Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 10. szám - Ausztrália sorsa

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA szclyt. megismerve a veszély ellenmérgét, a magyar öntudatot, örökké éberen őrizzük a magyaT épséget, egységet. Ausztrália sorsa. Irta: Dr. Sárniándi Sándor. Még .soha nem volt annyira időszerű A,usz trália sorsával való foglalkozás, mint most, amikor közvetlen közelében kemény harcok dúlnak. De csak a figyelem ráirányulása szempontjából lehet mondani, hogy időszerű e földrésszel való foglalkozás, mert akik az évszázadok óta való fejleményekből következtetnek, azok előre látták, hog} előbb-utóbb Ausztrália helyzete lényegesen meg fog változni. Amikor Japán belepett a háborúba, sokan azt hitték, hogy nemsokára az ausztráliai tengerparton fognak kikötni a diadalmas távolkeleti ország katonái. Nem ismerjük Japán terveit s nem tudhatjuk a jövendőt, bizonyos azonban, hogy Japán jelenlegi politikájától függetlenül is, Ausztráliának nagyobb szerepe lesz a történelemben. Kérdés vájjon elérkezett-e ennek az ideje vagy a most folyó háború esak néhány lépéssel közelebb visz-e ehez, de minden esetre érdemes Ausztrália sorsával foglalkoznunk. Ausztráliához egyesek a szigetvilágot is hozzászámítják, mások nem. De Ausztrália Óceániával együtt is a legkisebb földrész,,, de távolról sem olyan kicsiny, hogy ne lenne képes sokkal több lakost eltartani. A déli földrészek általában sokkal gyérebben lakottak, mint az északiak, de Ausztráliában különösen kevés a bennszülött, tehát Dél-Amerikánál is alkalmasabb a telepítésre. A telepítés azonban, általános megnyugvásra, még akkor sem oldható könnyen meg, amikor olyan világmegrázkódtatások idejét éljük, mint most. Egyes kivándorlások, mesterséges telepítések megváltoztatják bizonyos mértékig a földrész jellegét, de lényegében véve csak átfésülik alapvető jellegének átalakítása nélkül. Ha sárga telepes sávok tarkítanák Ausztráliát és azáltal több más födrészhez hasonlóan különböző színű emberek élnének rajta, még mindig kérdés, nőne-e jelentősége a nemzetközi politika és világkereskedelem szempontjából. Valamikor Ausztrália a fegyencek hazája volt. Ma már ezen túl vagyunk, mégis alárendelt szerepet visznek az onnan kikerült lakoók az angol gyarmatbirodalomban is. Ha tarkább lenne lakossága, valószínűleg belső küzdelmek is játszódnának ott le„ volnának véres harcok, de ez a technikát is fellendítené és valószínűleg több tekintetbene tágítaná az ott élő emberek látókörét. . Egyelőre még csak Óceánia szigetvilágán folynak a harcok. Ausztrália az angolok kezében van, .tehát velük kell, hogy harcoljon, de még ha meg is maradna a most folyó háború után az an^ol világbirodalom keretében, ,akkor is kérdés, nem rendeződnék-e újból alkotmányjogi helyzete, ha ott nincsenek is annyira kiélezve az ellentétek, mint Indiában, vagy — kisebb mértékben — Délafrikában. Ausztrália sorsát vizsgálva, esak egy dolgot állapíthatunk biztonsággal meg: az egész világ szempontjából meg fog helyzete változni. A mult háborúból ki volt kapcsolva, most, — ha a szárazföldre nem is fognak átterjedni a harcok — nem tekinthető már olyan biztos helynek, .ahová különböző ellenséges támadások nem jutnak el. Az önellátás ilyen kevés lakós mellett nem fogas kérdés, de amint a politikai elkülönülés megszűnik, feltétlenül jobban bele kell a földrésznek is kapcsolód nia a nemzetközi gazdasági forgalomba. Ennek valamilyen hacsak ideiglenes rendezése is feltétlenül be fog a háború után következni. Ez ki fog hatni a belső termelésre is. Bizonyos, hogy amennyiben ügyesen fog,tudni bekapcsolódni a nemzetközi forgalomba, fel fog lendülni minden tekintetben. Ausztráliának is vannak olyan vidékei, melyek nem alkalmasak a településre. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy már több emberi tekalepülésre alkalmatlannak látszó terület vált arra alkalmassá, feltéve, hogy emberi munkaerő ezt az emberi megélhetési igényeknek megfelelően át tudta alakítani. Erre azonban csak akkor szokták magukat rászánni, ha a lakosság nagyobb mértékben szaporodni kezd. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy az emberek által alig lakott területben rejlő értékeket rendesen nem szokták eléggé ismerni. Ilyen elhagyott területeken bukkantak már aranyra és más értékes anyagra. Xem tudjuk tehát azt sem, hogy Ausztrália komoly tanulmányozása mennyire fogja emelni ezen eléggé elhagyott és elhanyagolt földrész értékét. Amikor Ausztrália szigetein méu tartanak a véres küzdelmek, igen sok ember nézegeti a térképet és próbál következtetni, vájjon melyik pontról hová lehet nagyobb támadóhadjáratot indítani. A következő időben feltétlenül az a legfontosabb, el tudja-e kerülni Ausztrália a nagyobb harcokat, vagy milyen mértékig lesz kénytelen ezekből a szárazföld is kivenni részét. Még a háború utáni esztendőkben is meg foa nyilvánulni ezek utóhatása. De már ma is annyira belekerült Ausztrália a nemzetközi politikába, hogy a háború előtti elszigetelt helyzetét többé vissza nem fogja nyerni. Csak az probléma még. milyen mértékig fog jobban belekapcsolódni a világkereskedelem- és világpolitikába. Amennyiben a háború után Ausztrália körül (esetiét* a szárazföldön belül is) minden újjá fog alakulni, az átváltozás rohamos lesz. Amennyiben azonban, lényegében \ éve a jelenlegi helyzetét, nem fog módosulni, bizonyos változott körülményekkel akkor is számolni fog kellene. Még ha az angol világbirodalom teljesen kézben is akarja tartani, a nagyobb tengeri és légi forgalom századában nagyobb szerept kell ennek a nagy, an^ol kézben levő földrésznek juttatni. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi NvomHa Rr Felelős vezető- Duchon lános