Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 2. szám - Benes és Hodzsa számkivetésben - Bulgária története. Ferrario olasz tábornok könyve [könyvismertetés]

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA tudták irányítani, hogy az végeredményben véve megteremtette Csehszlovákiát. Benes és Masaryk lényegében véve egyet akartak, csak politikai taktikájuk volt bizonyos mértékig különböző. Benes nem tudta és valószínűleg nem is akarta soha titkolni gyűlöletét, melyet a németekkel, magyarokkal, sőt egyúttal a katolikus egyházzal szemben is érzett, míg Masaryk világnézeti kozmopolitizmusa, hitetlensége és keresztényellenessége mellett is sokszor világosabban áttekintette a helyzetet, igyekezett néha az ellenséggel szemben is türelmesebb lenni és gyűlöletét véka alá rejteni. Benes saját szempontjából sem folytatott jó politikát, helyesebben mondva nem tudta Masaryk mérséklő és irányító szerepét felhasználni. Már a mult háború alatt is határtalan gyűlölet fűtötte az egész Benes-féle propagandát, Franciaországban is agitált az osztrák-magyar monarchia ellen és francia nyelven kiadta az osztrák-magyar monarchia szétrobbantását követelő munkáját. A gyűlöletre épített politika sohasem marad tartós. A mult világháború elkeseredett emberei között azonban lehetett a gyűlöletet szítani és Benes szerencséje volt, hogy Seaton Watson személyében (aki a nyilvánosság előtt Scotus Viator néven szerepelt) olyan angol politikusra talált, aki Benes agitációját jóformán kritikátlanul magáévá tette és hozzájárult propagandájának kiterjesztéséhez. Természetesen a központi hatalmak belső összeomlása nélkül Benes nem ért volna célt,- de ahhoz elég jól meg volt szervezve propagandája, hogy a központi hatalmak belső összeomlása következtében beálló kedvező alkalmat saját céljai számára értékesítse. Teljesen nem érte el ugyan célját, a csehek még többet szerettek volna a volt Ausztria területéből bekebelezni, hogy biztosítsák maguk számára a korridort Jugoszlávia felé. (Élő bizonyítéka annak, mennyire hatalmi szempontok vezették őket teljesen figyelmen kívül hagyva az általuk és Wilson által annyit hangsúlyozott nemzetiségi elvet.) Csehszlovákia történelmi szempontból nem volt hosszú életű, de két évtizedes fennállása elegendő volt a középeurópai béke megbontására és mindenféle egészséges tisztulás megakadályozására. A tót autonómista mozgalmat is erőszakkal elnyomták, e gyűlölködő megtorlásnak esett annak idején áldozatul Tuka jelenlegi szlovák miniszterelnök is, akit bebörtönöztek. De bebörtönöztek nem egy magyar közéleti embert is, úgyszintén kiküldöztek nem egy magyar anyanyelvű állami alkalmazottat is. Lehetne folytatni az igazságalanságok sorozaát, de amit még — ha fájdalommal is— el lehet nézni egy újonnan alakult államban, azt nem lehet szótlanul elviselni, ha továbbra is megmarad, sőt még fokozódik is. Már pedig a cseh terror az állam felbomlásáig mindig erősödött. A magyarok hiába reméltek emberségesebb bánásmódot. Az elnöki székbe került Benes nélkülözte Masaryk taktikai ügyességét. Még a békülő Hodzsával is szembeszállott, aki az utolsó években a magyarokkal szemben is előzékenyebben viselkedett.. Benes ugyan észrevette az utolsó esztendőkben, hogy a kisantant-politika már nem tartható sokáig fenn, de még akadtak utolsó szalmaszálak, melyekbe ideig-óráig még lehetett kapaszkodni. (Barthou meggyilkolása után még Blum is kedvezett a csehszlovák politikának.) Mikor Hitler hatalma mindinkább kibontakozott és az Anschluss küszöbön állott, Benes ismételten hangsúlyozta, hogy inkább következzék be az Anschluss, mint a Habsburg-restauráció. A csatlakozás következményei azonban nem olyanok voltak, hogy azok Benes politikájának kedveztek volna. Ha a szudétanémetekkel szemben más lett volna a csehszlovák állam politikája, nem lendült volna olyan hirtelenül fel a Henlein-mozgalom. De a németek éppen úgy érezték a csehszlovák államon belüli kisebbségi sors keserű kenyerét, mint a magyarok vagy tótok. Tulajdonképpen a a csehszlovák államon belül az anyanyelvű lakosságot jelentő cseh lakosság volt kisebbségben a többiekkel szemben, többséget alkotó egységes nyelv azonban nem vol, a csehek csak a létszámban legtekintélyesebb kisebbséget jelentettek. Csehszlovákia felbomlása után Benes ismét száműzetésbe került, de úgy látszik nem akar sorsába beletörődni. Arról álmodozik, hogy még visszakerülhet a Hradzsinba. Ma már propagandája lényegesen gyengébb, mint a mult háború alatt volt, már az ellenpropaganda sem hallgat és az általa annak idején feltálalt valótlanságokról már mindenfelé meggyőződtek és nincs meg a lehetőség, hogy nagyobb tömeget állítson maga mellé. A mult világháború alatt még beszélhetett „elnyomásról", ma már azonban mindenfelé tudják, hogy a Benes befolyása alá került KözépEurópa egyáltalán nem jelentett békés légkört és Benes személye alkalmatlan volt a gyűlölettőlmentes hangulat biztosítására. Közgyűlési hirdetmény. A „Hungária Llpyd" Lapkiadó Vállalat r.-t. évi rendes közgyűlését 1942. évi március hő 15-én délután négy órakor tartja meg Budapest, II., Keleti Károtyutca 11. s/ám, I. em. 4. alatt. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelöbizottság jelentése. 2. Zárszámadás és mérleg megvizsgálása és határozathozatal. 3. Határozat sz igazgatóság és felügyelőbizottság felmentvénye tárgyában. 4. A felügyelőbizottság megválasztása. — Budapest, 1942. február 20. Az igazgatóság. — Az alapszabályok értelmében szavazati jogot csak az a részvényes gyakorolhat, aki részvényeit a közgyűlés helyén. Budapest, II., Keleti Károly-utca 1Í. szám, I. emelet 4. a közgyűlés előtt három nappal előbb leteszi és az erről szók) elismervényt a közgyűlés elnökének bemutatja. Mérleg. 1941. december 31. Vaevon: Készpénz l' 246.77. Adósok: P 17.220.—. Lapértékek P '65.000—. Berendezés P 1.615.—. Veszteség áthozat 1940. évről: P 47.998.52. Összesen: P 132.080.29. Teher: Részvénytőke P 100.000.—. Hitelezők P 30.109.61. 1941. évi nyereség: P 1.970.68. összesen: P 132.080.29. Eredmény Számla. 1941. december 31. Veszteség: Veszteség-áthozat 1940. évről P 47.998.52. Szerkesztési költségek P 17.017.24. Nyomdai és kiadóhivatali költségek V 74.792.53. Általános költségek: P 16.619.41 1941. évi nyereség P 1.970.68. összesen: P 158.398.38. Nyereség: Előfizetési és hirdetési díjak P 110.399.86. Veszteség-áthozat 1940. évről P 47.998.52. összesen: P 158.398.38. Az Igazgatóság. — Megvizsgálta és helyesnek találta: A Felügyelőbizottság. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztéséit es kiadásért telelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.