Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1941 / 2. szám - Az amerikai magyarok sorsa 2. [r.]
8 MAGYAR KÜLPOLITIKA támaszai a palesztinai államnak s Pi'ttsburgihra, ahol az amerikai csehek s tótok egyesületeinek megegye zésc alapján szülelett meg a múlt világháború ide jen Csehszlovákia. Hivatkozhatnék a világ olasz telepeire, vagy a német kivándorlók virágzó kolóniáira— a Volga mentétől Nagyszebeniig —, amik a német érzelmi,, művelődési közösség erőforrásai, pitiig például az erdélyi szászok majdnem ezer éve szakadtak el hazájuktól. Az amerikai magyar elet ez átmentésének eszközei pedig: 1. a szervezett és meleg összeköttetések erősítése az „óhaza" s a/ amerikai magyarság kozt, 2. mentől több magyar könyv kiküldése, 3. amerikai magyar ifjúsági tanulmányutak rendszeresítése. 4. „óhazái" előadók kör utainak szaporítása. Még ha azonban nem lenne semmi gyakorlati haszna sem annak, — aminek ellenkezője igaz, — hogy a magyarok Amerikában ment-ék. ami menthető, akkor is kegyetlenség lenne egyszerűen leírni a magyarság veszteségszámláján azt a több száz ezer amerikai embert, aki magyarnak vallja magát, emberfeletti buzgalommal küzködik, hogy ne némuljanak el a kis magyar harangok a Hudson, Ohio, Mississippi mentén, aki magyarul beszél, magyarul álmodik, magyarul szeret s boldog lenne, ha gyermekei, unokái sem felejtenék el azt a nyelvet, amellyel ők, az öskivándorlók babusgatták azokat, amikor először nvíltak beszédre a csecsemőajkak. K. KÖZGAZDASÁG. Teleki Andor gróf a Kereskedelmi Hivatal elnöke. Báró Splényi István távoztával, aki szinte megteremtette a Külkereskedelmi Hivatalt s akinek érdemei e téren feledhetetlenek, most Teleki Andor gróf lett a Kereskedelmi Hivatal új elnöke, régi munkása ennek az intézménynek. A Magyar Külkereskedelmi Rt.-nak, melyből a Kereskedelmi Hivatal keletkezett, athéni, majd párisi képviselője volt és 1932-től 194<J-ig résztvett valamennyi hivatalos magyar, párisi, brüsszeli, madridi és hágai kereskedelmi tárgyaláson. Mint — 1940 augusztus óta — az árkormánybiztos helyettese, Erdély gazdasági életét ő kapcsolta bele az anyaország gazdasági vérkeringésébe. Teleki Andor tisztán látja az új gazdasági rendben a Kereskedelmi Hivatal munkakörét és feladatát. A Kereskedelmi Hivatal, Teleki Andor kezében, a nemzet világgazdaságbeli őrszeme lesz. Korunkban az államok kereskedelmüket nem hosszúlejáratú szerződésekben, nem csupán vámpolitikájukkal, hanem beviteli és kiviteli tilalmakkal a forgalom mennyiségének korlátozásával, a külfölddel való fizetési forgalom megkötésével védik és támogatják. Az államok közti megállapodások érvényességének ideje megrövidült, de megkötöttségük még nagyobb lett. Ilyen körülmények között a Kereskedelmi Hivatal „mindenütt jelenvalóságá"-val, jól értesültségével s e jólértesültség gyors felhasználásával, rendkívüli előnyt jelent a magyar gazdasági életben. Nagy feladata van a Kereskedelmi Hivatalnak a mai háborús korszak megszűkített viszonyaiban is, de még nagyobb lesz ez a feladat az eljövendő békés korszakban, mely — remélhetőleg — a nagy gazdasági terek korszaka lesz. Ebben az eljövendő új korban az erőszakos versengés kiküszöbölése után a minőségi termelés új versenye kezdődik és e minőségi termelés széleskorú propagálása lesz a Kereskedelmi Hivatal egyilc legfontosabb feladata. A Kereskedelmi Hivatal, gróf Teleki Andor vezetése alatt, fölkészült a gazdaságilag erős, boldog Magyarországért való küzdelemre. Németország első nagyarányú hivata/os részvétele a budapesti Nemzetközi Vásáron. Nemetország ez évben először vesz részt nagyszabású nemzeti pavillonnal a Budapesti Nemzetközi Vasáron. A .AWrherat der Oeutschen Wirtschaít" szervezi a részvételt, amely nem ipari, hanem általános gazdasági demonstráció jellegével fog bírni. A pavillon tobb részre tagozódik és első.sorban a német mii- és pótanyagok gazdasági felhasználhatóságát mutatja be sokféle variációban. A statisztikai és grafikon-csoport képet fog adni arról, hogy miben áll Németország szükséglete, mit termel, mit importál, mit exportál és behozatalában, illetve kivitelében milyen tételekkel szerepel Magyarország. A pavillon egy külön részében nyer elhelyezést a cseh-morva protektorátus kiállítása, amely ennek a területnek gazdasági lehetőségeit fogja bemutatni, különös tekintettel a magyar behozatalra, illetve kivitelre. A Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlésén dr. Baranyai Lipót, a Nemzeti Bank elnöke nagyjelentőségű beszédet mondott, amelyben a gazdasági élet jelenlegi állapotát és jövő kilátásait szakszerű és hatalmas érvekkel alátámasztott beszédében festette le. Ezután a közgyűlés felszólalás nélkül tudomásul vette a főtanácsnak Quandt Richárd vezérigazgató által előterjesztett évi jelentését, jóváhagyta az 1940. évi zárószámadásokat, megadta a főtanács részérc a felmentvény. A közgyűlés határozata szerint a nyereségnek a nyugdíjalap és a tartalékalap 5—5 százlékos rendes, valamint a nyugdíjalapnak (a m. kir. kormány hozzájárulásával 2,500.000 pengő összegben történő) rendkívüli javadalmazása után fennmaradó ré&zből a részvényesek szamára o'/j százalék osztalék kifizetése válik lehetővé, ami 6.50 aranykoronának, ez pedig a törvényes értékarány (1 ar. K — 1*1585 pengő) alapulvétele mellett 7 53 pengőnek felel meg. A bank az osztalékot alapszabályai 99. cikkének rendelkezése szerint — a 17. számú részvényszelvény beszolgáltatása ellenében — 1941. évi február hó 4.-től kezdve összes intézeteinél pengőértékben fizeti ki. A közgyűlés a főtanács tagjai sorábé>l kilépő Haggenmaeher Henrik, Kornfeld Móric báró dr. és Schmidt Richárd főtanácsosok ismét a főtanács tagjaivá választattak. Számvizsgálóké Szunyogh Szabolcs, Nilscn Rudolf, dr. Márffy Albin. Erdőssy Jenő és Nagel Henrik, számvizsgáló póttagul pedig Máes János és Weber Róbert választattak meg. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadóSzerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.