Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 8. szám - Az országgyarapítás története. Horváth Jenő könyve [könyvismertetés] - Magyarország és Galicia

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 fegyver Wiison tizennégy pontja volt. Ez a tizennégy pont töbhet használt Angliának, mint a fegyveres segítség. Ezt a puskaport azonban már ellődözték. A Roosevelt—Churchill-féle nyolc pont nem számíthat wilsoni sikerre. Ma nincs olyan nemzet, mely ki hagyná beszélni kezéből a fegyvereket. A Chur chili-propaganda szavai nem keltenek visszhangot sem Angilában. sem másutt. Még nem hevertük ki a wilsoni szólamok mérgét, lélektani és élettani lehetetlenség tehát, hogy Churchill beszéde mást. mint unalmat váltson ki belölünk. Churchill beszéde — minta egy ágyút kétszer akartak volna elsütni újratöltés nélkül — csütörtököt mondott. Ha a propaganda éppen olyan harc, mint a fegyverrel vívott. Churchill beszéde nagy csata vesztést jelent. E háború, melyben Anglia még harctereket keresett, de nem győzött, a Churchillféle bűvészkedésen is kifogott. Az előlegezett háborús és békecélok nem kápráztatnak el senkit. Churchill szavai elhangzottak s az erők állapotában nem állott be változás. Az országgyarapítás története — Horváth Jenő könyve Hozzá vagyunk szokva, hogy a történetírás birodalma és kutatásának területe a régmúlt. A történelem arcának e, szinte örökös hátrafordítása csaknem megfosztotta e tudományt attól az értékeléstől, hogy a történettudomány az élet tanítómestere. A történelemnek a múlt és minél régibb múlthoz való kapcsolása inkább csak látszat s talán onnan ered, hogy az iskolai oktatás korábbi időben a legrégibb kornál kezdődött s pár évtizeddel a mai élet küszöbe előtt megállt. Ifjúságunkban mindent megtanulhattunk a rómaiakról, a görögökről, vagy még régebbi és távolabbi népekről, de a tanítás megszakadt a közelmúltnál, mintha valami titokzatos cenzúra illetlenséget látna a jelenhez közelítő történelem időszerűségében. A történelmet azonban az igazi tudós aktualizálni tudja s a jelent épp úgy bevonja vizsgálódása körébe, mint az elmúlt események bármely fejezetét. A történelem mögött, bár tárgyilagos tudomány, szenvedély lüktethet, mely a multat jelenné teszi és a jelen eseményeiben is meglátja a történelem fiziológiájának és pszihológiájának mély rejtélyeit. A jelen és aligmult történetírója nehezebb feladat előtt áll. mini aki csak kövekből, okiratokból állítja ö.vszc a történelmet És szenvedélynek, érdekeltségnek kell itt párosulnia történetírói szigorú és pontos módszerekkel. Horváth Jenő könyve, az Országgyarapítás történelme, ily módon lett Magyarország történelme, sőt több ennél: egyúttal a világháború utáni Európa történelme. Horváth Jenő nyomról-nyomra követi a világháború utáni Európa nemzetközi politikáját. E politika, halvány körvonalakban már-már elismerte a locarnoi egyezményben, a középkeleieurópai határok tarthatatlanságát, de — keze-lába meg lévén kötve tulajdon teremtmémye. a kisantant által, — semmit nem tudott az állapotokon változtatni. Ez a nemzetközi politika nem tudta elfogadni Mussolini négyhatalmi egyezményének ajánlatát sem s ezzel a visszautasítással szinte megteremtette az európai nemzetközi vákuumot. Európa másik, tevékeny és revíziós része, ekkor kezdi meg nagyszabású politikáját és lép az európarendezés terén a Yersail'es-Trianon-Népszövetségi Európa helyébe. Horváth Jenő nyomról-nyomra követi e lépéseket és tárja fel a diadalmasan megnagyobbodó Magyarország útját. Alig van történelmünknek olyan része, mely messzebb távlatokat nyitna, elevenebben oktatna, mint Magyarországnak a trianoni sírból való feltámadása. Horváth Jenő e kor méltó történetírója. Nagy szerepe lesz abban, hogy a magyarság e feltámadás körülményeiben ne véletlen csodát, hanem a magyarság és vezetőinek bölcs, előrelátó ítéletét és egyúttal Isten kegyelmét lássa, mert a nép bölcs vezetése Isten legdrágább adománya. \viagyarország és Galieia Irla: Dr. Kertész János Hazánk északi határán, az ezer éves Kárpá tokon túl egy olyan terület fekszik, melyet a történelem folyamán gyakran hallunk említeni. Népe csaták zajában nőtt fel. többet szántották földjét a harci szekerek, mint az eke. Magyarország szempontjából ez a Kárpátokon túli terület nem volt soha érdektelen. Nem mintha odaát is magyarok élnének. Észak felől nem egy ízben kellett megvédelmezni a kárpáti földszorosokat az orosz szlávság előretörésétől. Ha a történelemre visszatekintünk, sok esetben láthattuk, hogy a magyar birodalom ezen a területen túl is terjedt. A mai Kcletgalicia néven ismert terület hajdan mint Hajics és Lodoméria szerepelt. Az Árpádházi magyar királyok több izben birták e területet. 1370 tői 1386-ig Nagy Lajos magyar és lengyel király e területen is uralkodott és ez a rész mint hazánk kiegészítő része, elővédként szerepelt. A magyarlengyel perszonál unió l/Wíi-ban felbomlott. É két rész. vagyis Halics és Lodoméria Lengyelország mellléktartományai maradtak egészen Lengyelország első felosztásáig. E területen lengyelek, rutének és zsidók éltek nagyobb tömegekben. A lakosság rendkívül szapora volt és a legújabb időkben nyolc é^ fél millió ember élt egész Galieia teINPERIAL fügekávé a legfőbb!