Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - Nemzetközi jog és revizió

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 kalmával ugyanis semmi sem akadályozta meg az angol hajóhadat abban, hogy nem is a bázisához sokkal közelebb fekvő és egész éven át jégmentes petsamói öbölben, hanem a sokkal távolabbi és az évnek hat hónapján keresztül befagyott Archangelszk kikötőjében partra ne tegyen a Déloroszországban küzdő Denikin-féle fehér hadsereg megsegítésére szánt angol csapatokat: a mi 1918-ban lehetséges volt, az kellő jóakarattal alighanem 1940-ben sem lett volna lehetetlen. A francia politikai viszonyokkal kevésbé ismerős előtt talán nehezebbnek tűnik fel Franciaország frontváltozása Moszkvával szemben, nevezetesen azon szenvedélyes kifakadások után, melyek az orosz politikát az elmúlt augusztus hav pálfordulása után francia részről állandóan értélkülönösen pedig tekintettel azon belpolitikai kö' vetkezményekre is, melyeket ezen hangulatkitö rés Franciaországban előidézett. Aki azonban járatos a francia belpolitika berkeiben és ismeri annak kulisszatitkait, az itt sem fogja kizártnak tartani egy új, Moszkva felé barátságos politikai vonalvezetésnek érvényrejutását. Tudni kell ugyanis, hogy Franciaországban jóformán minden számottevő politikai csoport mögött mint titkos, de annál mértékadóbb irányító, egy-egy gazdasági csoport áll és hogy ennélfogva a legtöbb politikai küzdelem hátterében tulajdonképen ellentétes érdekű gazdasági tényezők harca rejtőzik, így a Blum vezetése alatt álló, Szovjetoroszországgal csakúgy mint a spanyol vörös kormánynyal szoros összeköttetésben álló, sőt utóbbit leplezetlenül támogató ú. n. népi frontnak (front populaire) küzdelme és bukása az uralomban azt felváltó jelenlegi mérsékelt irányzatú kormánytöbbséggel szemben valójában szintén nem volt egyéb, mint a két leghatalmasabb francia pénzcsoportnak küzdelme a hatalom birtoklásáért, melyek közül az első, a nagy bankok csoportja, a szélső radikális parlamenti csoportokat, míg másika, a nehézipar szövetsége (Comité des forges), pedig a konzervatívabb pártokat küldte harcba saját érdekei megvédéséért. Épúgy, mint ahogyan akkor utóbbiaknak sikerült a nyárvégi moszkvai események ügyes kihasználásával megbuktatni a népi frontot, épúgy egy napról a másikra sikerülhet ez utóbbinak, — különösen a hatalmon álló kormány támogatásával, — ismét nyeregbe ülni; akkor pedig semmi akadálya sem volna annak, hogy Marianne újból a tradicionális táncra kapjon a vörös orosz medvével. Mindenesetre meggondolásra késztethet a legutóbbi francia kormányváltozás alkalmából a vezetésben beállott személycsere is. Reynaud, az új francia miniszterelnök ugyanis a néhány évvel ezelőtt a marseillei merénylet alkalmával meggyilkolt Barthou külügyminiszter legmeghittebb politikai környezetéhez tartozott, ki maga mindenkor a francia-orosz szövetségnek meggyőződéses híve volt, Perl kenyér olcsó és jó úgy hogy joggal tehető fel, hogy intim munkatársának felfogása sem tér el az övétől ebben a kérdésben. Bárhogyan alakuljon a jövő, akár a közeledést keresik a nyugati hatalmak Moszkvához, akár a fegyveres kényszerítés eszközéhez nyúlnak, elvitathatatlan marad azon tény, hogy a háború további fordulata nagyrészben a szovjetek kezében nyugszik, ami kétségtelenül komoly veszélyt jelent mindazon népek számára, melyek sorsukat ezentúl is az európai civilizáció eszméin nyugvó és ezekkel szervesen összefüggő fejlődésben látják biztosítva. [emzetközi jog és revizió A most folyó háború okait keresvén, az okok sokrétűségén keresztülhatolva, a nemzetközi igazság értelmezését jelölhetjük meg a háború elvi oka gyanánt. Első látszatra ugyan úgy tűnik fel, mintha ez a háború a földgömbnek szinte felületét akarná megváltoztatni és szárazfölddé akarná tenni a szigetet, szigetté a szárazföldet, meleg tengerré a sarkvidéki tengereket. A háború oka és célja gyanánt hangoztatják a nyersanyagszükségleteket is. A nyersanyagnak azonban bővében volt a világ a háború előtt. Cukor- és kávéhegyek pusztultak el a keletindiai szigeteken. Olaj, gyapjú, vas, szén, pamut olcsó áron és tetszés szerinti mennyiségben volt kapható. A legtöbb állam, önellátására való törekvésével, a nyersanyagok könnyű és szabad forgalmát maga akadályozta meg. De már ez az önellátásra való nehézkes és lehetetlen törekvés is a nemzetközi jog és igazság fogalmának tisztázatlanságára és bénultságára vezethető vissza. A két háború közti „interbellum" ideje — megérezve a nemzetközi jog valódi jelentőségét — emelt ugyan egy külsőleg ragyogó és pompázó nemzetközi jogi és hatalmi szervezetet, a Népszövetségben, melynek alkotmánya még a nemzetközi igazság elérésére is módot adott volna. Csak egy nem adatott meg neki: az igazságra törekvés lelke. Bár a Népszövetség, melyhez alapítói szenvedélyesen ragaszkodtak s melyet a gúzsba kötött államok szenvedélyesen gyűlöltek, — megbukott, életrehivása mégis azt mutatta, hogy a világnak szüksége van a nemzetközi jog és erkölcs igazságának, tíz parancsolatának megtalálására. A most folyó háború, villámlásai és mennydörgései közepette, a nemzetközi jog tíz parancsolatát akarja lehozni az égből. Mintahogy az emberek nem élhetnek egymás mellett és egymásért az erkölcs és jog szívbeégetett parancsai nélkül, a nemzetek és államok sem élhetnek egymás mellett a nemzetközi jog és erkölcs áthághatatlan parancsai és törvényei nélkül. A Népszövetség nem hordozott magában egyetemes erkölcsöt. Más mértéke volt az első háborúban győztes és más az első háborúban legyőzöttek, vagy leszorítottak számára. A most folyó háború nem is a Népszövetség erkölcsének kifényesítéséért folyik. Míg az egyik oldalon a népszövetségi felfogás ellen küzdenek,