Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 12. szám - A jövő nemzetközi rendje

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA lőtte, a bácskai uri magyar szellemet képviseli a legnemesebb értelemben. Mindenekelőtt azt kérdeztük meg Chonen Vilmostól: — Mik a tervei? — Csak egy: dolgozni akarok szakadatlanul és mindent meg akarok tenni azokért akik dolgoznak, de erről nem kí­vánok beszélni. — Soha nem tudtam megelégedni azzal, hogy egyszerűen nagyiparos legyek, a &zó sablonos értelmében. Az érdekelt mindig, ami meggondolatlan volt és ami feladatot jelentett számomra. Mostani széleskörű beosztottságának hatásait nagy ér­deklődéssel figyelik nemcsak Szabadkán, hanem a főváros­ban is, ahol gazdasági és mezőgazdasági körökben jól ismerik. A SZILAGYI ISTVÁN BŐRGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSA SÁGGÁ ALAKULT AT. A magyar bőriparban igen előnyö­sen ismert középgyár, a Szilágyi István Bőrgyár december 1-én megszűnt mint egyéni cég működni és részvénytársa­sággá alakult át. A vállalat debreceni főtelepe fióktelep lett, kintélyes összeg, 800.000 pengő és ez a nagy alaptőke lehe­tővé teszi, hogy a Szilágyi István Bőrgyár rt. úgy debreceni, mint újpesti telepét nagymértékben továbbfejlessze. A december 1-én megtartott alakuló közgyűlés a válla­lat ügyvezető igazgatójává nevezte ki Szilágyi Istvánt, akinek a magyar bőriparban elismert, kitűnő neve van és akinek mű­ködésétől, miután a lehetőségek ezirányban a jövöbeai tágabb teret engednek, mindkét vállalat további fejlődését szakkörök­ben is bizonyosra veszik. Az új részvénytársaság igazgatósági tagjai lettek: nagy­rákói és kelemenfalvai Rakovszky György, aki egyben a vál­lalat elnöke -is lett. Dr. Bornemisza Béla földbirtokos, özv. Szilágyi Istvánné, Szilágyi Mária és Szilágyi István. A rész­vénytársaság mint szaktanácsadót meghívta a vállalathoz dr. Stitz János orsz. képviselőt, aki okleveles vegyészmér.i'ik és mint ilyen a magyar iparosodás terén is ismert név és szak­tekintély. A MITTERER TESTVÉREK ÉS TÁRSA CÉG TER­JESZKEDÉSE. Rotter László, a Mitterer Testvérek és Társa cég társtulajdonosának céltudatos, törekvő, dolgozó múltja és útja nem esik egybe az alkalmi koniunkturát keresők és az óranagykereskedelmi pályán csak vagyont és érvényesülést szerezni akarók táborával. A szakma egyik legelőkelőbb cé­génél kezdte el iparának elsajátítását. A feltörő magyar kereskedői életnek eseménye volt az a szolid körlevél, amelyben vevőköréhez fordult az üzleti év befejeztével és hangsúlyozta benne, hogy. nemcsak ma, de a jövőben is azon fog fáradozni, hogy eddigi üzleti összekötte­téseit minél szilárdabb alapokra fektethesse. A Váci-utca 56-58. sz. alatt lévő óra és ékszemagykercs­kedés tágas helyiségeiben rendezte be üzletét a Mitterer Test­vérek és Társa cég. Rotter László lelkesedve beszélt arról a munkáról, amelynek koronája ez a gyönyörű üzlet, ahol a vevő, vagy a látogató inkább egy vendéglátó magyar úr la­kásában érzi magát, mint nagykereskedésben. — Célom: — mondta — a magyar Ara- és ékszerkereskedők minden igé­nvét kielégíteni az óra és ékszeráru beszerzése terén és a vevő-eladó viszonvát a mapvar együttérzés és kölcsönös se­gífeniakarás formájában kialakítani. Remélem, hogy sikerülni fog ez nekem, hiszen régi szakember vagyok. BALOGH MIKLÓS FÉRFT-. FIU- ÉS GYERMEKRCHA­GYARA a mai háborús körülmények között is teljesítette fontos közgazdasági feladatát és jelenes szerepet vállalt a hazai férfi-, fiu- és gyermekruha