Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - Külpolitikánk útja

MAGYAR KÜLPOLITIKA A ffláGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XXIII. É V F O L Y A M. 3. S Z. BUDAPEST 1942 Külpolitikánk útja A magyar közvélemény bíztató jelnek vette, hogy Kállay Miklós az új magyar miniszterelnök és külügyminiszter megjelenése mögött nem feszül tragikus háttér, hanem bíztató derűvel világosodik ki a magyar jövő távlata. Az új miniszterelnököt máris cselekedetei mutatják be. Nemcsak szóval, hanem tettel is újra elevenné varázsolta az első március szellemét s megmutatta, hogy nemcsak hangoztatója, hanem folytatója a régi márciusi szellemnek. Kállay Miklós a márciusi szellem felragyogtatásával rámutat a magyar nemzet örökéletű politikai filozófiájára. Külső helyzetünk, gondjaink olyanok, mint a régiek, de ez nem aggaszt bennünket, miután megtaláltuk az örök útmutatást: a magyar országlás filozófiáját. Hogy boldogulhassunk, csak híveknek kell lennünk önmagunkhoz, csak magyaroknak kell lennünk, és éreznünk a folytonosságot, mely Pusztaszertől márciuson át a négyszeres országgyarapításig vezet. Az egész magyar nemzet érzi, hogy Kállay Miklóstól vezettetve, egyszerre megtaláltuk azt az igazi magyar egységet, melynek nemcsak a most élőket, hanem minden valaha élt és eljövendő magyart össze kell kötnie. Kállay Miklós, aki kimondta minden magyar szív vágyát, kijelölte a magyar országlás útját és szorosan összekötötte azt legnemesebb hagyományainkkal. A magyar politikát a márciusi elvek elevenné tételével még magyarabbá tette. Világossá vált a magyar függetlenség, a magyar önállóság, a magyar feladat és cél az európai rendszerben. Tisztázódott a magyar politika a nemzetiségekhez való viszonyában is. Mindez azért történt, mert a miniszterelnök egyszerű szavakkal kibontogatta a magyar nemzet ezer éves történelmi és politikai filozófiáját. Ebből világosan következik a magyar külpolitika örök célja és irányzata is. Mi a független magyar állam életét akarjuk a szabad és keresztény Európában. Ezért viselünk háborút. Ezt minden magyar érzi, ez minden magyar ember politikája. Nincs itt senki, aki a szemben álló ellenséges haderő túlsága megdöbbentene. A túlságos erő ellen folytatott harcban edződtek meg őseink és bár megfogytak, nem fáradtak bele. Ügyszólván minden harcunk olyan volt, mint a maroknyi görög nép harca a perzsa birodalom ellen. Egész történelmünk kifejezője lehet Dávid harca Góliát ellen. Ez nemcsak végzetünk, hanem büszkeségünk és erőnk forrása is. Történelmünk másik párhuzama pedig az európai erőknek arra az öszszefogására utal, mikor egész Európa legnemesebb lovagjai gyűltek össze Bécs és Buda felszabadítására. A külpolitikai út tehát, amelyen Kállay Miklós vezetésével megyünk, a magyar nemzet örök útja. Kállay Miklóst a legnemesebb magyar hagyományok ösztökélték arra, hogy régi szikla alapjára helyezze a magyar politikát. Az ősi magyar nemzetség, melyből sarjadt, az igazi értelemben vett szabadság eszméjét hordozta nemzedékről nemzedékre töretlenül az egész magyar történelmen át. A magyar szabadság minden harcából és tényéből kivette részét. Honfoglaló volt és honfoglaló maradt. A földön, mely Kállay Miklós szűkebb hazája és családjának több, mint ezer éve otthona, támadtak meg nem alkuvó függetlenségi harcosok, politikusok és költők. Kállay Miklósnak csak ezekhez kellett fordulnia* hogy megtalálja a magyar politika változhatatlan irányelveit. Ezeknek az irányelveknek következménye az a háború is, amelyben most vagyunk s amely a magyar öncél, a magyar határ, a magyar tűzhely s ami talán mindezeknél is több, a magyar elvek és a kereszténység védelmező háborúja. Kállay, és nyomában az egész nemzet, felismerte, hogy a külpolitika minden nemzetnek örök végzete és semmiféle önkénnyel meg nem változtatható. Minden olyan külpolitika, mely ezzel ellenkezik, csak ideig-óráig való és a nemzetet helyrehozhatatlan szerencsétlenségbe döntheti. A magyar külpolitika, mely a magyar függetlenséget nemcsak közjogi, hanem szellemi oldaláról is védelmezi, ellene feszül a bolsevizmusnak, akár közvetlen közelünkben van, akár a kilométerek ezreire visszahúzódott tőlünk. Harcunk a bolsevizmussal szemben valódi függetlenségi harc, Világos jóvátétele, szellemünk, lelkünk védelmezése, Európa megtisztítása. A független és erejében nagyranőtt Magyarország most is, mint ezer év óta mindig, Európa nélkülözhetetlen pillére, a harc pedig, melyet a bolsevizmus ellen folytatunk, Magyarország szuverénitásának legfőbb igazolása. A magyar nemzet vállalja, mint ezer éven át mindig azt a ..belsőnek'" nevezhető külpolitikát is, mely a nemzetiségekkel való együttélésből származik és magatartása következtében ugyanarra a méltányosságra és hűségre tarthat igényt a nemzetiségek részéről is. Kállay Miklós programmja teljes magyar programm, telve azzal a bizakodással és reménységgel, melyet a magyar országlás filozófiája tár fel előttünk.