus rajzolta. KÖZGYŰLÉSI HIRDETMÉNY. A Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat n. t. évi rendes közgyűlését 1943. március hó 25-én délután öt órakor tartja meg Budapest, II., Keleti Károly-u. 11. I. 4. szám alatt. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügvelőbizottság jelentése. 2. Zárszámadás és mérleg megvizsgálása ós határozathozatal. 3. Határozat az igazgatóság és telügyelőbizottság felmentvénye tárgyában. 4. Felügyclőbizottság megválasztása. Az igazgatóság Az alapszabályok értelmében szavazati jogot csak az a részvényes gyakorolhat, aki részvényeit a közgyűlés helyén Budapest, EL, Keleti Károly-u. 11. I. 4. szám alatt a közgyűlés előtt három nappal előbb leteszi és erről szóló elismervényt a közgyűlés elnökének bemutatja. — MÉRLEG. 1942. december 31-én. Vagyon: Készpénz P 208.66. Adósok: P 17.220.—. Lapérték: l> 65.000.—'. Berendezés: P 1.615.—. Veszteség áthozat az 1941. évről 46.027.84 pengő, összesen: P 130.071.50. Teher. Részvénytőke P 100.000.—. Hitelezők 29.695.85. 1942. évi nvereség P 375.65. Összesen: P 130.071.50. - EREDMÉNYSZÁMLA: 1942. december 31-én. Veszteség: Nyomdai és kiadóhivatali költségek: P 88.842.26. Altalános költségek: P 24.955.13. 1942. évi nyereség P 375.65. összesen: P 185.702.62. Nyereség: Előfizetési és hirdetési díjak: P 139.674.78. Veszteség áthozat az 1941. évről P 46.027.84. összesen: P 185.702.62. Az Igazgatóság. Megvizsgálta és helyesnek találta: A felügyetóbizotiság. Minden nélkülözhető darab meleg ruhát szolgáltassunk be a harctéren küzdő katonáink részére! MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.