Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - Balkán-intézet

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 istápolja és oltalmazza ezt a tudományos népvándorlást. Nem látjuk be, miért kell a magyarság e valódi követeinek és előőrseinek szinte hivatalból nélkülözniük, padlásszobákban hányódniok s minden otthoni segítségtől elszakadniuk. Miért kopnék le róluk a magyar közösség tudata? Miért szédülnének bele az üres nemzetközi káprázatokba. A kultúregyezmények ezt a tudományos népvándorlást is szárnyuk alá veszik, irányítják és ezzel a magyar értelmiség széthullását, vagy össze zsugorodását egyaránt megakadályozzák. Olyan külföldet járt, tanult magyar nemzedék nőhet fel vezetése alatt, mely külföldön jártakor nem csupán az úgynevezett irodalmi és művészeti kávéházakban kapta lelke legfőbb irányítását. A tehetséges magyar ifjúság nagytávlatú nevelese, népeknek a kultúrában való közeledése, a legmagasabb nemzetközi illem: a kölcsönös megismerkedés és megbecsülés, ezek lesznek első látható jelei a nemzetközi kultúregyezmények megkötésének. A kultúregyezmények nemcsak tartalmukban új államközi aktusok, hanem, hisszük, tartamukban is. Nem halványodnak el, nem száradnak zörgő papirossá, mint annyi — nagy garral — megkötött nemzetközi szerződé-, nem rontják, hanem erősbítik a nemzetközi szerződésekbe vetett hitet s ily módon is hozzájárulnak a nemzetközi erkö'cs színvonalának emelkedéséhez. A kultúregyeznrények mögött valódi jóhiszeműség, őszinte és nyilt akarat van s valóban ahhoz a nyílt diplomáciához tartoznak, melyet ország-világ szeme láttára űznek és minden érdekelt fél örömére — és az egész világ javára — meg is tartanak. Marius. Balkán-intézet Irta: Dr. Kertész Jáno>. Sokat hallunk és olvasunk napjainkban a Balkán tanulmányozásáról, a balkáni kérdések kutatásáról. Valóban szükség van arra. éppen magyar szempontból, hogy több érdeklődést tanúsítsunk a Balkán népei iránt. Hazánk kapuja a Balkánnak, a balkáni kereskedelem és a balkáni gazdasági érdekeltségek gravitációs iránya mindig Budapest felé vezetett. A magyar árumintavásárokon a balkáni államok mindig képviseltették magukat, de szakembereiket is kiküldöttek a magyar gazdasági élet tanulmányozására. Németországnak úgyszólván minden nagyobb városában vannak tudományos itézetek, melyek a Balkán tanulmányozását tűztek ki céljukul. Hazánknak, amely földrajzi fekvésénél fogva még sokkal jelentősebben tud belekapcsolódni a Balkánállamokkal való közösségbe, szüksé ges, hogy megfelelő intézmény útján, tervszerűen foglalkozhasson a Balkán problémáival. Talán eg\ államban sem jelent meg annyi tanulmány a balkáni államok helyzetéről és a balkáni népek szerepéről, mint Magyarországon. Ez a munka azonban tervszerűtlen és egyéni volt. Ezt kell most rendszeres munkával átalakítani, de úgy, hogy a múltnak annyi fáradozása ne menjen veszendőibe, hanem egy felállítandó balkáni intézet keretein belül összegyűjtessék és a kutatók és érdeklődők redelkezésérc bocsáttassék. Lapjaink hasábjain az utóbbi időben a magyarjugoszláv közeledés hírére számos cikk keretében foglalkoztak egy ily balkáni intézet létesítésének lehetőségével, megszólaltatták az e kérdésekkel foglalkozó szakembereket és tudósokat, úgy, hogy valójában már kialakult egy elgondolás arra nézve, hogy elsősorban szükség van egy balkáni intézetre, másodsorban, hogy mi tartozna az első feladatok közé és harmadsorban, mi volna a jövő programmja egy ily intézetnek. A tervek tömegei merültek fel, úgy, hogy néhány évtizedes munkára van szükség, ha mindazt keresztül akarják vinni, össze akarják gyűjteni, ami egy ilyen balkáni intézet hatáskörébe tartnzna. Hiszen rengeteg könyv és munka van, amely a balkáni államokban Magyarországgal fog lalkozik, vagy magyar vonatkozású, vagy éppenséggel a magyar irodalom nagyszerű termékeinek szerb, bolgár, török nyelven való megjelentetése. Természetesen ezek a kulturális összeköttetések is nagy nemzeti értékkel birnak. Hogy csak egyet említsek meg: kevesen tudnak arról, hogy Szufiában Paunoff Boris bolgár tudós kiadott a múlt esztendőben egy magyar nyelvtant. Ugyancsak ő fordította le Molnár Ferenc egyik regényét. De a Budapesten élő Boikleff Dimo bolgár író is számos könyvében mutatott rá a bolgár irodalom értékeire és az abban levő ma'gyar-bolgár kapcsolatokra. Viszont a Szófiában élő magyar tudós Fehér Géza is komoly tudományos munkával mozdítja elő a két nemzet barátságát. Jugoszláviával kapcsolatban az utóbbi időben fokozottabb mértékben alakul ki a magyar-jugoszláv barátságnak úgy kulturális, mint gazdasági vonatkozású összeköttetése. Nemrégiben fordították le Madách „Ember tragédiájá"-t, melynek már régebben is volt két szerb fordítása. A Budapesten Csuka Zoltán szerkesztésében megjelenő „Ma^yar-Délszláv Szemle", továbbá a Belgrádban megjelenő „Magyar-jugoszláv Közgazdasági Közlöny" állandóan ébrentartják a két nemzet közös érdekeit és lehetőségeit. Természetesen a törökökkel még messzebbmenöleg fedezhetünk fel történelmi és egyéb közös kapcsolatokat. De a kisebb balkáni népeknél, a görögöknél, albánoknál is fellelhető bizonyos vonatkozású o^sxc köttetés. Egy balkáni intézetnek azonban nemcsak az a feladata, hogy e/eket az összeköttetéseket tárja tel és kutassa, hanem a jövőre nézve azon fáradozzon, hogy megtalálja azokat az utakat, amelyek valamennyi nemzetnek előnyére szolgálhatnak. Az ilv irányú tudományos munka mentes minden politikától és ezért nyugodt és biztos munkaterületen dolgozhat. Nem új keletű terv végeredményben egy Balkán-intézet létesítése, mert hiszen már a múltban is felvetődött ily irányú terv. Alapjában véve a meglevő ily irányú társaságokat, egyesületeket összpontosítani kellene a közös munka érdekében. A kultuszkormánynak is prugrammjában van a nemzetközi együttműködés előmuzdítása kulturális téren, a külügyminisztérium tervében benne van a külpolitikai elgondolás és így karöltve, össze lehet egyeztetni a külön utakon járóik szempontjait. Mi magyarok lelkesedünk minden új terv iránt. Azonban, amikor ilyen tudományos jellegű terv merül fel, akkor nem szabad a szalmaláng lelkesedése mellett maradni, hanem addig kell fáradozni, míg