Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 4. szám - Kárpátalja a magyar történelem keretében. Harmadik közlemény

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA téri megbízottja által egy egész akciót szervezett meg, amely fokozatosan földhöz, állathoz, iparhoz és kereskedelemhez igyekezett juttatni a rutén népet. A szolyvai járásban indult el ezen fölsegélyezési akció. E járás 41 községében 4303 földművelőnek haszonbérbe adtak 12.622 katasztrális holdat 1897-ben. Eleinte csak próbára adták ki a bérleteket, ennek letelte után 11 évre. Ahol beváltak, a világháború végéig meg is hosszabbították azt. 1907-ben újonnan 20.657 hold állambérleti földből 66 község 3063 családja kapott földbérletet. Ebből 1910-ig 6000 hold megváltás útján öröktulajdonba ment át. A földművelésügyi minisztérium 1897-ben 100, 1898-ban 500, 1899-ben 1000 drb tenyészmarhát, összesen 1600 állatot importált ere a területre. Négyévi részletfizetésre kapták az állatokat és hét évig nem volt szabad őket eladni. 1910-ben már 4600 importmarhát jelentenek. Ugyancsak ez az akció évenként 8000 munkást helyezett el az Alföldön, akiknek bérjövedelme meghaladta a félmillió koronát. 1910-ben a téli háziipar 3400 embert foglalkoztatott, ami 200.000 korona összkeresetet jelentett. A szövetkezeti életet is felvirágoztatták. A járás min daz 56 községe csatlakozott ehhez az akcióhoz. 1910-ben 35.819 szövetkezeti tagnak 2,577.580 korona értékű üzletrésze volt. 143 hitelszövetkezetnek 77 áruraktára. A szolyvai járás 12 községe elárusítóhelyének 150.000 korona évi összforgalma volt. 1899-ben a beregi hegyvidék három járásában 2000 földműves kapott tavaszi és őszi vetőmagot. Húsz év alatt erre a célra a magyar állam 702.732 békebeli koronát áldozott. A legelők feljvitására az állam a világháborúig 281.064 koronát fordított. A világháború ezt a tervszerűen kiépített gazdasági akciót derékbatörte. A világháború után Kárpátalja a cseh-szlovák köztársaság keretébe került. A ruténlakta vidéket elvágták természetes gazdasági kapcsolatától, a nagy magyar gazdasági élettől. Maguk a csehek is beismerték 1932 február 28-án, hogy „mindenben csődöt mondtunk, tőkénk, iparunk, kereskedelmünk és közigazgatásunk a ruszinszkói terüelten semmit sem csinált, ami szóra érdemes volna. Minden éppen olayn nyomorúságos, mint előbb volt, sőt ezidőszerint még rosszabb". (Lidove Noviny 1932 február 28). A csehek a Ruténföldnek autonómiát ígértek, de közigazgatási területének határait úgy vonták meg, hogy 200.000 rutén kívül essék ezen a területen. A közigazgatásban Kurtyák petíciója szerint cseheket alkalmaztak, a csehek valósággal elárasztották ezt az országrészt (1928-ban 50.000 cseh volt a Ruténföldön), s minden valamirevaló hivatalt és kereseti ágat maguknak foglaltak le. A cseh lett a hivatalos nyelv is. 1928-ban 17.400 rutén nem részesült rutén oktatásban. 2600 cseh iskolaköteles gyermeknek közel 10 iskola állt rendelkezésére s a 76.000 rutén iskolaköteles gyermeknek csak 732 tanítója volt, ami a valóságban azt jelenti, hogy a cseh tanítóra alig 17—25, a ruténre pedig 80—100 tanuló esik. A csehek mindent megtettek, hogy a rutén nemzetet politikai szempontból szétforgácsolják. A kommunizmust egyenesen elősegítették. 1924-ben a szavazatok 45 százalékát adták le a kommunista képviselőkre Kárpátalján. Nem is csoda, mert amint a Lidové Noviny is beismerte, a Ruténföldön sokkal rosszabb gazdasági állapotok voltak, mint azelőtt bármikor. 1932-ben a Nemzeközi Munkasegély kiküldöttei ugyanezt állapították meg Kárpátaljáról. Hamilton kijelenti: „Voltam Kína és India éhségterületein. Voltam 1918 végén és 1919 elején az éhségblokád alatt Németországban, de sehol sem láttam olyan nagy éhséget és nyomort, mint Ruszinszkóban." A politikai megosztást tetézték az azelőtt egységes vallású ruténség vallásának megosztásával. A cseh központi kormány mindent megtett, hogy a pravoszláv egyház híveket toborozzon magának Kárpátalján. Püspököt s papokat hozatott külföldről s bőséges anyagi támogatással elérte azt, hogy egyidőben a pravoszláv egyház 100.000 rutént számlált soraiban. A csenek Kárpátalján is végrehajtották a földbirtokreformot. A nagybirtokok 260.115 kisajátított holdjából a kisbirtokos őslakosság csak 19.000 holdat kapott, a többi maradékbirtokok, telepek és állami adományok formájában a bevándorolt csehek kezére került. A köztársaságot alkotó tartományok költségvetései között Ruszinszkó közel 6 millió koronával szerepel, holott a népességi arány szerint több mint 20 millió illette meg. Amig csak maga a szlatinai bánya tiszta jövedelme 18,600.000 korona hasznot hozott Cseh-Szlovákiának évenként, csupán ennek alapján 15 millió koronával rövidítették meg a köztársaság legszegényebb részét. A vasúti beruházásokra szánt 573 milliós költségvetési előirányzatból az első évtized alatt a ruszinszkói vasútvonalak semmit sem kaptak. A talaj javítási munkálatokban 1927 év végéig Ruszinszkó l1/^ millió koronával szerepel, míg Csehmorvaország 347^ millió koronával. Mindez azt eredményezte, hogy az 1937. évi cseh-szlovák évkönyv szerint 1923 és 1933 között Ruszinszkó területéről 16.789 ember vándorolt ki. 1938-ig körülbelül 30.000 ember hagyta ott Kárpátalját, mert nem találta meg benne minimális életlehetőségét. A csehek húsz évi uralma tehát Kárpátaljának nemzeti, vallási, gazdasági és kulturális ziláltságát idézte elő, amit csak fokozott a Volosin ideje alatt Kárpátaljára özönlött ukránság vezetése. A mult évi márciusi események Kárpátalját ismét visszacsatolták ahhoz az országhoz, amelynek ezer éven át osztatlan része volt. Magyarország azonnal hozzáfogott a húszéves ziláltság eltüntetéséhez és megvetette az alapján azon intézkedéseknek, amelyek egy új boldog együttélés ezerévét készítik elő. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető .igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezetőr Duchon János.