Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 11. szám - Tovább épül a Délvidék

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 ben élelem nélkül maradjon. Ennek a vidéknek nincsen szene, fája, és kicsi az ipara, tehát meg­történtek a gondoskodások arról, hogy a legszük­ségesebb hiányzó nyersanyagokkal és hiányzó iparcikkekkel ellássák. Ma nyugodtan mondhat­juk azt, hogy a Délvidék téli fűtőszükséglete biz­tosítva van és ezt a szükségletet az anyaország biztosítja. A háborús hiányok pótlásán túl, folyik az építő magyar élet. Elsőrendű és talán legfonto­sabb kötelesség volt, a mezőgazdaság észszerű és modern beszervezése. Az elmúlt húsz év alatt, minthogy a jugoszlávok jól tudták, hogy ez a föld előbb-utóbb visszakerül az anyaországhoz, formá­lisan koloniális helyzetbe került és az istenáldotta délvidéki földeken rablógazdálkodás folyt. Sok helyen a föld kiuzsorázása következtében lerom­lott a termés és a magyar hatalomnak első gondja volt a talajjavítás a leromlott földeken. A legko­molyabb szakértők járták végig a földeket, hogy megállapítsák, melyik föld milyen terményre a legalkalmasabb. A homoktalajok feljavítása érde­kében megindult a somkóró termesztés. Bevezetik az országnak annyira szükséges olajmagvak ter­mesztését és a takarmány termesztést. Á nincste­len szegény parasztcsaládok között kiosztották azokat a földeket, amelyeket a bevonuló csapatok elől annakidején a Balkánról betelepített szerb pa­rasztok elhagytak. Az elmúlt hónapban 146 föld­műves család jutott Zentaőrsön földhöz. A ma­gyar kormányzat jól tudja, hogy a mezőgazdasági népesség fölemelése nem mehet anélkül, hogy ez­zel kapcsolatban ne fejlessze az ipart, a kereske­delmet és a közúti hálózatokat. Éppen ezért meg­alakult a szabadkai kereskedelmi hivatal, amely összpontosítani fogja a délvidéki produktumokat, hogy minél szervezettebben, minél jobb árakat ér­jenek el a délvidéki produktumok. Megalakult az OKH fiókja, mint önálló pénzintézet, amely kellő hitellel látja el az arra szorulókat. Tovább folyik a vasúti és úthálózat kiépítése az elmúlt hónap­ban fejezték be a 226.000 P költséggel épült Kis­kunmajsa—szabadkai utat. Utakkal látják el a Szabadka-környéki tanyavilágot és a jövőben az utak következtében közelebb kerülnek a délvi­déki tanvák természetes centrumokhoz, a váro­sokhoz. Rendezték azt az ipar-dzsungelt, mely a szerbek alatt virágzott. Rendeletileg léptek föl a kontárok ellen, hogy megvédjék a képzett iparo­sokat és bevezették az iparostanonciskolákat. Az elmúlt hónapban megszervezte a kormánv i délvi­déki iparos-kiállítást és ezzel is a délvidéki iparos társadalom segítségére sietett. Zomborban és Ö­becsén most fejeződtek be a munkáslakások épí­tései, ahol a szegény munkások és parasztok há­zakat kaptak kerttel és gazdasági udvarral. Az elmúlt hónapban a magyar kormányzat folytatta azt a kitartó építő munkát, amit az első hónapokban azonnal a visszacsatolás után meg­kezdett. Gondoskodni kellett elsősorban a mun­kásság helyzetéről, annak munkalehetőségéről és emberi életszínvonaláról. Ebben a hónapban ren­dezte a kormány a munkásság bérkérdését, amennyiben a délvidéki ipari munkásság fizetését az anyaországi munkásság fizetésének nívójára emelte. A háborúval együttjáró áremelkedések természetszerűleg az élet megdrágulását hozták magukkal, épp ezért a kormányunk gondoskodott nemcsak az anyaországban, hanem a visszacsatolt Délvidéken is arról, hogy a munkások lehető leg­kevésbbé érezzék a háborús drágulásokat. Éppen ezért úgy a munkásoknak, mint a tisztviselőknek fizetését rendeletileg 15%-kai emeltette fel. A bér­javításon kívül gondoskodik a munkások elhe­lyezkedéséről s csupán az elmúlt hónapban a Ma­gyar Nemzeti Munkaközpont egyetlen városban, Újvidéken, 2800 munkanélkülit juttatott munká­hoz. Az iparosság megsegítésére különböző intéz­kedéseket és rendelkezéseket hozott a kormány. A Nemzeti Önállósítási Alap kölcsönsegélyeit ki­terjesztette a Délvidékre is. A fiatal iparosok na­gyobb összegű kölcsönhöz jutnak, hogy önálló exisztenciát teremthessenek. A fiatalok úgy, mint a már üzemmel bíró iparosok nyersanyag ellátá­sáról ugyancsak a kormány gondoskodik. Ezáltal sikerül a tisztán mezőgazdasági tájnak az iparát emelni ós amilyen szakmában ipar még nincs, ipart teremteni. A munkáskérdéseken túl nagyban folyik az építő munka a Délvidéken. Rendbe hozzák az el­hanyagolt újvidéki téli kikötőt és ezzel Újvidé­ket az ország Budapest utáni legnagyobb téli ki­kötőjévé emelik. Ezek a munkák már megkezdőd­tek és nagy iramban haladnak a befejezés felé. Szabadkán a napokban kezdték meg az elhanya­golt vízvezeték és csatornázás kiépítését. Az el­múlt 20 esztendő alatt Szabadka ezen a téren olyan borzalmasan elhanyagolt volt, hogy a vízve­zeték és a csatornázás terén a legbalkánibb vá rosnál is alacsonyabb színvonalon élt. Ezenkívül a Délvidék városainak az útjai olyan siralmasak voltak, amilyeneket még a legelhanyagoltabb tá­volkeleti országokban sem találhatunk. Kormá­nyunk nagy lendülettel kezdte meg az útépítési munkát és már idáig is sikerült legalább járható állapotba hozni az útakat. A gazdasági életen túl mindent elkövet a kor­mány és a társadalom, hogy emelje a visszacsatolt Délvidék kultúrális nívóját. A magyar egyetemi városokba délvidéki kollégiumok épültek, ahol Szaporítani akarod vagyonodat? Vegyél Erdélyi Nyereménykötvényt!

Next

/
Thumbnails
Contents