Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - Az amerikai magyarok sorsa 2. [r.]

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA támaszai a palesztinai államnak s Pi'ttsburgihra, ahol az amerikai csehek s tótok egyesületeinek megegye zésc alapján szülelett meg a múlt világháború ide jen Csehszlovákia. Hivatkozhatnék a világ olasz telepeire, vagy a német kivándorlók virágzó koló­niáira— a Volga mentétől Nagyszebeniig —, amik a német érzelmi,, művelődési közösség erőforrásai, pi­tiig például az erdélyi szászok majdnem ezer éve szakadtak el hazájuktól. Az amerikai magyar elet ez átmentésének eszközei pedig: 1. a szervezett és meleg összeköttetések erősítése az „óhaza" s a/ amerikai magyarság kozt, 2. mentől több magyar könyv kiküldése, 3. amerikai magyar ifjúsági tanul­mányutak rendszeresítése. 4. „óhazái" előadók kör utainak szaporítása. Még ha azonban nem lenne semmi gyakorlati haszna sem annak, — aminek ellenkezője igaz, — hogy a magyarok Amerikában ment-ék. ami ment­hető, akkor is kegyetlenség lenne egyszerűen leírni a magyarság veszteségszámláján azt a több száz ezer amerikai embert, aki magyarnak vallja magát, emberfeletti buzgalommal küzködik, hogy ne né­muljanak el a kis magyar harangok a Hudson, Ohio, Mississippi mentén, aki magyarul beszél, magyarul álmodik, magyarul szeret s boldog lenne, ha gyer­mekei, unokái sem felejtenék el azt a nyelvet, amellyel ők, az öskivándorlók babusgatták azokat, amikor először nvíltak beszédre a csecsemőajkak. K. KÖZGAZDASÁG. Teleki Andor gróf a Kereskedelmi Hivatal elnöke. Báró Splényi István távoztával, aki szinte megteremtette a Külkereskedelmi Hivatalt s aki­nek érdemei e téren feledhetetlenek, most Teleki Andor gróf lett a Kereskedelmi Hivatal új elnöke, régi munkása ennek az intézménynek. A Magyar Külkereskedelmi Rt.-nak, melyből a Kereskedelmi Hivatal keletkezett, athéni, majd párisi képviselője volt és 1932-től 194<J-ig résztvett valamennyi hivatalos magyar, párisi, brüsszeli, madridi és hágai kereskedelmi tárgyaláson. Mint — 1940 augusztus óta — az árkormánybiztos he­lyettese, Erdély gazdasági életét ő kapcsolta bele az anyaország gazdasági vérkeringésébe. Teleki Andor tisztán látja az új gazdasági rendben a Kereskedelmi Hivatal munkakörét és feladatát. A Kereskedelmi Hivatal, Teleki Andor kezében, a nemzet világgazdaságbeli őrszeme lesz. Korunkban az államok kereskedelmüket nem hosszúlejáratú szerződésekben, nem csupán vám­politikájukkal, hanem beviteli és kiviteli tilal­makkal a forgalom mennyiségének korlátozásá­val, a külfölddel való fizetési forgalom megköté­sével védik és támogatják. Az államok közti megállapodások érvényes­ségének ideje megrövidült, de megkötöttségük még nagyobb lett. Ilyen körülmények között a Kereskedelmi Hivatal „mindenütt jelenvalóságá"-val, jól érte­sültségével s e jólértesültség gyors felhasználásá­val, rendkívüli előnyt jelent a magyar gazdasági életben. Nagy feladata van a Kereskedelmi Hivatal­nak a mai háborús korszak megszűkített viszo­nyaiban is, de még nagyobb lesz ez a feladat az eljövendő békés korszakban, mely — remélhető­leg — a nagy gazdasági terek korszaka lesz. Eb­ben az eljövendő új korban az erőszakos versen­gés kiküszöbölése után a minőségi termelés új versenye kezdődik és e minőségi termelés széles­korú propagálása lesz a Kereskedelmi Hivatal egyilc legfontosabb feladata. A Kereskedelmi Hivatal, gróf Teleki Andor vezetése alatt, fölkészült a gazdaságilag erős, bol­dog Magyarországért való küzdelemre. Németország első nagyarányú hivata/os részvé­tele a budapesti Nemzetközi Vásáron. Nemetország ez évben először vesz részt nagyszabású nemzeti pavillonnal a Budapesti Nemzetközi Vasáron. A .AWrherat der Oeutschen Wirtschaít" szervezi a részvételt, amely nem ipari, hanem általános gazdasági demonstráció jellegével fog bírni. A pavillon tobb részre tagozódik és első­.sorban a német mii- és pótanyagok gazdasági felhasználható­ságát mutatja be sokféle variációban. A statisztikai és grafi­kon-csoport képet fog adni arról, hogy miben áll Németor­szág szükséglete, mit termel, mit importál, mit exportál és behozatalában, illetve kivitelében milyen tételekkel szerepel Magyarország. A pavillon egy külön részében nyer elhelye­zést a cseh-morva protektorátus kiállítása, amely ennek a te­rületnek gazdasági lehetőségeit fogja bemutatni, különös te­kintettel a magyar behozatalra, illetve kivitelre. A Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlésén dr. Baranyai Lipót, a Nemzeti Bank elnöke nagy­jelentőségű beszédet mondott, amelyben a gazdasági élet je­lenlegi állapotát és jövő kilátásait szakszerű és hatalmas ér­vekkel alátámasztott beszédében festette le. Ezután a köz­gyűlés felszólalás nélkül tudomásul vette a főtanácsnak Quandt Richárd vezérigazgató által előterjesztett évi jelenté­sét, jóváhagyta az 1940. évi zárószámadásokat, megadta a fő­tanács részérc a felmentvény. A közgyűlés határozata szerint a nyereségnek a nyugdíjalap és a tartalékalap 5—5 százlékos rendes, valamint a nyugdíjalapnak (a m. kir. kormány hozzá­járulásával 2,500.000 pengő összegben történő) rendkívüli ja­vadalmazása után fennmaradó ré&zből a részvényesek sza­mára o'/j százalék osztalék kifizetése válik lehetővé, ami 6.50 aranykoronának, ez pedig a törvényes értékarány (1 ar. K — 1*1585 pengő) alapulvétele mellett 7 53 pengőnek felel meg. A bank az osztalékot alapszabályai 99. cikkének rendelkezése szerint — a 17. számú részvényszelvény beszolgáltatása elle­nében — 1941. évi február hó 4.-től kezdve összes intézeteinél pengőértékben fizeti ki. A közgyűlés a főtanács tagjai sorábé>l kilépő Haggenma­eher Henrik, Kornfeld Móric báró dr. és Schmidt Richárd főtanácsosok ismét a főtanács tagjaivá választattak. Számvizs­gálóké Szunyogh Szabolcs, Nilscn Rudolf, dr. Márffy Albin. Erdőssy Jenő és Nagel Henrik, számvizsgáló póttagul pedig Máes János és Weber Róbert választattak meg. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igaz­gatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.

Next

/
Thumbnails
Contents