konfekció piac ellátásában. Az elért eredmények híven tükrözik vissza a körültekintő és gondos üzleti irányítást. A Rumbach Scbcstvén-utca 9. sz. ;:latt lévő vállalat termékei rendkívül népszerűek és kitűnő minőségűek. A ruhagyár látogatása alkalmával Balogh Mik­lós, tulajdonos tájékoztatott bennünket arról, hogy a hábo­rús viszonvok között, csak részben tudiák foglalkoztatni nagy­számú állandó munkásaikat. Balogh Miklós kijelentése sze­rint, a vállalat nem helvez súlyt konjunkturális üzletekre, ha­nem főcélja, hogv a háborút a bevált munkásgárdával együtt átharcol ja, továbbá hogy munkásait kenyérkeresethez jut­tassa és azoknak további szociális előnyöket biztosítson. Ba­logh Miklós iránvitásával a vállalat komoly tényezője ruha­gyári iparunknak és nem kétséges, hogy a szorgalmas munka és szakértelem, meghozza gyümölcsét, mert a szerény keretek között indult üzem fokozatosan és erőteljesen fejlődik s ké­szítményeit egyre szélesebb körben keresik. A BUZAKÖTVÉNY A MAGYAR TAKARÉKOSSÁG ALAPJA. Tőkeszegény országokban különösen nagy jelen­tősége van a takarékosságnak. A kistőkéjű államok polgársága azonban fokozott mértékben óvatos. A nagy erőfeszítések árán szerzett kis vagyonok értékének minél tökéletesebb meg­őrzése és gyümölcsöztetése a szorgalmas vagyongyüjtők egyik legfontosabb életcélja volt béke idején is. A buzakötvény az a kitűnő értékálló vagyomgyüjtő eszköz, amely ma a köny­nyebb keresetek idején a takarékos polgároknak és az előre­látó intézményeknek egyaránt rendelkezésére áll, hogy fe­lesleges pénzeiket gyümölcsöző és értékálló módon befek­tessék. Biztosítékot és lehetőséget nyújt erra a buzakötvény, amelynek visszaváltásánál vagy tőzsdei értékesítésénél a bú­zának akkori hivatalos, a mainál esetleg nagyobb ára lese mérvadó. Ha viszont a buza ára esnék, a befizetett teljes pengőösszeget mindig hiánytalanul vissza fogják fizetni. A FUTURA KÖZGYŰLÉSE. A Futura, a Magyar Szö­vetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. igazgatósága decem ber 21-én tartotta meg a társaság 24. évi rendes közgyűlé­sét. A Futura elsőrendű gazdasági „és közellátási teendőinek sora a kötött gazdálkodás bevezetésével fokozódott és az el­múlt évben is újabb közcélú teendők ellátására kapott meg­bízást a részvénytársaság. E feladatok megnövekedésének je­leként a Futura bruttó bevételei 5.3 millió pengőről 7.5 mil­lió pengőre emelkedtek, amiből'az igazgatóság 87.000 pengőt fordít leírásokra és tiszta nyereségként 1 millió pengőt mutat ki a tavaly elért 439.000 pengővel szemben. A Futura tiszta nyeresége tehát a vállalati részvénytőke 13%1-os jövedelmező­ségének felel meg. A személyi költségek 1.1 millió pengővel, a dologi kiadások 300.000 pengővel magasabbak. Ez nemcsak a fizetések emelkedésével magyarázható, hanem a vidéki kirendeltségek számának növelésével és a felgyülemlett felada­tok folytán kibővített létszámmal is. A forgalom nagyarányú növekedését bizonyítja az adósok állományának 96.4 millió pengőről 261.2 millió pengőre történt emelkedése is. A Fu­tura értékpapírtárcája 932.000 pengőt reprezentál, a gyarapo­dás 350.000 pengő, ami főként az új érdekeltségek létesítő* sével magyarázható. Fizessünk elő a Magyar Külpolitikára MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség: Budapest, II.. Ke eti Károly-utca 11. Kiadóhivatal: Budapest, VI.. Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 24 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.

Next

/
Thumbnails
Contents