Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Az erdélyi kérdés

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3,000.000) lélek. A következő fontosabb városok vannak itt: Máramaros-Sziget, Szatmár-Németi, Zilah, Nagy-Várad, Arad, Temesvár és Orsova. Táji szempontból némileg különbözik ennek a hosszú határsávnak az északi és a Marostól délre fekvő, déli része. A Marostól délre fekvő ú. n. Temesvidék, melynek délkeleti része ma jugoszláv uralom alatt van (románul Bánat), több mint 150 évig a török birodalomhoz tartozott, majd a visszahódítás után, mint a temesvári katonai körzet, egy ideig külön adminisztráció alatt volt. Az északi határsávval együtt azonban szervesen beletartozik a tiszántúli magyar vidékbe, így önkéntelenül is adódik az a magyar álláspont szerint elképzelhető egyetlen megoldás, hogy ez a széles határsáv minden további nélkül csatlakozzék vissza az anyaországhoz. Jóllehet, az 1910. évi adatok alapján e széles határsáv lakosainak csak 28.5"/o-a magyar, a fentiekben vázoltuk, hogy az új határrendezéseknél nem a népességi elvé a döntő szó. A történelmi, geopolitikai és stratégiai érveknek nagyobb súlyuk van. így pld. az Alduna és Orsova birtoklása stratégiai szempontból elsőrangú fontosságú. Ha a béketárgyalásokon a magyar érdekek bármily kis mértékben érvényesíthetők lettek volna, akkor ezt a széles határsávot Magyarországnak a magyar stratégiai szempontokra való tekintettel sohasem lett volna szabad elveszítenie. Mint ahogy az Erdős-Kárpátok vidéke is .szoros.'n hozzátartozik a magyar medence stratégiai védelméhez, mert északkelet felé is az Alföldnek a Kárpátok a természetes erődítései. A történelmi Erdély.*) A Kárpátok övezte alföldi medence természetes délkeleti bástyáját: Erdélyt az alanti tizenöt vármegye alkotja — területe 57.804 km'-. Lakosainak száma az 1910. évi adatok szerint 2,678.267 (ma már kb. 3,000.000) lélek, ebből 918.717 lélek. 36% magyar, 1,482.000, 51% román és 287.650. 13% német (szász). Az egyes vármegyékben következő az 1910. évi adatok szerint a lakosság megoszlása: •) Erdőelve v. Erdei v. Árdel = az erdőkön túli rész. latinul Trans-.Silvania. megye (szék) összlakosság magyar % Alsó-Fehér 221.618 39.107 17.6 Beszterce-Naszód 127.843 10.737 8.4 Brassó 101.199 35.372 35.0 Csik 145.720 125.888 86.4 Fogaras 95.174 6.466 6.8 Háromszék 148.080 123.518 83.4 Hunyad 340.135 52.720 15.5 Kis-Küküllő 116.091 34.902 30.1 Kolozs 286.687 111.439 39.0 Maros-Torda 219.589 134.166 61.2 Nagy-Küküllő 148.826 18.474 12,1 Szeben 176.921 10.159 5.7 Szolnok-Doboka 251.936 52.1 Hl 20.7 Torda-Aranyos 174.375 44.630 25.6 Udvarhely 124.173 118.458 95.4 összesen 2,578.367 918.717 36.0 Az itt felsorolt 15 vármegyét magában foglaló történelmi Erdély a mohácsi vésztől 1526— 1848-ig önálló állami életet élt, sőt hozzátartozott az erdélyi fejedelmek idején az északi és keleti magyar területekből egy szélesebb határsáv (Partium). De az erdélyi terület különállása ebben az időben az erdélyi fejedelmek címében is kifejezésre jut: Princeps Transylvaniae, Partium Regni Hungáriáé Dominus. Az 1918 december 1-én kelt GyulaFehérvári Resoluciók, valamint az erről 1918 december 13-án a Monitorul Oficial-ban közzétett „decret lege" is „Erdély, Temesvidék (románul Bánat), stb. részeknek a régi román királysággal (románul Regat) való egyesüléséről" beszél. Olay Ferenc dr. a „Térképek a román irredenta szolgálatában" c. tanulmányában közzétett több olyan térképet, melvek Nagy-Románia határait a Tiszáig terjesztik. Ezeken is Erdélv történelmi határai vannak feltüntetve, míg ettől nyugatra a Kőrösvidék (Crisiana) és Temesvidék (Bánat) külön földrajzi egységként v.an feltűntetve. Valóban stratégiai szempontok is szükségessé teszik az elkülönítést. A temesvári román hadtestparancsnokság területe is Torontál, Temes és KrassóSzörény megyéken kívül kiterjed Csanád, Arad és Bihar megyék területére is. A történelmi Erdélvt keletről és délről a szinte áthághatatlan Kárpátok koszorúzzák. Alig egynéhány szoros nvuit csak bejárást. Hasonlóképen magas hegyek határolják az Erdélvt alkotó medencerendszert észak és nvugat felé is: a Radnai Havasok, Lápos Hegység, Bihari Havasok, Pojána Ruszka és a Retyezát. De a hajdani tengerszorosok nvomán itt már szélesebb összeköttetések vannak az Alfölddel. Erdélv mint tájegység éghailatilatí teljesen az Alföldhöz tartozik Az erdélvi kérdést Erdély történelmi fejlődésének rövid áttekintése nélkül — lévén a történelmi szempont egvik legfontosabb tényező — nem bírálhatjuk el kellőképen. Legrégibb lakói a thrák népcsaládhoz tartozó agathvrsek és a kelta eredetű dákok. Királyukat Decebált Traianus római császár győzi le. A rómaiak 271-ben az erdélvi tartományból (Dacin provincia Augusti) a Duna vonalára vonulnak vissza. Ezután a Kárpátmedencében hazát alapítani törekvő germán gótok, gepidák és longobárdok, valamint a turáni eredetű hunok, avarok, bolgárok és magyarok haladtak át Erdély területén, melynek neve is eszerint változott. A honfoglaláskori leletek bolgár-szláv és avar. illetve székely népmaradékokról tanúskodnak. A honfogla-