Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 12. szám - Finnország és Kelet-Karélia

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA szókkal kerül kultúrközösségbe, amennyiben a görögkeleti hitet választotta, szemben a finnkaréliai néppel, mely a luteránus vallás bíve volt. A lakosság Kelet-karéliában túlnyomórészt fölcb míveléssel, halászattal, vadászattal foglalkozik, de vannak kereskedőik is. középosztályuk vagy értelmiségi rétegük soha nem fejlődött ki. A népesség számát pontosan nehéz megállapítani. Egy 1920-ból származó szovjetorosz kimutatás 200.000 lélekről számol be, amelyből 61 százalék finn, 37.5 százalék pedig orosz. Egy tizenhárom évvel későbbi, 1933-ban összeállított szovjet statisztika már 350.000 karéliairól tud. A Finnorszég és keletkaréha közötti szellemi kapcsolatok tehát meglehetősen új keletűek, komoly politikai együttműködés pedig még soha sem valósult meg. A kelet-káréliai finnek nemzeti öntudatát a Kalcva'a-éposz múlt századbeli felfedezése élesztette fel. Finnország is ezzel egyidöben fordult az összetartozás érzésével a ke'eti határain túl élő testvérnép felé. Akkor alakult meg Helsinkiben a „Karéliai Aakadémiai Társaság", amelynek célja e finn nemzeti gondolat ápolása lett. Finnország ez időben a cári orosz birodalom önkormányzattal rendelkező tartománya volt, érthető tehát, ha Szentpétervár gyanakvással és rosszalással nézte az ilyen nemzeti mozgalomnak erjedését. Sőt a Finnországban élő nagy befolyású svéd kisebbség is aggályoskodott, mert eddigi kiváltságos helyzetét, előjogait féltette. E tisztán kulturális megmozdulásnak nem is lett semmi következménye, egészen az 1914-es világháborúig, illetve a cári Oroszország összeomlásáig. Ujabb lehetőségek akkor nyíltak meg, amikor a felszabadult és állandó függetlenségét teljesen visszaszerzett Finnország leverte saját vörös forradalmát és megalkotta nemzeti államát. A kelet-karéliai szabadságmozgalom vezetői már 1918 márciusában hivatalos kérelemmel fordultak a finn kormányhoz, hogy szabadítsa fel őket az orosz uralom alól. A finn szabadságharc akkor éppen legnehezebb szakaszában volt, Mannerheim lehetőségei e kérés tejesítését nem engedték meg. A marsai még csak akkor fogott paraszt-hadserege megszervezéséhez, csekély számú haderejét nem gyöngíthette meg. Finn részről ennek ellenére elhatározták, hogy legalább is önkéntes alakulatokat küldenek a kelet-karéliaiak segítségérc. Anglia 1919 elején elismerte a finn íüsjg<'t1enséget. Éz év februárjában egy karéliai küldöttség jegyzéket intézett Angliához, Franciaországhoz, Olaszországhoz, az Egyesült Államokhoz, Belgiumhoz és Svédországhoz, amelyben ugyancsak segítséget kért és azt az ajánlatot terjesztette elő, hogy Kelet Karélia további sorsa, állami hovatartozása, illetve függetlensége felől népszavazás döntsön. E kérelmet Finnország is támogatta. F diplomáciai lépésnek azonban semmiféle következménye nem lett. Nemsokkal utóbb. 1919 áprilisában újabb finn csapatok indultak a Kelet-Ka réliai határon túlra. A helyzet a egész 1919-es évben nem tisztázódott. Az angolok az év végén hagyták el KeletKaréliát. kivonulásuk előtt megalakították a karéliai ellenforradalmi fehér orosz kormányt, amelynek székhelye Petsamo volt. Y.z az árnyékkormány azonban sem katonai, sem anyagi erőkkel, sem pedig diplomáciai kapcsolatokkal nem rendelkezett, úgy hogy nem tarthatta fenn magát A Szovjet 1920 elején váratlanul azt az elhatározását nyilvánította ki, hogy az ellenforradalmi orosz kormánnyal szemben hajlandó egy karéliai nemzeti kormány elismerésére. Ennek érdekében hadat indított a fehérorosz kormány ellen, amely Petsamoból Finnországba menekült. .A szovjet csapatok Kelct-Karéliát megszállták, de itt már ll>2() ős?én forradalom tört ki. F"inn szabadcsapatok és önkéntesek is csatlakoztak a karéliaiakhoz. Hiába vonultatott fel a szovjet hadvezetőség harmincezer főnyi, repü'őgépekkcl, páncélosokkal és tüzérséggel felszerelt hadsereget, hiába verte le pár hónap aatt a kelctkaréliai ellenállást, az időnként fellágoló harcok 1922-ig tartottak. kelet karélia 1922-ben küldöttséget menesztett a Népszövetséghez es kérte, hogv történjék intézkedés sorsa megkönnyitésére. Genf ezúttal is csődöt mondott. A szovjet a dorpati béke előírásainak, a kelct karéliai önkormányzat megvalósításának csak látszólag tett eleget. Felállított egy ,,karéliai munkástanácsot"', amelynek terrorja alatt „népszavazást" tartatott meg. Az előzmények folytán nem is lehetett csodálni, hogy az ..egységes népakarat" egy olyan kormányzat mellett nyilvánult meg, amely nyomban elhatározta, hogy csatlakozik a Szovjetuióhoz- 1923 ban megalakult .,karéliai Önálló Szocialista Szovjetköztársasága", amelynek vezetőjt Gylling Eduárd helssinkii egyetemi tanár lett. Gylling mtggyőződéses kommu nista, de a mellett nemzeti érzésű finn volt. Olyan lelkesedéssel fogott a kcletkaréliai finn kultúra felvirágoztatásához, hogy a Kreml szemében idővel gyanússá vált. 1935-ben letették tisztéről. Moszkva ettől kezdve mellőzte a karéliaikat és még a karéliai kommunistákat sem engedte vezető szerephez. A köztásaságot ezután orosz kommunisták kormányozták. Amikor 1939 őszén megindult a finn-szovjet úgynevezett téli háború, Moszkv a enyhítette szigorát, síit a karéliai finn nemzeti öntudat felébresztésére törekedett. Tette pedig ezt abban a reményben, hogy Kelet-Karélia finn kommunistái lelkesen csatlakoznak a finn néphadsereghez, amelynek céija Finnország elfogalása és bolsevizalása lett volna. A Finnországból menekült kuusinen finn kommunista vezér kelet-karéliában alakította meg azt az ellenkormányt, amelynek ni mogatása Moszkva számára ürügy lett a Finnország elleni hadüzenethez. Amikor azután a hősies finn ellenállás megmentette az ország függetlenségét, karélia elnyomatása tovább folytatódott. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt Felelős vezető: Duchon János