Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 3. szám - Mit tett Magyarország Kárpátalja népéért?

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 szüksége van ránk Európáinak és szüksége van ránk az egész világnak. S hogy számbelileg kevesen vagyunk, az, érdemünk és feladatunk szempontjaiból nem lehet igazságunk clpcrlcsiérc való joga senkinek. Az amerikai gesztus nagy figyelmeztetés számunkra. Figyelmeztet arra, hogy soha nem szűnhetünk meg hirdetni a magyarság történelmi feladatát a múltban, a jelenben és a jövőben. Nem maradhatunk ismeretlenek. A magyar igazság örökös apostolságot követel. Az a munka, mely gyászunk legsötétebb napjaiban kezdődött, még nem ért és sohasem is érhet véget. Nem nyughatunk. Aki igazságát nem hirdeti, már meg is halt. Éppen azért a magyar igazság, a magyarságnak térhez, függetlenségéhez való jogainak hirdetése a magyarságnak örökös, meg nem szűnő joga és kötelessége. Nekünk, Amerikával szemben, nem pénzibeli, hanem történelmi követelésünk van és ezt nemcsak mi tudjuk, tudja Amerika is. Ez az a követelésünk, amiről nem mondtunk és nem mondunk le soha s melyért Amerika mindig erkölcsi kötelezettségben marad. Marius Mit tett Magyarország Kárpátalja népéért? Alig tért vissza Kárpátalja Szent István koronája alá, a magyar kormány minden lehetőt megtett, hogy a „gens fidelissima", vagyis Rákóczi leghűbb népe elfeledje a húsz éves cseh idők minden nyomorát és a magyar társadalom legnagyobb szeretettel sietett a magyar kormány támogatására Kárpátalja népéért. Kárpátalja a világnak talán legelhanyagoltabb vidéke volt. Földje szegény, lakosságát pedig a húsz éves cseh uralom mindenféle nyelvi, vallási é9 politikai széthúzásba ugratta be, annyira, hogy a széthúzó és pártoskodó tömegek semmi téren öszsze nem foghattak, hogy nyomorúságos sorsukat megjavítsák. A kormányhatalom legelső és legfontosabb teendői közé tartozott megszüntetni a nyomort, hogy a ruthén nép gazdaságilag megerősödve, Szent István koronájának egészséges és alkotó tagja lehessen. Mindenek előtt a legfontosabb volt az elhanyagolt utak, hidak és vasutak helyrcho zása, illetőleg megépítése. Ezek voltak a legszükségesebbek, hogy a ruthén nép áruját az anyaországba szállíthassa. A magyar kormány több mint 10 millió pengőt fordított út-, híd-, vasútépítésre és javításra. Ez az összeg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a húsz éves cseh uralom alatt már temészetessé vált munkanélküliséget nagy mértékben csökkentse. A közlekedés megjavítása után legfontosabb volt Kárpátalja egyetlen kincsének, a fának a kitermelése. Olyan mértékben kezdődött meg az erdőkitermelés és gondozás, hogy mondhatjuk, Kárpátalján ma nemcsak nincs munkanélküli, hanem munkáshiány van. Ahol a speciális viszonyok miatt, például Munkácson, netán mégis fellépne az időleges munkanélküliség, ott a kormány azonnal megkezdődő nagyarányú közmunkát indít. A húsz éves cseh erdőgazdaság olyan rablógazdálkodást vezetett be, hogyha ez a lelkiiismeretlenség még tovább tart, 50 év alatt kipusztult volna Kárpátalja erdőgazdasága. Éppen a további pusztulás megakadályozására a kormánynak gondja volt a hathatósabb erdőtelepítésre. Mindjárt Kárpátaljának Magyarországhoz csatolása után 3 millió fenyőcsemetét ültetett és a minőségi íatermelés céljából 122 facsemete-kertet létesített. Hz az erdőtelepítés azóta csak fokozódott s a fenti számok megsokszorozódtak. Az erdőgazdálkodással egyidejűleg gondoskodott a kormány a legelők megjavításáról. Kárpátalja egyik igen fontos megélhetési forrása az állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos tejgazdálkodás. A katasztrofálissá váló gazdasági helyzetben szinte heroikus munkát jelentett a legelök megtisztítása, rendbehozása és a szükséges itatok felállítása. Hogy mit kellett tenni a kormánynak a havasi legelők rendbehozásáért, arra elegendő, ha megemlítjük, hogy például a szobránci járásban 1/989 december haváig a legelőtisztítási munka 8.70O munkanapot igényelt. Vagy a rahói járásban például a legelők feljavítása 100.000 pengőbe került. Az állattenyésztés terén nagy súlyt kellett helyezni a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. A föld szegénysége folytán speciális marhafajtákat kellett beszerezni, amelyek a kárpátaljai havasi legelőkön is képesek megélni. A kormány a gazdák közt 72.220 pengő értékben osztott szét tenyésztelleneket és a vételár törlesztésit úgy oldották meg, hogy a gazdák a tehenek árát a tejszövetkezetbe beszolgáltatott tej árával törleszthetik. A tejszövetkezeti hálózat kiépítése nagyobb körültekintést kíván és az újonnan felállítandó szövetkezetekre a kormány 41.500 pengő segélyt adott. A szövetkezeti mozgalmakat oly módon rendezte a kormány, hogy az Kárpátalja népére és gazdasági életére a lehető legkedvezőbb legyen. A légi szövetkezetek megmaradtak, s újakat az Országos Központi Hitelintézet segítségével és a Hangya közreműködésével állítottak fel. A szövetkezetek nemcsak Kárpátalja népének ellátását célozzák, hanem Kárpátalja terményeinek elhelyezésével is foglalkoznak. E célból alakult a Kárpátaljai Állatértékesítő Szövetkezet, melyben képviselve van a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Hangya s a ruthén kisgazdák igen nagy száma. Az Állatértékesítő Szövetkezet nemcsak üzleti szempontokat tart szem előtt, hanem céljául tűzi ki Kárpátalja adatállományának felfrissítését és leggazdaságosabb kihasználását, fippen ezért a szövetkezet megbízottjai útján a legeldugottabb falvakban is felvásárolja a felesleges árukat. 1 lasonló módon akarja a kormány rendezni a ruthén gazdáknak nyújtandó hiteleket is. Ebből a célból rendezte a ,.1'odkarpadski Bank" nevű pénzintézet ügyét is. A cseh uralom végén a bank már az összeomlás előtt állott és a csőddel küzdött, A magyar kormánynak kellett közbelépni, hogy a bank részvényesei az Amerikában élő rutihénok és a Kárpátalján élő sok ezer kisember el ne veszítsék betétjüket. A bankot a Pénzintézeti Központ segítségével sikerült megmenteni s így a kisemberek nyugodtak lehetnek pénzük felől. Ezeken kívül gazdaságilag hathatósan járult a kormány ahhoz, hogy Kárpátalja földjének minden irányú termését a ruthének szolgálatába állítsa. Tíz gyógynövénykisérleti növényszárítót állítót-