Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - A cambridgei revíziós vita

s MAGYAR KÜLPOLITIKA Zsigmond, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János és az erdélyi fejedelmek. Ennek volt apostola Oláh Miklós esztergomi érsek, Pázmány Péter és Zrínyi Miklós. A délkeleteurópai földet betöltő magyar birodalom. Ez az ő öröksége. Születésének jubileumát nem ünnepelhetnénk meg méltóbban (még szobra sincs a fővárosban, sem Nagy Lajosnak, sem Zsigmondnak, sem Hunyadi Mátyásnak), minthogy minden igaz magyar ember második bibliájában: a magyar történelem könyvében ezen szent magyar örökség apostolainak életét, működését és külpolitikáját tanulmányozzuk és tesszük közismertté. Ezen a földrészen, ahol az ő ősi öröksége elterül, éppen most, születésének 900. évfordulóján, egy egészen új világ van kialakulóban, ha mi megfeledkeznénk az ő örökségéről, eltűnnénk teljesen a történelem színpadáról, mert nem voltunk méltóak hozzá, aki egykoron Európa legelőkelőbb és legkiválóbb uralkodója volt. Kalotha. A cambridgei revíziós vita A Magyar Külpolitika hét év előtti beszámolója A brit világbirodalom egyetemei pontosan hét esztendővel ezelőtt a „World Crisis" név alatt kongreszszust rendezett az ősi angol egyeremi városban, Cambridgeben. Németország, Olaszország és Magyarország képviselői jelentek meg a briteken kívül ezen a kongresz szuson. E három ország fiatal nemzedékeinek képviselői igen érdekes vitát folytattak Anglia háborús miniszterelnökével, az ősz Lloyd George-zsal, aki a kongresszuson a bevezető előadást tartotta. A nagy brit birodalom revíziós vitájának nevezhetjük ezt a kongresszust a tengelyállamok ifjúságával. Gömbös Gyula ekkor fogalmazta meg a tengely fogalmát eképen: Magyarország külpolitikája egy tengelyen forog, amelynek egyik vége Rómába, másik vége Berlinbe van ágyazva. Ebből fejlődött ki az azóta „világrengetővé" vált tengelypolitika (politica dell'asse). A Magyar Külpolitika akkor részletesen beszámolt a kongresszusról. Az aktuális események következtében most néhány szemelvényt közlünk az akkori revíziós vitából. A világháború (1914—18) egyik főoka — mondotta Lloyd George — a túlfűtött nemzetiségi törekvésekben keresendő. Az elnyomott és elégedetlen nemzetiségek a béke számára állandó veszedelmet jelentenek. Egyes országokban Clémencaut, Wilsont és engemet tesznek felelőssé, hogy Csehszlovákia létrejött, hogy Litvánia megszületett, hogy Erdéllyel mi történt. Pedig mi azért nem lehetünk felelősek, mi kész tényeket találtunk, majd így folytatta: Meg kell találni azokat a módokat, amelyekkel háború nélkül lehet a nemzetek között fennálló mindennemű ellentétet, akadályt és vitás kérdést megoldani. Az ifjú nemzedék előtt szabadon áll egyrészt az öregek tapasztalata és a jövő minden lehetősége és ígérete. A békeszerződések revíziója ma már elkerülhetetlen. Ezt békés úton kell végrehajtani. Az olasz ifjúsági vezér, Casagvandi dr. Mussolini négyhatalmi tervét ismertette, majd pedig rátért a Kisantant kártékony működésére Közép-Európában. Hangsúlyozta, hogy csakis a békeszerződések teljes revíziója után és a francia hegemónia megszűnésével lesz rend és békesség Európában. A német ifjúsági megbízott, Ellersiek dr.. hangsúlyozta, hogy Hitler mindenben támogatja Mussolini tervét. Követeli a becsületes leszerelést és az igazságtalan békeszerződések revízióját. Csak így lehet a békét veszélyeztető momentumokat Európából eltüntetni. A magyar megbízott, Széli Sándor dr., a TESz volt propaganda és külügyi főtitkára, később konzulátusi titkár, — a trianoni béke által teremtett áldatlan állapotokat állította az európai krízis középpontjába. Trianonban hamis jelszavakkal három nemzetiségi, úgynevezett mozaik-államot kreáltak. Több millió különböző fajú, más nyelvű, különböző tradiciójú és más történelmű népet hajtottak idegen uralom alá. Nagyszerű gazdasági és földrajzi egységeket megbontottak és elképzelhetetlen gazdasági és földrajzi helyzeteket teremtettek. Nagy felelősség terheli — igen is — a békét diktáló államférfiakat azért, hogy élő nemzeteket darabokra szaggattak és élve temették el. Lehet, hogy ekkor még nem ismer ték Európa azdasági és néprajzi viszonyait, de az elmúlt esztendők alatt elegendő alkalommal mutattak rá nagy férfiak, mint Mussolini, Borah és Rothermere a veszedelemre. És ha most a felelős államférfiak még mindig nem látják be tévedéseiket, ezért őket fokozott felelősség terheli. Magyarországtól a háború után területének 71 százalékát vették el. így nekünk a területi revízió nem presztízskérdés, hanem életet vagy halált jelent. Csehszlovákiában hét, Romániában hat különféle nemzetiség áll egymással szemben. Érthető tehát, ha a dunavölgyi népek ma már a háború borzalmaitól sem riadnak jobban vissza, mintsem hogy a mai helyzetet sokáig tűrniök kelljen. Európa egy új, borzalmas háborúnak néz elébe. És ennek okát a rossz békeszerződésekben kell keresni. A békeszerződések okos megváltoztatásával még mindig elkerülhető. A felelős államférfiaknak kötelességük, hogy meg felelő lépéseket tegyenek az európai civilizáció megmentése érdekében. (Magyar Külpolitika, 1933. évf. IV. szám.) Perl kenyér fó és olcsó MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.